Tartalom

Egy nő (maga Deren, a rendező) hazaelé menet meglát egy sötét alakot az utca végén. Felmegy a lakásába, kulccsal kinyitja az ajtót, elhalad az asztalon lévő kés mellett, a félretett telefon és a lemezjátszó mellett, majd ledől karosszékébe és elalszik. Álmában önmagát látja, ahogy megpróbálja utolérni a sötét alakot, de inkább felmegy a lakásba. Kinéz az ablakon, és meglátja önmagát, ahogy megpróbálja utolérni a sötét alakot. Ő is inkább felmegy a lépcsőn, de megpillantja  alakásban a sötét, tükörarcú alakot, aki váratlanul eltűnik. Kinéz az ablakon, és meglátja önmagát, ahogy megpróbálja utolérni a sötét alakot. Ő is inkább felmegy a lépcsőn, a három álomnő pedig asztalhoz ül...

A történet egy öngyilkosság megélését mutatja be A sötétség útjához hasonlóan az áldozat szempontjából. Az esemény maga igazából nem fontos, inkább a hozzá kapcsolódó, álomszerű érzések megjelenítése, illetve a tudat bemutatása, ahogy az felismeri a tettet.

Megvalósítás

A két rendező és egyben szereplő, Hammid és Deren férj és feleség, mindketten Közép-Kelet Európából érkeztek. Deren igyekezett írni, de külföldiként nehézségei voltak az önkifejezéssel, ezért fordult végül a tánchoz, mint egyetemes nyelvhez, végül pedig Hammid révén a filmhez. Ez az első filmjük, szöveg nincs benne, csak képek, amiket ismétlődéseik miatt sokan a tánchoz, a zenéhez hasonlítanak. A filmben szerepel pár motívum, amik segítenek a látottak értelmezésében (virág, lépcső, kulcs, kés... stb.), de ez nem annyira fontos, mint a hangulat, amely hasonlít a már fentebb említett A sötétség útjáéhoz, a Tavaly Marienbadbanéhoz vagy az Andalúziai kutyáéhoz. Ez utóbbival szemben szerencsére nem véletlenszerű gondolatokat láthatunk, hanem tudatosan összerakott filmet.

Látványra sajnos nem volt ennyire erős, de akadt bőven kifejezőeszköz: eredetileg ugyan néma volt a film, de Deren későbbi harmadik férje készített hozzá filmzenét, ami megfelelően emeli a hangulatot. A kis költségvetés miatti gyenge képminőség is inkább hozzájárult a hangulat fokozásához, ahogy a néha tótágast álló kamera is. Néhány lassítás és vágás teszi a film egyes pontjait szürreálissá vagy líraivá, de összességében egyik sem jellemző a film egészére.

Élmény

A legfontosabb amerikai avatngárd filmnek tartott A délután szövevényei egy újabb próbálkozás arra, hogy a hagyomásoan történetalapú filmművészetet máshogy próbálja értelmezni, de megváltani nem tudta, csak hatott rá. Jobban tetszett a sok tekintetben hasonló Andalúziai kutyánál érthetősége miatt, és tulajdonképpen nem köthetek bele semmibe, mégsem tetszett annyira, mint egy jobban magába szippantó utódja.

Érdekességek

- Deren 44 évesen halt meg 1961-ben agyvérzésben, valószínűleg drogfüggőségéből adódóan.