Artúr filmélményei

Ghost (1990)

2017. december 24. 16:01 - Liberális Artúr

 

Rendezte: Jerry Zucker
Műfaj:
fantasy, romantikus, thriller
Főbb szereplők:
Patrick Swayze, Demi Moore, Whoopi Goldberg, Tony Goldwyn, Rick Aviles

Megjelenés: 1990, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,0 pont
Előzetes: https://youtu.be/Kdyl9cOLZS8
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/ghost-ghost/movie-9612

Tartalom:

Mollynak és Samnek (Patrick Swayze) tökéletesen alakul az életük: Samnek menő banki állása van, rövidesen előléptetik, mert amúgy jólis dolgozik, most is épp felfedezett valami nagyösszegű furcsaságot a számlák közt. Történetünk kezdetén költöztek be egy trendi belvárosi lakásba, legjobb barátja és egyben kollégája, Carl is segít neki amiben csak tud. Molly szobrászkodik, rövidesen jónevű kiállítóteremben fogják megmutatni műveit, már a házasságon törika fejüket,amikor az utcán váratlanul rájuk támad egy rabló a pénztárcáikat követelve. Sam dulakodni kezd vele és bár még egy pisztoly is elsül, elkergeti a támadót. Visszafutva Mollyhoz azonban látja, ahogy szerelme zokogva szorítja véres testét - Sam már csak szellem, lelőtték dulakodás közben, amit csak most fog fel. Természetesen nem tudja kezelni a helyzetet, követi Mollyt mindenhová és próbálna kétségbeesetten kapcsolatba lépni vele, de nem megy. Egy nap amikor Molly elmegy otthonról Carl unszolására, Sam döbbenetére feltűnik a rabló és átkutatja a lakást. Amikor elmegy, Sam követi, hogy megtudja, a támadás nem véletlen volt, valamit akartak tőle, és emiatt most Molly veszélyben van...

Az a baj, hogy a történet nem szól semmiről. Nincs karakterfejlődés, Sam nem lesz több a történet végére, mint ami az elején volt, nincs üzenet. Izgalmas, misztikus sztori ami eljátszik egy gondolattal, de tök felszínes és a végére még rossz az üzenete is, mert Molly helyében én rögtön öngyilkos lettem volna, ha tudom hogy van túlvilág és életem értelme meg odaát van.

Megvalósítás:

A megvalósítás is a szórkoztatásra épül, a műfajokat váltogatva tesz fel minket egy érzelmi hullámvasútra. Az eleje tipikusan horrorfilmes, mintha a Rosemary gyermekét látnánk, ahogy beköltöznek egy elhagyatott házba. Ezután kapunk pár poént és egy kis thrillert is, ahogy Sam kutakodni kezd a gyanús pénzügyek után, majd jön persze az ikonikus agyagozós romantika, hogy aztán megszenvedjük, amikor Sam meghal és átérezzük Molly gyászát. Ezzel lép be a misztikus szál igazán, hiszen Samnek meg kell ismerkedni a szellemléttel, ami egy kihagyott ziccer, hiszen valószínűleg mindenkit ez foglalkoztat legjobban. Ehelyett csupán néhány alapvető információval ajándékoznak meg minket. Rögtön ezután következik az újabb óriási kihagyott ziccer, ugyanis Molly elkezdene szépen-lassan továbblépni, és mekkora királyság lett volna, ha ezt Samnek tehetetlenül végi kell néznie, elvégre ez már nem az ő világa? De épp az ellenkezője történik, felerősödik a thriller-vonal, ahogy Sam kinyomozza halála okát és megtanul beavatkozni a földi létbe poltergeistként. Szeritem hatásosabb lett volna, ha csak minimális hatása van a világunkra és "emberfeletti" erő kellett volna ahhoz is, hogy a levegőt megmozgassa. Ehelyett teljesen könnyedén szót ért vele egy médium (Whoopi Goldberg), aki hozza a klisés sokat szövegelő vicces fekagyereket, ez adja a történet humorforrásának gerincét. A végéről már beszéltem szerintem teljesen elhibázott volt felmutatni a túlvilágot Mollynak, hiszen jelenleg semmi értelme az életének. A karakterek unalmasak, ez alól Carl és a metrós szellem a kivétel, de ők nem jutnak túl sok játékidőhöz.

A műfajok keveredését követi a képi világ is, az első, horrorfilmes percek tökéletesen hozzák egy horrorfilm kép elemeit a hirtelen zajokkal, szokatlan kameraszögekkel, vészjósló helyzetekkel.feszesebb tempójúak az akciódús, izgalmasabb részek, Molly gyásza pedig az Eljövendő szép napok meleg, de magányos képeit juttata eszembe. A híresen romantikus agyagozós rész felnőtt szemmel pofátlanul pornográf, amihez képest viszont tényleges szeretkezés meg bántóan gyerekbarát és nevetséges. A szellemlét egyszerű vetítéssel van megoldva, de nekem ez elég. Az animáció is rendben van, amikor az alvilág vagy a menny jelenik meg, szerintem nem rosszabbak a mai effekteknél, persze nem is használták túl őket, csak amennyire kell, és ez nagyon jó. (Egyébként Samet meg miért nem ragadják el az árnyak, amikor megöl két embert?) Szegény, viszonylag fiatalon megboldogult Patrick Swayze még számomra is láthatóan rossz, Whoopi Goldberget se értem, hogy miért járt neki ezért Oscar,ellenben Demi Moore és a Carlt alakító Tony Goldwyn rendben vannak.

Élmény:

Valamikor réges-régen gyerekkoromban már láttam a filmet, akkor nagyon izgatta a fantáziámat a szellemlét, ma már inkább az zavart, hogy ennyire hollywoodi a történet és erőből le kellett győzni a rosszfiúkat ahelyett, hogy mondjuk Sam megtanulná elengedni a világot. Tökéletes ellenpéldája a filmnek az ugyanabban az évben megjelent Szívből, igazán, ahol ennek az érzelmi oldalát követhetjük nyomon az akciójelenetek helyett. De azért így is jó szórakozást nyújt a brutális bevételt hozó film, ésrendben össze van rakva, csak a történetét nem szerettem.

Érdekességek:

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Patrick Swayze (Donnie Darko), Whoopi Goldberg (Az oroszlánkirály, Toy Story 3), Vincent Schiavelli (Száll a kakukk fészkére, Amadeus), Phil Leeds (Rosemary gyermeke), Stephen Root (Némó nyomában, Nem vénnek való vidék)
- Rick Aviles (Willie) 1995-ben, 42 évesen hunyt el AIDS miatt.

Következik: A dolog

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr7313513789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása