Artúr filmélményei

Tarva yeghanaknery (Örményország, 1975)

2025. július 12. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Artavazd Peleshian
Műfaj: dokumentum, rövid
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1975, Örményország (Szovjetunió)
Hossz: kb. 30 perc
IMDB: 7,5
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/vremena-goda/movie-132609

Cselekmény, téma, tartalom: A cím magyarul kb. "évszakok". Az esszészerűségben az örmény vidék birkapásztorainak életébe pillanthatunk bele: egy férfi megpróbál kimenteni a vízből egy birkát; az állatokat terelik; kaszálnak, majd a dombról leereszkednek a kazallal; átkelnek a folyón; esküvő; a birkákkal leereszkednek a dombról télen és nyáron. Elvileg az univerzum egységes egészét - beleértve a transzcendenst - szeretné megjeleníteni a tér, az idő és a mozgás egyesítésével. Na de sikerült? Hát ha az ember rá tud hangolódni, akkor talán igen. Nincs párbeszéd vagy narratíva, a cím viszont feltételezi az élet körforgását, de ez nem jelenik meg a filmben. A birkapásztorok életének egy-egy jelenetét láthatjuk, de nem teljeskörűen vagy jelképesen. Lehetne téma az állat és ember együttműködése, de nem kevés jelenetből hiányoznak - viszont ahol együtt vannak, ott szorosan összesimulnak. Állat helyett vehetnénk a természetet, de akkor meg nagyon sok nincs meg a filmben a természetből.

Forma: A film lényege sokkal inkább a formájában van, ami erősen zenei. Nem csak az erőteljes klasszikus betétek miatt (az egyik nyilván Vivaldi Négy évszakja, a másikat nem ismertem fel se én, se a Google, de olyan mozartos beütése van), hanem mert sok vágást használ, így teljesen olyan, mint egy zenei videó. És nemcsak ettől zenei, hanem mert a képek is ismétlődnek, lassulnak, megállnak, ez is egy vizuális ritmus, központozás. A rendező tagadja, hogy egy montázs lenne, ahogy ő hívja, ez "távoli montázs", nem fizikai, hanem átvitt értelemben. És nem azért montázs, mert képeket váltogat, hanem azért távoli, mert a fent említett tár-idő-mozgás egységének montázsa a filmje (legalábbis én így értettem a magyarázatát). Ez nekem szimpatikus, én is hasonló elvben gondolkodom egy elképzelt filmről, viszont ezt leszámítva nem kezd semmit egyik más vizuális vagy formai elemmel sem, pedig ott van még a kameramozgás, a beállítások, a szögek, a fények... stb. Apropó, beállítások: hiányoznak a nagytotálok, pedig az is jó kifejezőeszköze a mindenségnek. Talán ez technikai kényszerűség volt, de inkább tudatosnak tűnik, hogy szűkre vették a keretet, mintha csak részeket akartak volna mutatni az egész helyett.

Élmény: Szóval nekem nem jött át. A zeneisége igen, beugrott kicsit a Halál Velencében (1971) vagy a Veronika kettős élete (1991) a túlhangosított zene miatt, de épp az utóbbi film az, ahol nagyon átjött nekem a transzcendencia, míg itt nem. Talán egyénfüggő, tegyetek egy próbát. 

Érdekességek

  • A film kiadásakor nem lelt visszhangra, csak egy későbbi, 1990-es fesztiválszereplése után, de onnantól kezdve az élvonalba lőtte magát, és "mindenidők" egyikje lett.

Országinfó

  • Földrajz: Örményország Nyugat-Ázsiában van, területe kb. Magyarország harmada, hegyvidékes, a világ egyik legmagasabban fekvő országa; jelképe az Ararát hegy, ami viszont 1920 óta török fennhatóság alatt áll; éghajlata kontinentális.
  • Társadalom: Kb. 3 millióan lakják, majdnem mindenki örmény és keresztény; az életszínvonal kb. a magyar fele és a világátlag alatt van, de alacsonyak a társadalmi különbségek; átmenet a demokrácia és diktatúra között.
  • Történelem: A civilizáció egyik bölcsője már az i.e. 4. évezredtől. Az örmények vélhetően a hely őslakosai, akiknek a nyelve és az etnikuma is az i.e. 2-3. évezred során válhatott le az indo-európaiakról. Az első államuknak hagyományosan az i. e. 9.századi Uratrut tekintik, aminek első uralkodója Arame volt. Fővárosuk, Jereván az egyik legrégebb óta lakott város, már ekkortájt létezett. Innentől kezdve különböző nagyhatalmak része volt vagy legalábbis erős befolyása alatt állt. Legnagyobb kiterjedését az i. e. 1. században érte el. Az i. sz. 4. században ez lett az első ország, ahol a kereszténység államvallás lett. A 16. századtól részben török uralom alá kerültek, ennek következménye lett később az első modern népirtás, amikor az első világháború során mintegy egymillió örménnyel végeztek etnikai alapon. 1991-ben kikiáltották függetlenségüket a Szovjetuniótól. Már a huszadik század elején konfliktusba kerültek Azerbajdzsánnal egy vitatott területen, ez azóta is tart. Az örmény fennsíkon jelenleg Azerbajdzsán, Irán, Grúzia és Törökország osztoznak Örményország mellett.
  • Film: Az első örmény témájú film 1913-as, de azt még Egyiptomban mutatta be egy egyiptomi-örmény filmes. Az örmény filmintézetet 1922-ben hozták létre, az első valóban örmény film 1924-es.. Fontosabb filmek a blogról:
Szólj hozzá!

Kertes házak utcája (1963)

2025. július 10. 23:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Fejér Tamás
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Bara Margit, Gábor Miklós, Pálos György 
Megjelenés: 1963, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 6,5
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/kertes-hazak-utcaja-kertes-hazak-utcaja/movie-46485

Cselekmény: Egy vidéki kisvárosban vagyunk, ahol Panni (Bara Margit) felfedez egy ősz hajszálat magán. Elindul a piacra, de menetközben belefut Palotásba (Gábor Miklós). Ekkor tudjuk meg egy visszaemlékezésből, hogy Panni férje, Jóska (Pálos György) mérnök, a pesti Palotás barátja. Palotás egy szabad léleknek tűnik, de ez valójában a börtöne is, mert képtelen kidolgozni az ötleteit, állandóan mehetnékje van. Amikor ezt elmondja Panninak, ő is megnyílik, hogy szinte özvegyasszonynak érzi magát, miközben a folyton dolgozó férje mellett kizárólag a háztartással foglalkozik itt vidéken. A bizalmas beszélgetés végén elcsattan egy csók... 

Téma: Pannival a középpontban ez lehetne egy feminista történet is, mégsem a női-férfi erőviszonyok okozzák a problémát; Panni nem azon kesereg, hogy nőként feladta önállóságát és álmait egy férfiért, hanem azon, hogy feladta önállóságát és álmait. Több kritika ezt szocialista viszonylatban értelmezi, azaz a tevékeny élet feladását látják benne a kispolgári létért.

Tartalom: A történet banálisan kezdődik Panni háziasszonykodásával, ezen csak az változtat, amikor a játékidő kb. harmadánál Palotás kitárulkozik, és ezzel kimozdítja az asszonyt a holtpontról. Illetve már az elején is utalnak erre az őszüléssel vagy amikor Palotás először megjelenve színt visz az otthonba. Nem nagy spoiler elmondani, hogy később megismerjük az eredetüket: Panni kétkezi munkájából éltek, amíg Jóska tanult, majd fordult a kocka, és Jóska egyre többre vitte, miközben Panni háztartásbelivé degradálódott, holott ő is szeretett volna textiltervező lenni. A tetőpont Panni névnapja, ahol a feleségből és férjből kijönnek az indulatok: Panni nem bírja ezt az életet, Jóska pedig a nő hálátlanságát, amiért megteremtette ezt a jólétet neki. Az egyik legfontosabb karakter Jóska titkárnője, aki átlát mindenen és ezért elmagyaráz nekünk mindent, és ez óriási hiba volt. A történet nagyon hasonlított egy Antonioni-filmre, kimondatlanul is megértjük a problémát, nem kellett volna ki is mondani. Jóska karaktere lényegtelen, itt elsősorban Panni, másodsorban Palotás számít. A történet fő jelképe az otthon és annak berendezési tárgyai, Panni béklyói. A címadó házak az utcában sajnos csak egy-egy jelenetig szerepelnek, erősítik az átlagháztartás-jelleget, ezt jobb lett volna jobban hangsúlyozni.

Forma: A Katonazenében (1961) felfedezni véltem a Szédülést (1958), itt pedig egyértelműen a Pszichót (1960) érhettük tetten a zuhanyzós jelenetben. A két filmben az operatőr a közös, rá gyanakszom. A zenére nem emlékszem, egy ponton viszont nagyon kifejezően felhangosították a zörejeket, hogy jelezzék Panni frusztráltságát. A Katonazene (1961) után jó volt Barát látni egy másik szerepben, abban még olyan régiesnek tűnt, itt már nem.Vizuálisan vegyes az összkép, voltak tök jó, jelképes képek, játék a fényekkel, sokatmondó közeliek, de többségében mégis egyhangú képeket láthattunk. Ez végülis kifejezi Panni lelkivilágát, csak nem túl izgi.

Élmény: Minden téren lehetett volna feszesebb, a sztori túl direkt volt, így felesleges a másfél óra. Sok kritika lehúzta, de szerintem nem rossz egyáltalán, én élveztem - csak nem elég jó.

Érdekességek

  • Korábban láttuk a főszereplőket:
    • Bara Margit (Bakaruhában, Katonazene)
    • Gábor Miklós (Valahol Európában, Apa)
    • Pálos György (A tizedes meg a többiek)
    • Latinovits Zoltán (Szegénylegények, Csend és kiáltás, Szindbád, Az ötödik pecsét)
    • Tomanek Nándor (A ménesgazda)
  • Színészdinasztiák: Gábor Miklós feleségei Ruttkai Éva és Vass Éva; Pálos György felesége Olthy Magda;
  • Pálos György 1970-ben, 49 évesen hunyt el többéves hadifogsága és önpusztító életmódja miatt; Latinovits Zoltán 1976-ban lett öngyilkos 44 évesen
  • Még életben van: Medgyesi Mária (90)
  • A filmet Csurka István írta, a későbbi politikus.

Országinfó

Szólj hozzá!

Katonazene (1961)

2025. július 05. 23:13 - Liberális Artúr

Rendezte: Hintsch György, Marton Endre
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Bara Margit, Básti Lajos, Kállai Ferenc, Szirtes Ádám, Páger Antal, Őze Lajos
Megjelenés: 1961, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 8,2
Ajánlott íráshttps://www.youtube.com/watch?v=SRWNQkCzz3E
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/katonazene-katonazene/movie-54308

Cselekmény: 1894, egy huszársereg megérkezik a városba. A katonáskodáshoz nem sok közük van, viszont profin tudják megtalálni a legjobb hozománnyal bíró lányt. Épp ennek fontosságára és a külsőségek figyelmen kívül hagyására oktatja Ferdinándy főhadnagy (Kállai Ferenc) Vallon hadnagyot (Őze Lajos), amikor megpillantja Barlay doktor (Básti Lajos) feleségét, Annát (Bara Margit) és beleszeret. Amikor szolgája, Samu (Szirtes Ádám) fegyvertisztítás közben véletlenül meglövi Ferdinándyt, kap az alkalmon, hogy átmehessen az épp egyedül lévő asszonyhoz, és megerősödik benne a szerelem, noha a nő elutasítja közeledéseit. Másnap vakmerően szerelmet vall neki a templomban, miközben Anna egyedül imádkozik, és ez a vallomás megingatja a tisztes asszonyt...

Téma: Az alapmű maga egy nagyon rövid, korabeli írás, amelyben a nép szenved a katonáktól, a katonák meg a végtelenül romlott elittől. A film ezt jelentősen kibővítette és árnyalta, de egyben puhította is. Mivel a film 1961-es, óhatatlanul kap egy korabeli kontextust, így az elit romlottsága és mások kihasználása mindjárt rá is vetül a kommunistákra, na meg adott a párhuzam az 1956 utáni megtorlásokkal. illetve azért az 1960-as évekből már a "boldog békeévek" álcája is más színben tűnik fel. Végezetül van neki egy metásabb jellege, ami talán nem szándékos, erről majd lentebb.

 

Tartalom: A katonák bevonulásával kezdünk, meg is értjük azonnal, hogy ez egy társadalmi esemény, amely során a helyi nők és a katonák megpróbálnak párt találni. Némi párhuzam van Ferdinándy főhadnagy és Vallon hadnagy történetszálaiban, mert mindketten szerelmesek lesznek annak ellenére, hogy csak jó partit akartak találni, de egészen más a hozzáállásuk, így a vége is máshogy alakul, de nem spoilerezem el. Talán van párhuzam a főhadnagy és szolgája között is, akik gyerekkoruk óta ismerik egymást, de a főhadnagy nemesi körökből jön, míg szolgája paraszti, ezért romlatlan és naiv, amivel Ferdinándy vissza is él. A probléma ugye ott kezdődik, amikor Ferdinándy életében először beleszeret egy nőbe, aki ráadásul férjes, férje pedig köztiszteletben áll. Anna még tapasztalatlan és nem tud ellenállni túlzottan a főhadnagy nyomulásának, de a főhadnagy se tudja magát türtőztetni, hiába tapasztalt. A további bonyodalmakat nem mondhatom el, de Ferdinándy egyre aljasabb énjét mutatja meg, a katonai vezetés pedig bevédi a "nagyobb jó" érdekében. Ami a metásabb részt illeti, konkrétan a zsebkendős jelenetre gondolok. Kicsit rejtjelezve kifejtve: nemcsak arról van szó, hogy az elit kedvére manipulálhatja a  népet, de arról is, hogy mikor jelzi vele a főhadnagy a "komédia", azaz a színjáték végét. Nem gondolom hogy ez teljesen szándékos lett volna, mert akkor a film végéhez igazítják, bár így is az utolsó percekre esett.

Forma: Meglepően jó volt. Talán a tematikája miatt kezdetben valami tévéfilm minőségű darabra számítottam, de kellemesen csalódtam; bár megvoltak benne az 1930-as évek műfaji elemei, amitől kicsit retrónak tűnt, de megvoltak helyenként a német expresszionizmus vagy a szovjet avantgárd elemei is, miközben időnként játszottak az árnyékokkal, mint egy noirnál, a színvilág pedig olyan pazar volt, hogy néha a Szédülést (1958) láttam meg benne. Mintha fél lábbal már az újhullámban lett volna, miközben még elsősorban a hagyományokra épített. Egész váratlan és bátor húzásként egy megfelelő ponton elfekete-fehéredik a film. A zene talán két témát variált, de nem szeretem ezt a szimfonikus dagályosságot. Volt viszont Körhintát (1956) megidéző cigányzenés-táncjelenet, a film lezárása pedig egy tökéletes-ironikus, jelképes jelenet volt. Ami a színészeket illeti, a Ferdinándyt alakító színészt ilyen szerepben még nem láttam, egészen fura volt ilyen fiatalon és ennyire máshogy látni, de most már tudom, hogy képes játszani. A Samut alakító színész is teljesen hiteles volt, de őt most nem tudom felidézni máshonnan. Vallon hadnagy kevésbé volt hihető, de talán csak azért, mert túl erős a színész személyisége.

Élmény: Meglepően jó volt, nem voltak elvárásaim vagy legalábbis nem számítottam semmi jóra, ehhez képest egy korrekt, tartalmilag és formailag is jó filmet kaptam, amit egyre jobba élveztem, ahogy haladtunk előre. Fura, hogy nem is hallottam róla egyáltalán. Ajánlott.

Érdekességek

  • Korábban láttuk a főszereplőket:
    • Bara Margit (Bakaruhában)
    • Kállai Ferenc (A tanú, Werckmeister harmóniák)
    • Szirtes Ádám (Talpalatnyi föld, Körhinta, Bakaruhában)
    • Őze Lajos (Szegénylegények, A tanú, Az ötödik pecsét)
  • Színészdinasztiák: Básti Lajos felesége Zolnay Zsuzsa, lánya Básti Juli; Szirtes Ádám lánya Szirtes Ági; Őze Lajos fia Őze Áron.
  • Ez volt a mozikban az év legnézettebb filmje.

Országinfó

Szólj hozzá!

A végzetes tüsszentés (1907)

2025. július 04. 20:59 - Liberális Artúr

Rendezte: Lewin Fitzhamon
Műfaj:
néma, vígjáték
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1907, Egyesült Királyság
Hossz: kb. 4 perc
IMDB:
6,5
Ajánlott írás
: -
Műsoron: -

Előzmények: Míg Amerikában vagy Franciaországban a film gyorsan céges formát öltött, Angliában többnyire egyének játéka maradt. Őket összefoglalva a brightoni iskolának nevezzük, mert ezen a környéken dolgoztak, de más kapcsolat nem feltétlenül volt köztük. Ez persze nem igaz, természetesen voltak üzleti vállalkozások, de ebben az időszakban még nem nőttek annyira nagyra, mint más országokéi. A brit Lewin Fitzhamon (1869-1961) afféle kabaréelőadóként kezdte, 1900-ban állt be Robert W. Paul (1869-1943) mellé a kamera mindkét oldalán, majd 1904-től Cecil Hepworth-höz (1874-1953) szerződött, ekkor készítette ismertebb filmjeit, amelyekben elsősorban a trükkök érdekelték. 1912-ben saját céget alapított, de az ez utáni életéről már nem találtam infót.

A film: A rövidfilm a nemrég látott Laughing Gas-hez (1907) hasonlóan egy poénra van felfűzve, miszerint egy gyerek megvicceli az apját(?) azzal, hogy mindenhova borsot(?) szór, aki erre hatalmasakat kezd tüsszenteni, és amerre jár, minden szétesik ettől. Ennek a filmnek már megvan az a narratív ereje, hogy egyre nagyobb túlzásokba esik, és a végére már a föld is beleremeg (amit nagyon kreatívan a kamera mozgatásával oldottak meg). Egyébként szinte ez az egyetlen filmes trükk, a többi egyszerűen mechanikusan van megoldva a díszlet mozgatásával. A maga nemében és korában ez egy tökéletes darab, egy jó poént végigvisznek, ehhez a műfajhoz pont ez illik. Tetszett.

Szólj hozzá!

Le spectre rouge (1907)

2025. július 03. 23:58 - Liberális Artúr

Rendezte: Segundo de Chomon
Műfaj:
néma
Főbb szereplők:
-

Megjelenés: 1907, Franciaország
Hossz: kb. 10 perc
IMDB:
6,5
Ajánlott írás
: -
Műsoron: -

Előzmények: A francia Pathe-testvérek 1894-ben alapították meg fonográf boltjukat, ami az 1920-as évekre leáldozott ugyan, de szerencsére megtetszett nekik a film is, és már 1896-ban vetíteni kezdtek. Ők vezették be a filmhíradót, együtt dolgoztak Melies-szel is, de előtte még inkább rivlizálásban gondolkodtak, miután felfedezték a nekik ügynökösködő de Chomon tehetségét a trükkfilmekhez. A spanyol de Chomon 1871-ben született, színésznő felesége révén került az iparág közelébe, 1903-ban forgatta le első saját filmjét, majd idővel egyre inkább a trükkök kidolgozásának szentelte idejét. Dolgozott többek közt a Napóleonon (1927) is egyik utolsó filmjeként, mielőtt 1929-ben váratlanul elhunyt volna.

A film: A cím magyarul kb. "a vörös kísértet." A történetféleségben egy kísértet nőkkel bűvészkedik, egy tündér viszont gyakran útjába áll. A bűvészkedések lényegét nem értem, főleg a szaloncukor-trükköt, talán van neki valami korabeli jelentése. A trükkök jellemzően a szokásos vágásokkal és áttűnésekkel variálnak. Messze a leglátványosabb része, amikor a kamerához közelítve három üvegbe zárt mini-nőt tesz elénk, mint a Frankenstein menyasszonyában (1935), amivel jó 30 évvel megelőzi. Az is szokatlan - bár számomra értelmetlen - látvány volt, amikor díszlet-puzzledarabokból összerakott egy mozgóképet. A kor népszerű műfaja, ezért rendkívül hasonlít Melies filmjeire, de épp ebben az évben még maga de Chomon is kijött egy nagyon hasonló filmmel, a Satan se divierte-tel (1907). Közben meg ennél voltak sokkal érdekesebb filmjei már korábban is, pl. a La maison ensorcelee (1906), szóval ezt nem tudtam kedvelni.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása