Rendezte: Murnau, Friedrich Wilhelm
Műfaj: -
Főbb szereplők: Matahi, Reri, Hitu
Megjelenés: 1931, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,6 pont
Előzetes: https://youtu.be/BmHQjE_YCGw
Ajánlott írás: -
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/tabu-a-story-of-the-south-seas/movie-98558
Tartalom
A két bora borai fiatal, Reri (lány) és Matahi (fiú) találkozásuk után hamar és nagyon egymásba szeretnek. Igen ám, csakhogy hajó érkezik a szigetek nagyfőnökének követével, Hituval, aki üzenetet hozott: felesége halála miatt a főnök új asszonyt kér, választottja pedig épp Reri, aki így a polinéz hagyományoknak megfelelően tabuvá válik, azaz senki nem vethet rá vágyakozó pillantást, vagy halállal lakol. A rituálét egy sértéssel felérő tánc után a fiatalok inkább megszöknek, és egy már fehér fennhatóság alatt álló szigetre menekülnek, ahol reményeik szerint nincs hatalmuk a régi isteneknek. Matahi ügyes gyöngyhalásznak bizonyul, de nem ismeri a pénz koncepcióját, így amikor tovább menekülnének, rá kell döbbenie, hogy nem tud hajójegyet venni, mert minden pénzét elbulizta. Egyetlen megoldásnak az tűnik, ha a szintén tabunak számító, dúsgazdag, ám cápás lelőhelyről hoz gyöngyöt. Közben azonban feltűnik Hitu is azt ígérve Rerinek, hogy ha vele megy, életben hagyja Matahit...
A tragikus szerelmi történet értelmezhető szerintem a tabu, mint társadalmi szabály szintjén, ami elől nem lehet elmenekülni egy másik társadalomba. De Hitu révén magasabb szinten is értelmezhető, mint társadalmak felett álló, isteni törvény, amellyel nem lehet dacolni - vagy egyszerűbben, főleg az utolsó jelenet miatt tekinthető az élet metaforájának is, amelyet élhetsz ahogy akarsz, a vége ugyanaz lesz.
Megvalósítás
A történet két részből áll, az első címe Paradicsom, a másodiké Elveszett Paradicsom. Az első részben a törzsi környezetben vagyunk, ahol megismerhetjük a főbb karakterek és a konfliktust, míg a másodikban már a nyugati civilizációt láthatjuk, ám az is sok párhuzamot mutat a polinézek világával. Mindkét részben van egy fontos tánc, amely a tabu megszegéséhez vezet, és bár mindkettővel sikeresen szembeszállnak kezdetben, a hajón közlekedő Hitu (hajó, mint kapcsolat a két világ közt) kérlelhetetlenül beteljesíti sorsukat. van pár egyszerű szimbólum, mint a virágfüzér-szerelem vagy a gyöngy-pénz. Három jelenetet emelnék ki, ami tetszett: a törzsi tánc, melynek során a kultúrát ismeretlenül is teljesen megértjük, mi játszódik le a törz tagjaiban; Matahi rémálmát, amely idézi az expresszionizmust; valamint a már említett utolsó jelenetet, amely kissé komor, de jó metaforája az életnek: Matahi minden erejét összeszedve úszik az óceánban, de esélytelen, hogy utolérje a hajót, így végül elfárad és elmerül. (Bocs a happy endinges spoilerért :p) A karakterek Hitut leszámítva nem érdekesek; viszont érdemes tudni, hogy Murnau meleg volt, ami megmagyarázza, hogy miért nem Rerit, hanem Matahit mutatta be vonzó külsjű szereplőnek.
A film jellege kissé etnográf, aminek elsősorban az lehet az oka, hogy eredetileg egy dokumentumfilmes rendezővel közösen rendezték volna a filmet, de végül Murnau egyedül csinálta meg a nagy részét. Ez abban látszódik pl, amikor hosszan mutatnak életképeket anélkül, hogy a cselekmény igazán haladna. Ugyancsak az eredeti elképzelések szerint színes lett volna, de pénzhiány miatt fekete-fehér maradt. Szintén a pénzhiány miatt Murnau gyakorlatilag betanított helyiekkel készítette el a filmet, ami az autenizmus szempontjából jó, de nélkülöznie kellett a profi stábot és a stúdiók nyújtotta eszközöket. Ez meg is látszik azon pl, hogy nappal szemben vettek fel egyes jeleneteket, így alig lehet kivenni mi van a képen. Technikailag egyetlen érdekesebb jelenet van, amikor Matahi rémálmában egymásra vetítenek képeket. A zene most kifejezetten jó volt, részben az autentikus beütésű dallamok miatt (noha egyáltalán nem azok), részben azért, mert bár 1931-et írunk, ez a film még néma, de közben a beszédhez már-már emberi nyelven megszólaló hangszereket használtak, mint amikor a Magyar népmesékben nevet egy szereplő. Egy párbeszéd sincs feliratozva, az egyedüli szövegek levelekből vannak.
Élmény
Az elejét borzalmasan untam, de a film vége kellően katartikusra sikerült. Képileg nem fogott meg, de a körülményeket figyelembe véve ez nem is annyira meglepő. Hangban végre jó filmet láthattam, ilyen ritkán fordul elő.
Érdekességek
- Murnau egy héttel a film bemutatása előtt autóbalesetben elhunyt, 42 évesen.
- A tabu szó polinéz eredetű, innen terjedt el a nyugati világban is.