Rendezte: John Landis
Műfaj: romantikus, vígjáték
Főbb szereplők: Eddie Murphy
Megjelenés: 1988, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,1
Ajánlott írás: https://whatwentrightwith.com/2021/02/23/what-went-right-with-coming-to-america-1988/
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/amerikaba-jottem-coming-to-america/movie-11018
Cselekmény: Az afrikai Zamunda dúsgazdag hercege, Akeem (Eddie Murphy) épp ma töltötte be 21. születésnapját ennek alkalmából megismerkedhet kijelölt feleségével eljegyzési estély keretében. Csakhogy Akeemnak elege van abból, hogy szó szerint még a fenekét is kitörlik, és szeretne egy kicsit világot látni és önálló lenne, és nem mellesleg olyan nőre vágyik, aki nem csak aláveti magát minden kívánságának, hanem személyiségéért szereti. Személyi szolgájával, Semmivel elindulnak hát Amerikába egy hétköznapi helyet keresve, ahol nem hercegi mivolta miatt ítélik majd meg. Feleség után kutatva előbb egy bárba mennek felmérni a helyzetet, ám mindegyik jelölt felszínes, ezért következő útjuk egy jótékonysági eseményre vezet, ahol Akeemot azonnal elbűvöli Lisa, a helyi gyorséttermes lánya, aki a gyűjtést szervezte. Másnap Akeemék be is állnak gyorséttermi dolgozónak, hogy megismerkedhessenek Lisával...
Téma: A téma az a tipikus kifordított helyzet, amikor a társadalomnak tükörképet tart egy azon kívülről érkező. Persze ez csak egy felszínes vígjáték, amely elsősorban a szerelmi aspektusával foglalkozik, azzal se túl mélyen, arról nem is beszélve, hogy mennyire nem volt már a huszadik század végén életszerű az elrendezett házasság. Lényeg a lényeg, a történet tanulsága szerint a szerelemben a személyiség számít, nem a társadalmi helyzet.
Tartalom: Akeem, az afrikai herceg végletekig eltúlzott kiszolgálásával nyitunk, nem csoda, hogy egy kis önállóságra vágyik, különösen miután párkapcsolatban inkább valódi társra vágyna és nem szolgára. Ez a rész nyilván erősen túlzó, hiszen több olyan tevékenységet szolgákkal végeztetnek, amit szinte senki nem akarna, miközben meg más tevékenységekre egyedül marad főhősünk. Akeem kiszakad hát ebből a környezetből és egy amerikai gettóba költözik párt találni. Ezt egy komolyabb filmben arra használnák, hogy rávilágítsanak a társadalom fonákságaira, itt azonban csak humorforrás, hogy az idegen elem hogyan akad fenn egyes hétköznapi amerikai sajátságokon. Persze nagyon kényelmesre vették, Akeem csak akkor idegen elem, amikor poént lehet belőle csinálni, amúgy épp úgy viselkedik, mint egy amerikai (például felmosóvödröt még életében nem látott, de a vásárlás vagy főzés nem okoz neki gondot, vagy pont azokat az angol szavakat nem érti, amitől vicces lesz a szitu, amúgy perfekt). Ennek a humortípusnak külön alkategóriája a mellékszereplők, akikből pont csak annyi van, hogy még ne legyen belőle szkeccsfilm. Akeem talál egy lányt, akit persze nem érdekel Akeem alacsonynak vélt státusza, elvarázsolja a személyisége, lesz egy kis bonyodalom helyzetkomikummal, majd jön hepiend. Bár karakterfejlődés nem igazán van, pozitívum, hogy a többség nem fekete-fehér, hibáik emberivé teszik őket és nem karikatúrává. Ami nekem továbbra sem vicces, pedig a történet egy jelentős részét kiteszi, az a gyorsan és hangosan szövegelő, nagydumás karakter. Ezen valamiért sokan fetrengenek, nekem sosem volt esetem.
Forma: A szegényes díszlet ellenére az eleje igazán pazar a sok statisztának és az "afrikai" helyszínnek köszönhetően, amit még egzotikus állatokkal is feldobtak. A humor/vágás ütemezése rendben van, esztétikus, művészi megoldások nyilván nincsenek benne. A színjáték elmegy, a többség azért itt nem igazi, nagy színész, ami helyenként azért tud zavaró lenni. Kiemelkedett a szememben a Lisa apját játszó színész, aki a túlzó vígjátéki gesztikuláció mellett is őszintének hatott, illetve a Lisát alakító színésznek volt időnként egy természetessége. És persze nem árt megemlíteni, hogy Eddie Murphy és szolgája mindketten több mellékkaraktert is alakítottak. A zeneválasztás hangulatos, több esetben poénforrás is, de messze legnagyobb kedvencem a reklámzene.
Élmény: Igazi "békebeli" vígjáték. Ma már nem tudom, mennyire számít viccesnek, én azért tudtam nevetni rajta. Nem váltja meg a világot, de jó szórakozás.
Érdekességek
- Korábban láttuk:
- Eddie Murphy (Beverly Hills-i zsaru, Shrek)
- James Earl Jones (Dr. Strangelove, Csillagok háborúja, Az oroszlánkirály)
- Madge Sinclair (Az oroszlánkirály)
- Eriq La Salle (Logan)
- Frankie Faison (Szemet szemért, A bárányok hallgatnak)
- Louie Anderson (Meglógtam a Ferrarival)
- Jake Steinfeld (L'ecsó)
- Calvin Lockhart (Kleopátra)
- Samuel L. Jackson (Szemet szemért, Nagymenők, Jurassic Park, Tiszta románc, Az élet mindig drága, Ponyvaregény, Kill Bill, A Hihetetlen család, Csillagok háborúja, Becstelen brigantyk, Django elszabadul, Amerika kapitány, A bosszúállók, Pókember)
- Garcelle Beauvais (Pókember)
- Ralph Bellamy (Kár volt hazudni, Pénteki barátnő, Rosemary gyermeke)
- Louie Anderson tavaly hunyt el 68 évesen
- Szinte azonnal készült tévésorozat is belőle, azonban nem került adásba. 2021-ben elkészült a második rész is, amelyben a legtöbb főszereplő visszatér.
- A filmben két hajléktalan szerepel, okkal: a rendező és Murphy 1983-as, Szerepcsere c. filmjének voltak gazdag szereplői, akik annak a filmnek a végére nincstelenné váltak.
Országinfó
- Földrajz: Az Egyesült Államok Észak-Amerikában van, a világ egyik legnagyobb országa, százszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata kiterjedésének köszönhetően hol trópusi, hol sarkvidéki.
- Társadalom: Kb. 330 millióan lakják, ezzel a világ egyik legnépesebb országa; kb. kétharmaduk európai (elsősorban német) felmenőkkel bír és keresztény. Gazdasága a legfejlettebbek egyike, ahogy demokráciájuk is, ám ehhez képest nagyok a társadalmi különbségek.
- Történelem: Az emberiség bő 15 ezer évvel ezelőtt érkezhetett Amerikába Közép-Ázsiából, akik helyenként megmaradtak a gyűjtögető-vadászó szinten, helyenként fejlett mezőgazdaságot hoztak létre. Az európai felfedezők és gyarmatosítók a 15. században érkeztek meg, az őslakosokból pedig mára mindössze a népesség 1%-a maradt, miután háborúskodások és járványok során kihaltak. Az Anglia uralta területek öntudatos telepesei 1776-ban kinyilvánították függetlenségüket és a 19. század során a kontinens nyugati partjáig terjeszkedtek. Az egyik legnagyobb történelmi traumájuk a 19. század közepén bekövetkezett polgárháború, amely a rabszolgaság eltörlése és politikai törésvonalak mentén tört ki. A földosztások, a vasutak, az iparosodás, a modern találmányok, a bankszektor erősödése a 20. századra a világ legnagyobb gazdaságává tette az országot. Az első és a második világháborúk tovább gyengítették Európát, így Amerika szuperhatalommá válhatott gazdasági és katonai értelemben is, csupán a Szovjetunió tudta vele felvenni a versenyt néhány évtizedig. Innentől kezdve aktív külpolitikát folytatva jelentősebb háborúkat vívtak Koreában, Vietnámban, Afganisztánban és Irakban.
- Film: A film és a mozi egyik bölcsője Amerika, az első fennmaradt amerikai film az 1890-es, Edison műhelyében kikísérletezett Csínytevések. Az első világháború miatt az európai stúdiók elbukták a versenyt az amerikai vetélytársaikkal szemben, akik az emblematikussá váló Hollywoodba telepítették székhelyeiket; innentől kezdve az Egyesült Államoké a mai napig a legnagyobb filmipar. Innen származik számos filmnyelvi megoldás, újítás, innen terjedt el a hangos és a színes film. Fontosabb filmek a blogról:
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Egyesült Államok: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Egyesült Államok: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)