Tartalom:

A távoli Krypton bolygón az egik tudós (Marlon Brando) hiába próbálja meggyőzni az öregek tanácsát, hogy a bolygó hamarosan megsemmisül, nem jár sikerrel. Ő maga nem hagyhatja el a bolygót, de csecsemő fiát minden tudásával egyetemben egy űrhajóban a Földre küldi, amely ugyan elmaradott hozzájuk képest, de a Napunk sugárzásától a fiú az emberekhez képest szupererőssé válik majd. Egy vidéki házaspár talál a kisfiúra, befogadják és felelősségteljes férfivá nevelik. 18 évesen az űrhajójának maradványai beszélni kezdenek hozzá: apja előre beprogramozta, hogy ezen a napon tanítani kezdje mindarra, amit ő tudott. 12 évvel később véget ér a tréning és Metropolis-ba költözik, hogy magát kicsit ügyefogyott újságírónak kiadva dolgozzon Clark Kent néven. Hamar beleszeret kolléganőjébe, a sztárújságíró Lois-ba, és amikor a nő épp lezuhanna egy épületről, villámgyorsan felölti családi egyenruháját és repülve elkapja. Ha már ruhát váltott, egész este bűnözőket fog el és bajbajutottakon segít, hatalmas szenzációt keltve. Felkelti ugyanakkor a körmönfont bűnöző, Luthor (Gene Hackman) érdeklődését is, aki nagyszabású tervezt eszelt ki, de tudja, hogy Superman megakadályozhatná. Ezért először óvintézkedéseket tesz ellene...

Gondolom senkinek se kell bemutatnom Supermant és mindazt a kérdéskört, amit a személye felvet (identitás, felelősség, bibiliai párhuzam) - ugyanakkor ezeknek nem sok nyoma volt a történetben, elsősorban itt az életének állomásaira koncentráltak mint egy életrajzi filmben.

Megvalósítás:

Látszik, hogy kellő tisztelettel nyúltak az anyaghoz, eleve egy képregényt lapozgató gyerekkel nyit a film, és több utalás van a korábbi történetekre (pl. amikor egy telefonfülkében akar átöltözni, de a "mai" fülkék már nem fülkék, így meggondolja magát...). Több kritika is egészen úgy látta a filmet mint én: olyan, mintha több filmet gyúrtak volna egybe: az első fél órában Superman még csecsemő, itt a származását ismerhetjük meg, megmagyarázzák miért lesz erősebb az embereknél és hogy hogyan kerül a Földre. Viszonylag hosszú részt hasít ki ebből három lázadó elítélése. Ennek az az oka, hogy eleve két Superman-filmet forgattak, és ők majd a második részben válnak főszereplővé. A kicsit mesélős-filozofálgatós első rész után Superman kamaszkorából láthatunk fél órányit, ahol már tudatosan elrejti erejét, de ez eléggé frusztrálja. Ez a rész foglalkozik leginkább azzal a problémával, amit identitása okoz. Ez az első két rész egészen lassú, már-már drámai mélysége van. Ugrunk az időben, félénk, esetlen újságíróként találkozunk vele újra, innentől kezdve komikus jelleget ölt a történet, különösen a bénák gyülekezetéből álló Luthor-banda feltűnésével. Ebert szúrta ki tökéletesen, hogy Clark Kent itt egy klasszikus screwball-hőst alakít, ilyesminek képzeljétek el ezt a szakaszt. Az utolsó, negyedik rész ebből fordul akcióba, vagyis inkább katasztrófafilmbe, de nem sok izgalom volt benne, tétnélkülinek éreztem a béna gonosz miatt.

Ezek a részek látványvilágban is eltérőek: a kryptoni rész világa a sci-fiket idézi, minimalistán űrállomásos a díszlete, kicsit absztraktabb is igyekszik lenni, mint a 2001: Űrodüsszeia. A második rész vidéki Amerikája tágas és aranyszínű,, mint a Mennyei napok vagy valamelyik színes western. Ez sikerült szerintem a legjobban hangulatában. A metropolis-os részeknél már a speciális effektek dominálnak, és ezek még trükközésekkel készültek, nem animációval. Sokat kísérleteztek rajtuk, de végül a hagyományos odavetítés és a makettek építése mellett maradtak. Oscart értek, de szerintem ezek mindig bénák voltak és azok is maradnak. Főleg annak fényében nem értem az Oscart, hogy előző évben jelent meg az első Csillagok háborúja. Ez az addigi legdrágább film volt a történelemben rengeteg top színésszel, Superman szerepére is hasonlóan nagy nevet akartak, de vagy a testalkatuk nem volt megfelelő vagy a tudásuk. Végül az ismeretlen Christopher Reeve lett a befutó, akinek izmai mellett igazmondó kék szeme is volt, és kellőképpen jól teljesítette a feladatát, hogy a mai napig vele azonosítsák a szuperhőst. De még a rendezők közül is A-kategóriásakat kértek felelőször.

Élmény:

Ez volt az első nagy költségvetésű szuperhősös film, ezért ezt a filmet tekintik a szuperhős-filmek atyjának. És nagyon sokban hasonlít a mai utódaira, fontosabb az akciódús eredettörténet a drámánál, pedig ezek a részei voltak számomra a legizgalmasabbak. Kéne csinálni egy Superman filmet, ahol csak párbeszédek vannak, semmi repkedés. A komolyan vehetőségét a Luthor-féle szerencsétlenkedések vették el, szóval nagyon vegyessalátának éreztem (ennek oka lehet, hogy rengeteg baj és konfliktus volt a forgatás során, állítólag már nem is Donner, hanem egy másik rendező, Lester fejezte be). Mindenestre fontos mérföldkő.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láttunk korábban: Marlon Brando (A vágy villamosa, A rakparton, A keresztapa, Apokalipszis most), Gene Hackman (Bonnie és Clyde, A francia kapcsolat, A magánbeszélgetés, Ifjú Frankenstein, Nincs bocsánat, Tenenbaum a háziátok), Ned Beatty (Nashville, Az elnök emberei, Hálózat, Toy Story 3), Trevor Howard (Késői találkozás, A harmadik ember), Terence Stamp (Csillagok háborúja), Marc McClure (Apolló 13), Noel Neill (Egy amerikai Párizsban)
- Rengeteg a cameó, több korábbi Superman-filmben feltűnt színész is kapott kisebb szerepeket (pl. Lois Lane anyját az egykori Lois Lane alakította)
- A szuperhős filmek egyidősek a képregényeikkel, az első már az 1930-as években megjelent, az első Superman 1948-as, de az első nagyköltégvetésű példája ez a Superman film.
- Bár az 1938-as Superman számít az első szuperhősnek, előtte is voltak már próbálkozások, mint pl. az 1919-es Popeye (persze csak ha nem számítjuk a mitológiai vagy a népmesei hősöket).
- Metropolis-t Torontoról és New Yorkról mintázták, de valóbán létezik egy ilyen nevű kisváros, akik természetesen azonnal rárepültek az egyezésre szoborral, fesztivállal.
- Kicsit elvetemült, de érdekes elmélet a Superman-átok, amely szerint a Supermant alakítókat nagy szerencsétlenség éri. A filmbéli csecsemő pl. 14 évesen elhunyt mérgezésben, Reeve pedig lovasbalesetet szenvedett és nyaktól lebénult.

Kapcsolódó hírek:

- A Lois-t alakító színésznő elhunyt 69 évesen: https://index.hu/kultur/cinematrix/2018/05/14/meghalt_margot_kidder_szineszno/

Következik: Hová lettél, drága völgyünk?