Rendezte: Wallace McCutcheon - Edwin S. Porter
Műfaj: -
Főbb szereplők: Jack Brawn
Megjelenés: 1906, Egyesült Államok
Hossz: kb. 5 perc
IMDB: 6,8 pont
Előzetes: -
Ajánlott írás: -
Mikor látható: -
Tartalom:
Főhősünk, az ínyenc nevéhez kevésbé méltó módon kétpofára zabál és vedel egy vendéglőben, aminek meg is lesz a következménye, mert alig bír hazavánszorogni. Sikerül ledőlnie az ágyába és elaludni, ekkor azonban fura dolgok kezdenek történni...
Talán kitalálható, hogy a történet nagyobb része az elcsapott hasú ínyenc nyugtalan álmáról szól, és mint Porter korábbi filmjénél, itt sem kell még ugyan mélyebbre ásnunk a látottaknál, de ezúttal is belengi enyhén az egészet egy hangulat. Viszketnek az ujjaim, hogy lynch-it írjak, de ez talán még túl megalapozatlan lenne. Mindenesetre az álom álomszerűségét a korához képest elég jól érzékelteti.
Megvalósítás:
Az első jelenet megalapozza a karaktert: az ínyenc ész nélkül zabál és iszik, majd erősen szédelegve hazaindul és lefekszik. Hogy a részegsége továbbra is fennáll, jól jelzi, hogy előbb a cipői hagyják el a szobát maguktól, majd a legtöbb bútor is egyszer csak eltűnik. Hősünk ehhez már nyilván hozzászokott, mert így is inkább csak aludni próbál, ekkor azonban kezdetét veszi az álom, melynek keretében előbb egy lábasból előbújik három kisördög és gyötörni kezdik a fejét, mintegy megtestesítve a fejfájást, majd az ágy felemelkedik és gazdájával együtt kirepül a város felé. A repülés - majd a zuhanás - a leggyakoribb álomtípusok közé tartoznak, talán még a meztelenséget is idevehetjük, hiszen az ínyenc hálóruhájában van. Röviden tehát megvan az alaphelyzet,amit a részegség megjelenítése szépen átvezet az álmok tipikus világába, és ez nagyjából működik, átélhető.
Az első finomság - és szerintem a legerősebb rész - az ínyenc hazatántorgása, ekkor ugyanis három mozgóképet vetítenek egymásra: a dülöngélő részeget, egy jobbra-balra ingázó oszlopot és emögött a szintén nyugtalanul mozgó városi tömeget. Ez a három eltérő irányú mozgókép azonnal megadja a részegség érzetét és egyben kezdünk elszakadni a realitásoktól. Ennek utóhatása még a szobában lévő bútorok mozgása-eltűnése stop trükkel, ami sajnos már nem ilyen hullámzó-émelyítő érzés, de egy fokkal irreálisabb. Ezután már meg sem lepődünk, amikor főszereplőnk tényleg elalszik és megjelennek a fejfájást jelképező kisördögök újra rávetítéssel, majd amikor az ágy életre kel és elrepül a város fölé. Egyelőremég jól látszik hogy két külön film van egymáshoz illesztve ilyenkor, de őszintén szólva ez nem zavar, megmarad az illúzió így is. Kameramozgás nincs, többnyire a szög is egyszerű frontális. Később készült egy film-ihlette zene, szóval tekinthető valamennyire filmzenének is az alatta futó darab, de kissé katonai induló jellege van, nem illik hozzá.
Élmény:
Amikor készítgettem a listámat és eljutottam idáig, rögtön kíváncsi lettem, és Porterben megint nem kellett csalódnom, egészen modern filmet sikerült csinálnia, ha mai szemmel nem is annyira erőset.
Érdekességek:
- A cím pontosabban az lenne, hogy "Egy pirítósfüggő álma". Máris javítok: a címbéli étel a welsh rarebit, ezt fogyasztja hősünk is. Ez egy eredetileg wales-i sajtos tojásétel, mára alapvetően egy fondüszerű fűszeres sajtmártás, amit pirítóssal fogyasztanak.
- És ezzel elértünk első képregényfilmünkhöz is, ugyanis egy ekkor népszerű képregény megfilmesítését láthatjuk. Az újságokban megjelenő párkockás sztori lényege mindig az volt, hogy valaki eszik ebből az ételből, majd éjszaka szürreális álmai lesznek. A film alapjául szolgáló képsorok itt olvashatóak. Jó eséllyel hatással volt az Aranykorra és a King Kongra is.
- A film ingyen megtekinthető.