Tartalom

Velu apját a kisfiú szeme láttára lövik le a rendőrök, amiért az szakszervezeti vezetőként ellenszegül a hatalomnak. Bosszúból a kisfiú leszúrja apja gyilkosát, majd Mumbaiba menekül. Egy öreg halász fogadja be, aki alkalmanként csempészéssel is foglalkozik, hogy a pénzből segíthessen másokon, hiszen ami másokon segít, az rossz dolog nem lehet. Egy alkalommal az immár felnőtt Velu megy el a csempészútra, de a szokásosnál több, reálisabb fizetséget zsarol ki a csempészbanda vezetőjétől, akik bosszúból a rendőrökkel megöletik az öreg halászt. Velu dühében agyonüti az őt korábban meár megkínzó, nevelőapjáért is felelős, hatalmaskodó rendőrfőnököt. A nyomornegyed lakói megvédik a törvény elől, nem hajlandóak tanúskodni ellene. Velu igazságérzete legközelebb a nyomornegyedet lerombolni kívánó, korrupt üzeletember ellen csap le, kikényszerítve az építkezés leállítását. Ezzel a helyi keresztapává válik, akihez szívességekkel fordulhatnak az elnyomott környékbeliek, amit Velui erővel old meg. Eközben megismerkedik a tanulmányiara szükséges pénzt prostitúcióból előteremtő Neelával, akibe szinte rögtön beleszeret. Gyerekeik születnek: a fiú apja nyomdokaiba lép, a lány azonban, miután Neela meghal egy bandaháborúban, megérti, hogy a az erőszak erőszakot szül, és végül szakít apjával.

A film kulcsmondatai a gyerekek felnőttek felé szegezett kérdései: jó vagy rossz ember vagy? Ezt megkérdezi Velu apjától, nevelőapjától, a film végén pedig unokája Velutól. Velu lánya döbbenti rá a keresztapát egy vitájuk során, hogy a különféle igazságérzetek véget nem érő erőszakhoz vezetnek: Velu jogosan áll bosszút nevelőapja gyilkosán, a rendőrfőnök fia pedig jogosan áll bosszút Velun. gí amikor a film végén Velu unokája megkérdezi a bíróság elé hurcolt, közismert bűnöző nagyapjától, akiért a nyomornegyed lakói viszont megrohamoznák a rendőrörsöt is, hogy ő rossz vagy jó ember-e, csak annyit tud válaszolni: nem tudom. Emellett ízelítőt kaphatunk Mumbai nyomornegyedének, Dharavinak a mindennapjaiból, a hivatalos szerveket átható korrupciótól a rendőrök erőszakos hatalmaskodásán át a helyiek nyomoráig, de benne van az etnikai és a vallási sokszínűség is.

Megvalósítás

Eddig egy indiai filmhez volt szerencsém, Az út énekéhez, amely klasszikus és közelebb állhat a mi nyugati ízlésünkhöz. Egy mai populárisabb indiai film azonban már a helyi közízlést tükrözi, ennek megfelelően hasonlóan a hollywoodi, sablonosabb filmekhez, jellemző rá az akció, a táncbetétek, a romantika, a melodráma. A tánc hagyományosan része az indiai filmnek, de a nyugati musicalekhez nekem ezek indokolatlanul esnek meg a film során. A táncban jelentősége van a koreográfiának, a dalnak és az öltezetnek is, ezeknek a nagy része nyilván elkerülte a figyelmem az idegen kultúra miatt, de az első táncban voltak kellőképpen kifejező mozdulatok, amelyeket magyarként is megérthettem. A dalok videóklipszerűek, zenéjük vissza-visszaköszön a későbbiekben is, de az egész történet ugyanannak a témának a visszatérése nemzedékeken át.

A filmet bevallottan A keresztapa inspirálta, de ez kicsit több az ihletettségnél, ugyanis teljes jeleneteket sem átallottak átemelni (pl. a katartikus keresztelős jelenetet), ami azért problémás elsősorban, mert mindezt érezhetően gyengébb színvonalon ismételte meg és ettől a Velut alakító színész Brando-utánzata is inkább nevetséges. A kötelező akciójeleneteken szintén látszik a hollywoodi profizmus (vagy költségvetés) hiánya, a jelenetek pedig sokszor annyira életszerűtlenek akár a sztori, akár a kivitelezés szempontjából, hogy felmerült bennem, lehet direkt igyekszenek elkerülni az élethű alkotás koncepcióját és Indiában talán ilyennek kell lennie egy filmnek. Emellett azért vannak hatásos megvilágítások, vágások, lassítások, visszautalások (amihez ugye jól jön a hozzáfűződő zene), ötletes felvételek. Vannak szimbolikus képek (sok a rács), eszközök (galambok), jelenetek (vallási rítusok), amelyek segítenek a teljes sztori megértésében, illetve előrevítik a várható befejezést. A fenn említett mumbai-i sokszínűséget jelzi, hogy a film háromnyelvű volt, angolul, hindiül és tamilul beszéltek benne, de csak a tamilhoz volt felirat, de azt hiszem nem vesztettem semmit a néhány mondatnyi hindu szöveggel, hiszen Velu sem értette azokat.

Élmény

(Kis kitérő: Bollywoodnak szokás emlegetni az indiai filmipart, de valójában az csak a hindi mumbai-i stúdiókat jelenti, számos más régiós központ is van. Bár ez a film Mumbaiban játszódik, nem hindi, hanem dél-indiai tamil film.) A filmnek voltak jó pillanatai, a története sziupossága ellenére "értelmes", de a megvalósítása innen amatőrnek tűnik, túl sok nyúlással - de ha ez indiai sajátosság, akkor elnézést kérek.

Érdekességek

- Velu karaktere valós bűnözőn alapul: Varadarajan Mudaliar piti bűnözőként kezdte, de népszerű maradt jótékonykodásai miatt haláláig a szegények körében.
- Karthika (Velu lánya) mindössze négy évig színészkedett, sztárstátusza ellenére is visszavonult házasságkötése után