Tartalom

Egy erősen vallásos, zárt közösségű tengerparti falu lakója a kissé együgyű Bess, aki épp hozzámenni készül Janhoz (Stellan Skarsgard), a olajfúró sziget kívülálló dolgozójához. Bess életében Jan az első férfi, és a szerelmes szeretkezések egy új világot nyitnak meg a nő élet, az addigi tartózkodó jókislány kivirul. persze nem mehet így örökké, Jannak vissza kell térnie munkájához, hetekre egyedül hagyva feleségét, aki túlságosan kötődik Janhoz és ezért majd' eszét veszti a búcsúzáskor. Imádkozik, hogy Jan visszajöhessen hozzá,és imái meghallgatásra találnak, csak nem egészen úgy ahogy elképzelte: Jant baleset éri és teljesen lebénul. Hogy miatta ne nélkülözzön, arra kéri Bess-t, hogy tartson szeretőt nyugodtan, és mesélje el együttléteit, mintha csak vele csinálná. A puritán és szigorú vallási közösség persze ezt nem veszi jó néven...

A téma kifejezetten vallásos, Bess-t mint egy eszményi jó embert jeleníti meg, miközben ellenpólusaiként megjelennek egyrészt a falu bigottan vallásos lakói, illetve a másik oldalon az olajmunkások, mint vallástalan hedonisták. Természetesen nem marad ki az örök ziccer: mint Jézust, meghurcolják, de végül övé az erkölcsi győzelem.

Megvalósítás

A történet fejezetekre (stációkra?) bomlik az esküvőtől a temetésig, de ennek különösebb értelmét nem látom, csupn arra szolgál, hogy ugorhassunk az időben. Az elején még azt hittem, hogy egészen másról fog szólni, annyira az olajfúrók és a kálvinista közösség ellentéteire helyezték a hangsúlyt. A helybéliek teljesen uralják a magánéletet, vezetőik agg férfiak, puritán életvitelük van, a templomon még harang sincs, a nők nem szólalhatnak fel misén és nem vehetnek részt temetésen, és nem félnek ítélkezni sem az elhunyt felett, hogy ő bizony pokolra fog jutni bűnös élete miatt. A másik oldalon az olajfúrok folyamatosan alkoholizálnak, röhögnek, táncolnak, meztelenül ökörködnek. A két kör között helyezkednek el azok a helyiek, akik egykor kívülállók voltak: az új orvos, valamint Bess sógornője, Dodo. Ők igyekeznek megfelelni a közösség elvárásainak, de lelkük fölött nem engedik uralkodni őket. Bess ezzel szemben teljesen az irányításuk alatt áll, kissé gyermekien együgyű, egy időben kórházi kezelés alatt is állt hisztéria miatt, amikor bátyja meghalt, most pedig megint fennáll ennek veszélye, hiszen nem bír betelni Jannal. Jan és az idegenek megérkezésével megtanulja élvezni a testi örömöket és megérti, hogy a szeretet csak egy másik ember felé irányulhat. Jézusi alakká akkor emelkedik, amikor Jan kérésére hajlandó arra is akár élete árán, hogy idegenekkel lefeküdjön, hiába nem vágyik más férfira - majd ezért közössége kitagadja. Jant a legtöbb kritika egyszerűen perverzként írja le, pedig szerintem elég jól megjelenik, hogy ő is szeretteből kéri Bess-t, hogy szexeljen. A történet végi didaktikus moralizálás (különösen az a borzalmas harangzúgás) szerintem erőltetett és nem kellően előkészített, hogy hatásos és értelmes legyen, ugyanis a közösség nem fogja belátni tévedését egyáltalán.

A film képi világáról egyértelműen a dán dogma-mozgalom jutott eszembe, ahogy a Születésnap esetén már volt róla szó: kerülni kell a mesterséges körülményeket minden téren Ennek következtében nincsenek izgalmas vágások, megvilágítások, trükkfelvételek. A képminőség szándékosan alacsony, a színek fakóak. Végig kézikamerával követik a cselekményt, amely néha kissé hullámszerűen mozog, imitálván a tengert. Emiatt szintén hiányoznak a nagyobb képek, többségük arcközeliekből áll. A fejezetek címei alá korabeli slágereket kapunk (a történet az 1970-es években játszódik) a szerelemről, ami nekem furcsa ellentmondásban állt az inkább középkort idéző vallásos közösséggel. Feltételezem, hog ezért is választott a rendező egy elzárt kisközösséget ebből a korszakból, hiszen napjainkban már jóval nehezebb lett volna hitelesen ábrázolni egy ilyen világot.

Élmény

Sokan azt dícsérik a filmben, hogy mennyire tisztán és egyszerűen nyilvánul meg a vallás, a keresztényi szeretet a filmben. Csakhogy dán film lévén nem tudtam nem párhuzamba állítani Dreyer filmjeivel, elsősorban Az igével, amely a legmesszemenőbbekig egyszerű, jóval erősebb élményt nyújtva a témakörben. A fentebb említett középkorias kközöség miatt pedig irreálisnak hatott, miközben képileg sem próbált elvarázsolni.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Stellan Skarsgard (Good Will Hunting)

Következik: Egymásnak születtünk