Artúr filmélményei

A komédia királya (1982)

2016. szeptember 25. 17:34 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Scorsese Martin
Műfaj:
szatíra, vígjáték
Főbb szereplők:
Robert De Niro

Megjelenés: 1982, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,8 pont
Előzetes: https://youtu.be/wrkOK2lfHAU
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/a-komedia-kiralya-the-king-of-comedy/movie-8340

Tartalom

Rupert Pupkin (Robert De Niro) a népszerű showman, Jerry Langford rajongója. Amikor egy másik rajongója, Masha rátámad hogy szeretkezzen vele, Rupert segítségével tud elmenekülni az autójában. A rövid utat kihasználva Rupert egy esélyt kér tőle, hogy megmutathassa előadói képességeit, amibe Jerry természetesen bele is megy, csak hogy minél előbb megszabaduljon tőle. Mint kiderül, Rupert megszállottan készült egy ilyen tévés szereplésre. Persze valójában nem tehetséges egyáltalán, ezért amikor másnap próbálja személyesen felkeresni Jerryt hogy behajtsa ígéretét, az asszisztensei csak arra hajlandók, hogy átvegyék tőle az egyik hanganyagát, amit azonban később szintén elutasítanak. Eközben Rupert, aki felívelőben érzi magát, hosszú évek után elhívja randira a törzshelyének pultosnőjét, Ritát (Diahnne Abbott), és azt gondolván, hogy Jerry már a barátja, elviszi őt a sztár nyaralójába. A hazaérkező Jerry természetesen dühösen kidobja őket, ezért végül Rupert más módszerre fanyalodik: Masha segítségével elrabolják a showmant, hogy egyrészt Rupert felléphessen a tévében, másrészt hogy Masha addig is lefeküdhessen Jerryvel...

Azt hiszem a történet közvetetten a szórakoztatóipar két oldalát akarja bemutatni: elsősorban a fogadó felet, akik a sztárok világába vágynak, de a szórakoztatóipar ezt megtagadja tőlük, másodsorban pedig magát a szórakoztatóipart, amely csak látszólag fényes, a színfalak mögött egyáltalán nem olyan vidám. Rupert végül csak erőszakkal tudja áttörni a határokat és ennek köszönhetően jut be a sztárvilágba, ami egy kisebb társadalomkritika a történet végére arról, hogy a bűn sikeressé teheti az embert mások szemében.

Megvalósítás

A történet elején már jelképesen előrevetül az erőszak, amikor Masha az autóban rátámad Jerryre, Rupert pedig a tömegből kiválva kimenti őt. A cselekményt az indítja be, hogy Jerry esélyt ad Rupertnek. Ezen a férfi felbátorodik, randira hívja a pultosnőt és megütközik a recepcióval. Rupert meg is említi ezen a ponton, hogy esélytelen mint egy kafkai kisember a mindenható bürokráciával szemben. Egyedül a szabályokat felrúgva, erővel lehet áttörni ezeken a falakon, hogy Rupert elérhesse álmát. Ironikusan épp annak köszönheti végül sikerét, hogy ezzel az egyedi módszerrel jutott el a tévéig. A párperces előadása egyébként nem különösebben szórakoztató, annál beszédesebb azonban, hogy bár látszólag vicceket mond, mit érezzük, hogy saját szomorú gyerekkorát meséli el, ami megmagyarázza személyiségét is részben (szegény környék, antiszoc család, kiközösítés... stb.). Még beszédesebb, hogy a sikerét valójában nincs kivel megosztania, a törzshelyén lézengő, néhány random alkesznak mutogatja büszkén magát. A másik oldalt szintén egy rajongó, Masha világítja meg, aki folyamatosan szemmel tartja Jerryt, így tudja róla, hogy mennyire magányos és csak az emberek közelségére vágyik.Szintén sokatmondó jelent, amikor a stúdióban figyelembe se veszik szinte Jerry életét, úgy vitatkoznak arról, hogy adásba mehet-e Rupert vagy sem. Egy jellemző és összezavaró  módszer az, hogy Rupert egyszerre éli meg a valóságot és a képzeletét. És míg kezdetben egyértelmű hogy mi igaz és mi nem, a meseszerű befejezés miatt (ami miatt sokan Taxisofőr 2-t kiáltottak) kicsit elbizonytalanodhatunk, hogy Rupert sikere valóban ennek a kegyetlen világnak köszönhető vagy csak képzeli az egészet.

Technikai megvalósításáról sok érdekességet nem tudok mondani. Többen "felrótták", hogy a kamera kifejezetten statikus, míg Scorsese, a rendező szerint a film stílusát egy 1903-as rövidfilm ihlette. Néhány szebb kép mellett talán az tudott izgalmat okozni, ahogy Rupert képzelete néha belefolyt a valóságba, mint pl. amikor fényképezett közönség előtt kezdett gyakorolni, amely lassan eltüntette körülötte a teret és életre kelt.

Élmény

Sokan az egyik legkevésbé méltányolt, de közben legjobb Scorsese-filmnek tartják, de én inkább azon kritikusok pártján állok, akik szerint nem tudott tiszta maradni, ami egyben azért akár az erénye is lehet. Ez alatt azt értem, hogy vígjátéknak nem vicces, szatírának nem elég szatirikus, drámának túl távolságtartó és száraz, kriminek túl hétköznapi, miközben Rupert központi alakja szimpatikus meg nem is.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Robert De Niro (Aljas utcák, A keresztapa 2, Taxisofőr, A szarvasvadász, Dühöngő bika, Volt egyszer egy Amerika, Brazil, Nagymenők, Casino, Szemtől szemben), Diahnne Abbott (Taxisofőr), Shelley Hack (Annie Hall), Margo Winkler (Nagymenők)
- A filmben rengeteg cameo látható: A Scorsese-család hagyományos feltűnik valamennyi filmben. Rupert anyjának hangja Scorsese anyukája, apja kocsmatöltelék, lánya egy rajongó, ügyvédje az ügyvéd, egy barátja egy másik kocsmatöltelék. Emellett számos show műsorban ténylegesen résztvevő karakter is feltűnik zenészektől producereken át képernyőn lévőkig. A Mashát megbámuló utcai csőcseléket neves zenészek alakítják, mint pl. a Clash.

Következik: A texasi láncfűrészes mészárlás

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr3912698667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása