Artúr filmélményei

Mennyei háború (2005)

2020. június 18. 09:56 - Liberális Artúr

Rendezte: Carlos Reygadas
Műfaj:
-
Főbb szereplők:
Marcos Hernandez, Anapola Mushkadiz, Bertha Ruiz

Megjelenés: 2005, Mexikó

Hossz: kb. 1,5 óra

IMDB:
5,6

Ajánlott írás: http://sensesofcinema.com/2006/feature-articles/reygadas/
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/mennyei-haboru-batalla-en-el-cielo/movie-79477

Cselekmény: A nyitójelenetben Ana leszopja Marcos-t. Marcos a fővárosi hadsereg zászlófelvonását felügyeli és a tábornok sofőrje. Házas, középkorú, elhízott. Ana a tábornok lánya, gyerekkora óta furikázza őt Marcos. Titokban - talán csak szórakozásból - egy bordélyházban dolgozik, amiről csak Marcos tud. Anának feltűnik, hogy Marcos szórakozott, a kérdésre a férfi bevallja, hogy feleségével elraboltak egy csecsemőt váltságdíjért, de a gyerek véletlenül meghalt közben. Ana szerint fel kéne adnia magát a rendőrségen...

Téma: Több írás szerint csak öncélú művészkedés zajlik, pedig láthatóan vannak motívumai a politikai jelképektől a testiségen át a fociig és a vallásig. Viszont sok kapaszkodó valóban nincs, ami a rendező szerint azért van így, mert elsősorban Marcos aktuális lelkiállapotát akarta kifejezni, akiben keveredik a vágy, a bűntudat, a remény.

Tartalom: Az alaphangulatot a hosszas szopással próbálják megadni, ahol elsősorban a kifejezéstelen és korántsem előnyös külsejű Marcos-ra koncentrálunk. A következő jelenet az óriási mexikói zászló felvonása, ennek felügyelete Marcos munkája, ezt nehéz nem politikai megnyilvánulásként értelmezni, ahogy az is erős társadalmi jelkép, hogy focira veri. Megérkezik Ana, aki valamiért kurválkodik és viszonylag bensőséges kapcsolatban van Marcos-szal; a férfi elmondja neki, mi nyomasztja és ettől jobban érzi magát, de Ana sem hozhatja el neki a megváltást bűnéért, hiába az intimitás. Végül megpróbálkozik a vallással, egy zarándokcsoporthoz csatlakozva vezekel, de nem tudjuk meg a zárójelenet ellenére sem, hogy sikerül-e neki.

Forma: A cselekmény minimális, pár jelképes mozzanat van, sokkal fontosabb a megvalósítás. Kezdjük azzal, hogy színészeink bressoniak (olyan büszke vagyok magamra, hogy erre magamtól rájöttem, mielőtt olvastam volna), azaz kevés a párbeszéd, az amatőr színészek arcjátéka kifejezéstelen, egyéb metakommunikáció sincs, teljesen az eseményekre kell hagytakoznunk, de abból sincs sok. A film különlegessége, hogy nem is a külsőségekre koncentrál, hanem Marcos lelkiállapotát próbálja megjeleníteni. Ez más a nyitószopáskor is előjön, Marcos van a középpontban, lélegzése felerősítve, és bár őt is látjuk, a kamera mégis az ő nézőpontját érzékeltetve mozog. Ez a legfőbb képi megoldás, a kamera gyakran követi tekintetét, jobbra-balra néz utalva gondolataira, a kép időnként elmosódik. A sztereó hangzás is ezt erősíti, leglátványosabban akkor amikor jobbra fordulva a zarándodokat látja és hallja, balra a benzinkútról szóló komolyzenét. Fontos szerepet kap a kendőzetlen szexualitás, de ez mégsem intim vagy erotikus, hanem fájdalmasan, kétségbeesetten érzéketlen, a testek nem szépek, nem erotikusak.

Élmény: Ez a disszonancia volt a fő élményem is vagy talán csak nem voltam megfelelő hangulatban. Lehet, hogy az utolsó jelenet alapján Marcos mégis elnyerte a megváltást, de bennem végig egy szorongó, fásult érzés volt, mintha Marcos nem tudna mit kezdeni és értelmezni az érzéseit. A szubjektívan torz valóságérzékelsét viszont egész jól érzékeltettete a kamera.

Érdekességek:

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr6715808592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása