Tartalom

Fura események tartják lázban a francia Lacombe professzort (Francois Truffaut): évtizedekkel korábban eltűnt repülőgépek és hajók kerülnek elő tökéletes állapotban, pilóták azonosítatlan repülő tárgyakat észlelnek, egy amerikai városban pedig elmegy az áram mindenhol. A villanyszerelőként dolgozó, családját nagy ívben leszaró Roy (Richard Dreyfuss) el is indul munkába, hogy kiderítse az áramszünet okát, ám ekkor elszállnak felette az idegenek, megbolondítva az elektromos és fém tárgyakat. Hasonlóan járt Jillian (Melinda Dillon) is, aki egyedül neveli hároméves kisfiát. Bár sokan látják a repülő csészealjakat, a többség nem hisz a tanúknak, így Roy családja sem a családfőnek, aki velük ellentétben egyre megszállottabban gondol az esetre. Aki kapcsolatba került az ufókkal, mind egy hegyszerű látomást látnak maguk előtt, amit végül a tévében felismernek: ez a Devils Tower hegy. Az idegenek jeleinek dekódolásával ide tart Lacombe professzor is karöltve az amerikai hatóságokkal. Eközben megszállottsága miatt Roy családja elmenekül a férfi elől, Jilliant pedig újra meglátogatják az űrhajók és magukkal viszik kisfiát. Megindulnak hát a hegyhez...

Spielberg maga azt nyilatkozta, hogy a történet néhány kisebb téma mellett (kommunikáció, az emberiség fejlődésének ünneplése, modern ószövetség) egy átlagemberről szól, aki a különleges élmény hatására eldobja korábbi életét. Persze már túl vagyok az E. T., a földönkívülin, ezért tudom, hogy az állat és az űrlény mindig allegorikus. Ha az E. T.-ben az űrlény a gyermekkor volt, akkor itt az idegenek szinte soha meg nem jelenő alakja a kíváncsiság, a tudásvágy, ami fontosabb még a családnál is (legalábbis Spielbergnek ekkor, harmincévesen még fontosabb volt - később ezt apaként már megbánta).

Megvalósítás

Az érdeklődést a harmadik típusú találkozás tartja fenn, hiszen már egészen az elejétől egyértelmű, hogy vannak idegenek, így nincs a történetnek feszültséget okozó rejtélye. A történet több szálon fut. Elsőként Lacombe-bal ismerkedünk meg röviden, aki fel-alá rohangál a világban titokzatos esetek után nyomozva. A másik mellékszál Jilliané és kisifáé, aki nem fél az idegenektől, ezért el is viszik. A fő szál Royé, akinek a családi élete rámegy, miután észleli az ufót és megszállotjukká válik (ezt jól jelképezi, ahogy a szobra a család távozása után betölti az egész nappalit). Mentségére legyen szólva, hogy minden emberbe, akivel kapcsolatba léptek az idegenek, egy képet, a találkozó helyszínének képét vésték. Ugyanakkor azt sem lehet elhallgatni, hogy látszólag Roy már a találkozás előtt sem volt mintaférj és mintaapa. Én abszolút átéreztem a feleség (Teri Garr) helyzetét és szerintem normálisan viselkedett, más írások szerint azonban nem volt elég megértő Royjal szemben. E kettőségre magyarázatot adhat, hogy a stúdió nyomására idő előtt mutatták be a filmet, amit később Spielberg újravágott többször is, hogy a feleséget negatívabb színben tüntesse fel. Ahogy említettem, a történetnek vannak egyéb, szorosan kapcsolódó témái, aspektusai is. Ezek közül a legismertebb a kommunikáció, ahogy egy öthangjegyű zenei motívummal próbáljuk jelezni az idegeneknek, hogy már értjük őket (mindezt a Kodály-módszer segtségével); ugyanakkor Roy például képtelen kifejezni magát családjának; Lacombe tolmácson keresztül kommunikál az emberekkel. Az ószövetségi téma abból áll, hogy Royt modernkori Illésként látomás éri, hátrahagy mindent és elmegy a Devils Towerhez (Sínai-hegy), ahol az égbe száll. Ezt támasztja alá a háttérben a tévében futó Tízparancsolat is.

A film hangulata vegyes: az eleje misztikus, ami kicsit időnként vígjátékba vált, a kisfiú elrablásával azonban komolyabbra fordul és az elrablás maga kifejezetten horrorisztikus. Bekúszik egy politikai thriller jellegű szál is, ahogy a kormány próbálja eltussolni az ügyet (eredetileg teljesen így alakult volna a történet, ennyi maradt belőle). Roy családi élete drámai fordulatot vesz, majd a film végére visszatérünk a misztikusabb sci-fi vonalra. A látványért értelemszerűen az idegenekkel kapcsolatos dolgok felelnek: önmaguktól életre kelő elektronikus eszközök, hirtelen, erős fények, repkedő fémtárgyak, no és persze maguk az ufók, amikhez készült számítógépes animáció is, de ekkor még nem nézett ki elég jól, és túl drága is volt, így maradtak szerencsére a hagyományosabb eszközöknél. Néha így is látszódik a trükkfelvétel, de többnyire mai szemmel is elfogadható színvonalon oldották meg. A legszebbek az ufók erős fényei, amely sugárként hatolnak be a sötét éjszakával borított helyekre; ezek és az éjszakai képek szépek (a magyar Zsigmond Vilmos munkáját dícsérik), de összességében hiányoztak Spielberg kreatív megoldásai. Fontos eleme volt a filmnek a már említett zene, amely nagyjából az öthangú szólamra épült fel. Sajnálom hogy a filmek többségének nincs ilyen markáns zenéje, amely egyenrangú partnere a képeknek és a történetnek.

Élmény

Nagyon nem volt szimpatikus, ahogy a történet előrébbvalónak tartja a kíváncsiságot a családnál; nem az a baj, hogy így történt, hiszen oda is kifuthatott volna a film, hogy Roy tágabb családja az emberiség, sőt a világegyetem, hanem az, hogy ezt helyesnek tüntette fel (legalábbis az a változat, amit én láttam). A zene emlékezetes, karakterisztikus, a képek között vannak szépek, a történet izgalmas, de nem éreztem benne Spielberg zsenijét.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Richard Dreyfuss (Diploma előtt, Cápa, Állj mellém), Francois Truffaut (Négyszáz csapás), Melinda Dillon (Magnólia), Teri Garr (Magánbeszélgetés, Az ifjú Frankenstein), Lance Henriksen (Hálózat, Terminátor, A bolygó neve: Halál), Carl Weathers (Rocky)
- A statiszták közt a stábtagok mellett ufókutatók is feltűntek, többek között a film szakértője és ihletője, Hynek. Ő állította fel a találkozások típusait is: az első az észlelés, a második a fizikai hatással járó kapcsolat, a harmadik pedig amikor már maga az idegen lény is jelen van.
- A történet egyik alapja a hadsereg Blue Book nevű projektje volt, amely az 1950-1960-as éveket igyekezett összegyűjteni és elemezni az ufó-észleléseket.
- A filmbéli rejtélyes esetek valódiak: a repülőgépek 1945-ben, már a háború után tűntek el nyom nélkül a Bermuda-háromszögbe, míg a hajó ugyanitt 1925-ben.
- Az első modernkori ufóészlelés 1878-as, ekkor használták először leírására a csészealj kifejezést.
- Spielberg és Lucas ekkor már barátok voltak. Mivel egy évben jelent meg a filmjük, fogadtak, hogy akié sikeresebb lesz, megkapja a bevétel pár százalékát. Spielberg vesztett, de ezzel nyert. Lucas filmje ugyanis a Csillagok háborúja volt...
- A film több elemet átemelt Spielberg első, még 17 (!) évesen forgatott filmjéből, amelyet 500 dollárból forgatott és amelyet lejátszott a helyi mozi 500 néző előtt egydolláros jegyáron. Valaki egy dollárral azonban többet fizethetett, így nyereséges lett.

Következik: Kacsaleves