Rendezte: Griffith, David Wark
Műfaj: Dráma
Főbb szereplők: Lillian Gish, Mae Marsh, Henry Walthall, Miriam Cooper, Mary Alden
Megjelenés: 1915, Egyesült Államok
Hossz: kb. 3 óra
IMDB: 6,7 pont
Előzetes: https://youtu.be/sts-11p8Ry4
Ajánlott írás a filmről: http://www.filmsite.org/birt.html
Mikor látható: http://port.hu/adatlap/film/tv/amerika-hoskora-the-birth-of-a-nation/movie-3031
Tartalom:
A 19. század közepén járunk, nem sokkal az amerikai polgárháború kezdete előtt. A déli Cameron családhoz utazik látogatóba az északi Stoneman család. Ahogy lennie kell, a déli Cameron-fiú, Ben beleszeret az északi Stoneman-lányba, Elsie-be (Lillian Gish), míg az északi Stoneman-fiú, Phil (Elmer Clifton) a déli Cameron-lányba, Margaretbe (Miriam Cooper). A polgárháború azonban mindkét családban veszteségeket okoz: az egyik Stoneman testvér mellett két Cameron fiú is életét veszti, míg a déliek szülővárosát még egy fekete katonákból álló csapat is leamortizálja, Ben pedig hadifogságba esik. A háború végével Lincolnnak köszönhetően Ben megmenekül a kivégzéstől, és az elnök kegyesen bánna a déli államokkal is, amikor merénylet áldozata lesz. Ennek köszönhetően a radikálisok, köztük a Stoneman-család fejének, a képviselő Austinnak (Ralph Lewis) befolyása érvényesül, akik szavazati jogot adnak a feketéknek és még engedélyezik a vegyes házasságot is. Austin egyik embere azonban, a mulatt Silas (George Siegmann) még ennél is messzebbre menne és fekete birodalmat akar létrehozni titokban, ráadásul szemet vetett Elsie-re is. A felbátorodott feketék elcsalják a választásokat és rettegésben tartják az egykor virágzó kisváros fehér lakosságát. Hogy megállítsa a feketék rémuralmát, Ben lovagrendet alapít, a Ku Klux Klánt...
Bár a némafilm szövegei szerint a cél bemutatni, hogy a háború mennyire rossz, az erőszakot egyáltalán nem veti meg, amíg az a fehéreket szolgálja. A történet végére sokkal inkább oda fut ki a téma, hogy a polgárháború előtt a rabszolgakérdésben megosztott államok egységesen, immár nemzetként lépnek fel a fehéreket megillető vezető szerepért, és az elszemtelenedő fekete csürhét visszazavarják az őket megillető helyre.
Megvalósítás:
A történet két főbb részre oszlik, a polgárháborúra és az azt követő, ún. rekonstrukciós korszakra. Az első rész idillien ábrázolja a déli Piedmont városának életét, az északi Stoneman-család látogatásával mutatják be a karakterek többségét. Hogy a politikai kontextusról is képet kapjunk, a Stoneman-család fejévé a Thaddeus Stevens nyomán létrehozott képviselőt teszik, ezáltal bepillantást nyerhetünk abba, hogy hogyan győztek a konzervatívabb Lincoln felett a haladóbb szellemiségű politikai erők. A polgárháborút és annak hétköznapi hatásait már a déliek szemszögéből láthatjuk. Egy megható jelenetben a háború közepén egymásra talál egy-egy haldokló Stoneman és Cameron, azonban a civileknek is sok szenvedés jut, hiszen elszegényednek és még portyázásokat is túl kell élniük. Mindezeket a történelmi eseményeket szinte már dokumentumfilmszerűen igyekszik alátámasztani történelemkönyvekből és elnököktől vett idézetekkel (de ettől még egyáltalán nem tényszerű a film, inkább az ellenkezője történt annak, amit mutattak). A második részben a legyőzött Dél életét figyelhetjük meg, ahogy a felszabadított fekete rabszolgák terrorizálni kezdik a fehéreket és átveszik tőlük a vezetést. Tételesen rámutat a film az északiak "tévedésére", hiszen a feketék elcsalják a választásokat, de politikusként képtelenek civilizáltan viselkedni, és amint lehetővé válik a vegyes házasság, nem átallanak ajánlatot tenni fehér nőknek (egy jó példa erre Austin képviselő esete, aki támogatja a mulatt Silast, hogy fehér nőt vegyen feleségül, amíg ki nem derül, hogy az ő lányáról lenne szó). Ez alól a megoldás, ha a fehérek összefognak és maguk tesznek rendet újra, megbüntetik a bűnös feketéket, elzavarják a fekete katonákat és nem engedik szavazni őket. Igen, ez egy rasszista történet, ahol a fehérek mind jók, legfeljebb történelmi kényszerből háborúznak, míg rosszak csak a feketék (és mulattok) lehetnek. Kivétel Cameronék két hűséges szolgálója, akik árnyalhatnák a képet, de ahhoz több kéne.
Hiába vannak azonban nagyon zavarban a szellemiségétől, kénytelen a kritikusok továbbra is dicsőíteni a filmet, ugyanis megvalósításában úttörő volt a maga korában, olyan újításokat hozott magával, amelyek a mai napig alapvető fogásoknak számítanak. Ezeket viszont mégsem sorolom most fel, mert ez az én szubjektív blogom, és mai szemmel észrevehetetlen, természetes dolgokról beszélünk, mint pl. a külső helyszínen forgatás, az éjszakai képek vagy a korhű kosztüm. A monumentalitás viszont mai szemmel is látványos, bár a Türelmetlenséggel ellentétben itt csupán a statiszták száma grandiózus, ami főleg a csatajelenetekben mutatkozik meg, amelyek egész korrektek, nagy térben láthatjuk őket és nem mellőzik a naturalizmust sem. A tetőpont a film vége a párhuzamos és gyorsuló vágásoknak köszönhetően, de ez még nem éri el a Türelmetlenség szintjét. Itt is alkalmazzák a színárnyalatokat, és először azt hittem az amerikai zászló színeit akarják megjeleníteni, de mások is kerültek a filmbe, szóval nem vagyok benne biztos hogy mi a jelentőségük. Egyszer van egy osztott képernyős rész, a mozgó kamerával szemben lovagló ku klux klánosok is egész jól néznek ki, szinte már szellemlovasoknak tűnnek. A zene szintén mérföldkőnek számít abban a tekintetben, hogy most először írtak egy teljes filmhez kísérőzenét.
Élmény:
Az 1915-ös film sok tekintetben első és úttörő volt, ennek megfelelően viszont elég kezdetlegesnek éreztem mind a történetvezetésében, mind képileg. Megvoltak már benne azok a technikák, amik később, akár az egy évvel későbbi Türelmetlenséget is jóval hatásosabbá teszik mai szemmel is, de mindez itt még nem igazán volt elegendő. A legnagyobb hátulütője pedig természetesen a mai világban már elfogadhatatlan ábrázolása a feketéknek, ami már a maga korában is megosztó volt. Mindennek azonban alig volt nyoma az első részben, szóval ha a második rész kimaradt volna, egy viszonylag korrekt, pacifista filmet láthattunk volna.
Érdekességek:
- Színészek, akiket láttunk korábban (mivel szinte mindenki játszott a Türelmetlenségben is, a csak ott szereplőket kihagyom a mostani felsorolásból): Lillian Gish (Türelmetlenség, A vadász éjszakája), Eugene Pallette (Türelmetlenség, Robin Hood kalandjai, Lady Éva), Charles Stevens (Clementina kedvesem, Tízparancsolat), Madame Sul-Te-Wan (Türelmetlenség, King Kong, Sullivan utazásai), Tom Wilson (Türelmetlenség, A kölyök), Monte Blue (Türelmetlenség, Sullivan utazásai), Gibson Gowland (Gyilkos arany, Virradat)
- Wallace Reid (a kovács) 31 évesen hunyt el drogtúladagolásban.
- Olga Grey (az ünnepelt színésznő szerepében), eredeti nevén Zacsek Anna 1896-ban született Budapesten, korán kivándorolt az Egyesült Államokba és már 1915-ben megjelent a filmvásznon, ahonnan az 1920-as évektől visszavonult és ügyvédként kedzett praktizálni. 1973-ban hunyt el.
- Jules White, eredeti nevén Weiss Jules szintén Budapesten született 1900-ban, később híres lett rövid, humoros filmek rendezésével. 1985-ben hunyt el.
- Madame Sul-Te-Wan volt az első fekete színész, aki később szerződést kapott és szerepelhetett a stáblistán.
- A szereplők közt feltűnik Lillian Gish férje is, Raoul Walsh, aki később rendezőként lett ismert.
- A film óriási siker lett, az Elfújta a szélig nem körözte le senki. Ezen felbuzdulva az alapmű szerzője elkészítette a világ első folytatását is, ahol egy egyesült európai hadsereg megtámadja az Egyesült Államokban, de a film megbukott.
- Rasszizmusa már 1915-ben is nagyon megosztó volt, tüntetések és betiltások kísérték, ugyanakkor a fehérek körében népszerű volt, aminek a botrány is jót tett, és jelentősen hozzájárult a Ku Klux Klán feltámadáshoz. Erre volt Griffith válasza a Türelmetlenség c. filmje, amivel rá akart mutatni, hogy az ellen tüntetők mennyire türelmetlenek a másként gondolkodókkal (noha a film egyáltalán nem volt tényszerű). Több ellenfilm is született, de egyik sem lett igazán népszerű. A legutóbbi egy 2016-os próbálkozás ugyanezzel a címmel.
- Griffith maga is déli volt, apja szolgált a déliek seregében, és ne felejtsük, a polgárháború ekkor még csak ötven éve zajlott le.
- A Ku Klux Klán 1865-ben alapult a fehér felsőbbrendűséget hirdetve, terrorista eszközökkel harcolva a fekete és az ellenpárti fehér vezetők ellen is, de 1871-re sikerült szinte teljesen felszámolni. A film hatására 1915-ben éledt fel a szervezet, amely ekkora a feketék mellett a katolikusokat (a kelet-európai bevándorlók miatt) és a zsidókat pécézte ki magának. 1925-re már többmilliós tábora volt, ekkor azonban számos ok miatt gyors hanyatlásnak indult, elsősorban talán azért, mert az egyik fontos vezetője megerőszakolt és meggyilkolt egy fehér nőt. A harmadik eljövetelük az 1950-es években következett be a polgárjogi mozgalmak ellensúlyozására, de ezek már önálló, helyi csoportok voltak, összlétszámuk a mai napig is néhány ezer főre tehető.
- A film ingyenesen megnézhető.
Következik: Mezítelenül