Tartalom:

Cseng, a gyümölcsárus szerelmes a piac másik oldalán dolgozó orvos lányába. Ha lehetősége van, azonnal igyekszik kedvében járni ajándékokkal, lovagias tettekkel. Végül rászánja magát és megkéri a kezét az orvostól, azonban az feltételhez köti a frigyet: javítania kell az orvos gyér forgalmán. Mivel nincs elég páciens, Cseng elhatározza, tesz róla, hogy legyen...

A film önmagában ennyi, szimpla komédia, az a kevés írás azonban, amit találtam róla, megemlíti, hogy a változóban lévő kor és erkölcsei miatt érdekes lehet megfigyelni benne a hagyományos és a modern kor értékrendjeinek ütközetét: Cseng még az apjától kéri meg a lány kezét, de a lány meglehetősen önálló és apjától függetlenül fogadja Cseng közeledését - mindeközben a társadalmi környezet a szorgos munkásembereké.

Megvalósítás:

Szóval adott Cseng, a jókedvű, szorgos gyümölcsárus, aki apró ajándékgyümölcsökkel kedveskedik a szemközti orvos lányának, aki szívesen fogadja azokat. Amikor átmegy hozzá személyesen is, utcagyerekek azonal kifosztják a standját,de Cseng megkönyörül rajtuk, amikor néhányat nyakon csíp. Később megvédi pár léhűtő alaktól a szerelmét, szóval igazi hős típus. Minderre azért van szükség a karaktere megalapozásánál, mert a fő poén és a terv, hogy megnyerje a lány kezét, kissé gonosz: megbuherálja a lépcsőt, hogy a fenti szobában rendetlenkedő alakok leessenek, megsérüljenek és emiatt orvoshoz kelljen menniük. Szóval ő egy jó karakter, aki a jó cél érdekében elfogadható mértékű rosszat tesz rossz emberekkel.

A humor forrása a borzasztóan mesterkélt, eltúlzottan teátrális grimaszolás, testmozgás, meg az a pár csetlés-botlás. A "poénok" ütemtelenek, életszerűtlenek, teljesen mesterkéltek, jól láthatóan megvárják a karakterek, hogy pl. megüssék őket. 1922-ben ez már nagyon kevés, kb. A megöntözött öntöző színvonalát hozza. Kameramunka nincs, de van pár érdekesebb megoldás, mint pl. amikor rávetítéssel Cseng gondolataiban megjelenik szerelme vagy amikor felveszi az orvos szemüvegét és a kamera az ő nézőpontját felvéve homályossá válik vagy amikor a végén a komikusabb hatás érdekében felgyorsítják a felvételt. Érdekesség, hogy Sanghaj ekkoriban annyira világváros volt, hogy a filmet eredeti angol feliratokkal nézhettem.

Élmény:

A film jelentősége inkább abban áll, hogy ez a legrégebbi fennmaradt kínai film. Fontos a fennmaradt szó, mert az amerikai filmekkel ellentétben nagyon sok ázsiai film elveszett, amivel gyakran csak akkor szembesülök, amikor sorra kerülnének. Ez a film inkább gyenge, korához képest elavult pár érdekesebb techikai megoldással.

Érdekességek:

- Csang Sicsuan a kínai mozi atyja, ő rendezte az első nagyjátékfilmet, ő alapította többek közt az első nagy stúdiót és az első harcművész és hangosfilm is az ő nevéhez fűződik.