Rendezte: Edward Brewer, Charlie Chaplin
Műfaj: néma
Főbb szereplők: Charlie Chaplin
Megjelenés: 1916, Egyesült Államok
Hossz: kb. 0,5 óra
IMDB: 7,0
Ajánlott írás:
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/chaplin-korcsolyazik-the-rink/movie-41712
Cselekmény, téma, tartalom: A rövidke, háromjelenetes filmben a főhősünk egy pincér (Charlie Chaplin), aki nem elég, hogy ügyetlen, de nemtörődöm is, felforgatva ezzel a hely és a vendégek életét. A vendégek között van egy lányos apa, aki egy nagydarab ember feleségével randizik, de ott van a nagydarab ember is, aki az apa lányára hajtana... És ezzel a szituval nem kezdenek semmit, pedig ebből lehetne csak igazi helyzetkomikum. Az első, éttermi jelenetben tehát megismerjük a főszereplőinket, de összességében nem több a rész, mint összefüggéstelen poénok sorozata. A címadó cselekmény a második és részben harmadik jelenetekben van, de sztori szempontjából elhanyagolhatóak ezek is. A karakterek karikírozottak, de hát börleszkről beszélünk, ráadásul meglehetősen régiről.
Forma: Filmes szempontból érdektelen. Az utóbbi időkben ugye elég sok 1900-as évekbeli filmet néztem, ezért mindenképpen "modernnek" hatnak a feliratok vagy a helyszínek közötti váltogatás, de nincs kameramozgás, beállítások, világítás... stb. Kivéve az elején, ott volt egy érdekesebb szög, ami Bauer korabeli filmjeire emlékeztet, amikor Chaplin a háttér mélységéből jön fel a képbe. Persze Chaplin koreográfiája meg-megvillan már az éttermi jelenetben is, de kreatív nem igazán lesz. A koreográfia viszont szintet lép a korcsolyázós jelenetekkel, főleg amikor több ember mozgását hangolják össze - bár állítólag Chaplin többször improvizált és a többiek csak próbáltak ehhez alkalmazkodni. A film erőssége Chaplin korcsolyatudása, amit megvillantott később a Modern időkben (1936) is, de eleve ez volt az egyik sikerszáma, amikor még kabaréban lépett fel. Nem egy ponton Jackie Channel vetekszik akrobatikussága.
Élmény: Persze, lehet azt mondani, hogy ez egy 1916-os film, de az a Türelmetlenség (1916) is. Chaplin itt még nem ért meg. Van már pár jó poén, de ahogy most visszanézem a posztjaimat, az igazán jó első filmjei 1917-esek, amikor már önállóan és sokat beletéve dolgozhatott.
Érdekességek
- A főszereplőket korábban láttuk:
- Charlie Chaplin (Reménytelen szerelem, A bevándorló, Chaplin a rendőr, A szökött fegyenc, Chaplin a katona, Kutyaélet, A kölyök, Aranyláz, Nagyvárosi fények, Modern idők, A diktátor, Monsieur Verdoux)
- Eric Campbell egy évvel a film után, 38 évesen hunyt el autóbalesetben; Fred Goodwins 1923-ban, 32 évesen hunyt el.
Országinfó
- Földrajz: Az Egyesült Államok Észak-Amerikában van, a világ egyik legnagyobb országa, százszor nagyobb Magyarországnál, éghajlata kiterjedésének köszönhetően hol trópusi, hol sarkvidéki.
- Társadalom: Kb. 330 millióan lakják, ezzel a világ egyik legnépesebb országa; kb. kétharmaduk európai (elsősorban német) felmenőkkel bír és keresztény. Gazdasága a legfejlettebbek egyike, ahogy demokráciájuk is, ám ehhez képest nagyok a társadalmi különbségek.
- Történelem: Az emberiség bő 15 ezer évvel ezelőtt érkezhetett Amerikába Közép-Ázsiából, akik helyenként megmaradtak a gyűjtögető-vadászó szinten, helyenként fejlett mezőgazdaságot hoztak létre. Az európai felfedezők és gyarmatosítók a 15. században érkeztek meg, az őslakosokból pedig mára mindössze a népesség 1%-a maradt, miután háborúskodások és járványok során kihaltak. Az Anglia uralta területek öntudatos telepesei 1776-ban kinyilvánították függetlenségüket és a 19. század során a kontinens nyugati partjáig terjeszkedtek. Az egyik legnagyobb történelmi traumájuk a 19. század közepén bekövetkezett polgárháború, amely a rabszolgaság eltörlése és politikai törésvonalak mentén tört ki. A földosztások, a vasutak, az iparosodás, a modern találmányok, a bankszektor erősödése a 20. századra a világ legnagyobb gazdaságává tette az országot. Az első és a második világháborúk tovább gyengítették Európát, így Amerika szuperhatalommá válhatott gazdasági és katonai értelemben is, csupán a Szovjetunió tudta vele felvenni a versenyt néhány évtizedig. Innentől kezdve aktív külpolitikát folytatva jelentősebb háborúkat vívtak Koreában, Vietnámban, Afganisztánban és Irakban.
- Film: A film és a mozi egyik bölcsője Amerika, az első fennmaradt amerikai film az 1890-es, Edison műhelyében kikísérletezett Csínytevések. Az első világháború miatt az európai stúdiók elbukták a versenyt az amerikai vetélytársaikkal szemben, akik az emblematikussá váló Hollywoodba telepítették székhelyeiket; innentől kezdve az Egyesült Államoké a mai napig a legnagyobb filmipar. Innen származik számos filmnyelvi megoldás, újítás, innen terjedt el a hangos és a színes film. Fontosabb filmek a blogról:
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Észak-Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
- Amerika: Sandow (1896), A gabonatőzsde spekulánsai (1909), Türelmetlenség (1916), Virradat (1927), Nagyvárosi fények (1931), Aranypolgár (1941), Ének az esőben (1952), Az üldözők (1956), Szédülés (1958), Van aki forrón szereti (1959), Pszichó (1960), A keresztapa (1972), A keresztapa II (1974), Taxisofőr (1976), Apokalipszis most (1979), Dühöngő bika (1980), Ponyvaregény (1994), A sötétség útja (2001), Az élet fája (2011)
