Cselekmény: Trinidad és Tobago, 17. század. A brit Robinson Crusoe (Dan O'Herlihy) apja akaratával szembeszegülve hajóra száll hogy rabszolgákkal kereskedjen, de vihar miatt hajótöröttként egy lakatlan szigetre kerül. Szerencsére a hajó még a felszínen van, így több létfontosságú dolgot is áthozhat, mint pl. a puska, sőt, még egy kutyát is talál, mielőtt elsüllyed a hajó. Szépen-lassan házat épít, vadon élő kecskéket fog be, szerencséjére még búzát is sikerül termesztenie, tehát egészen kényelmes élete lehetne, de nagyon magányos. Bő tíz évvel később ráadásul meghal a kutya is. Mintegy 18 évvel később egy séta alkalmával emberi lábnyomot talál a parton...

Téma: Az eredeti regény ugye valamiféle leképezése volt a brit birodalomnak, nekem legalábbis annak idején amikor olvastam ez volt róla  benyomásom, és ezt hozza a film is, de nem Bunuelről beszélnénk, ha nem szúrt volna oda időnként a kereszténységnek (eddig azt hittem, csak egyházallenes volt). A főszereplő nyilatkozata szerint Bunuel célja az öregedés megjelenítése volt, ezt némi tartózkodás mellett el tudom fogadni talán.

Tartalom: Robinson rövid narrációjában felvezeti életének körülményeit, miszerint egy unalmas, kispolgári élet várt volna rá, ha otthon marad, ezért apja tiltása ellenére hajózni kezdett. Ez a szembeszállás a hagyományokkal, de végzetével is kissé felelőtlen módon, hiszen később megjelenik neki apja szelleme felróva neki, hogy amit a szigeten nagy nehezen elért önerőből, az otthon már adott volt neki. És amúgy is meg fog halni egyszer. Robinson legynagyobb fájdalma a magánya, rájön hogy a társaság lenne a legfontosabb, de amikor összejön Péntekkel, közel sem társként kezeli őt, legalábbi egy darabig nem. Itt aztán dagonyázhatott volna Bunuel, de csak két-három szexuális és vallásellenes élcre futotta sajnálatos módon (a női ruha, a visszhang, a vita). Robinson karaktere nem igazán fejlődik az élmények hatására.

Forma: Képileg sem túl izgalmas. A sziget valódi trópusi helyszín, ahol folyamatosan küzdeni kellett a vadállatokkal, betegségekkel, de Bunuel nem élt azzal, hogy az egzotikumokkal kápráztassa el a nézőket. A Pénteket alakító színész arcfestése csak kicsit kellemetlen. Mint a legtöbb korabeli színes film esetében, ez is nagyon szép lehetett a maga idejében, de mára sajnos megfakultak a színek. Remélem egyszer restaurálják az összes értékes klasszikust. Talán egytelen jobb megoldásvolt az egész film alatt, amikor sokkolóan akarták bemutatni az emberevőkáltal elfogyasztottak maradványait, és ezt a kamer gyors mozgatásával, gyors vágással tették, hogy kifejezzék Robinosn rémületét, de a többi nem tett rám mély benyomást. További pozitívum, hogy a Pénteket alaktó színész valóban nem beszélt angolul, a forgatás alatt kellett megtanulnia a szavakat. hasonlóan autentikussá teszi a filmet a tudat, hogy a forgatókönyvet hamar elvetették a főszereplőre vonatkozóan, és hagyták O'Herlihyt, hoyg természetesen reagáljon az eseményekre.

Élmény: Valamikor régen láttam egy Robinson-feldolgozást, ami szórakoztató módon gúnyolta ki az eredeti regény szellemiségét, ilyesmit vártam Bunueltől is, ehelyett egy "bunueltelen" filmet kaptam, ami viszonylag hűen dolgozta fel a regényt, ami a 20-21. században talán már kicsit kevés.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Dan O'Herlihy (Látszatélet)
- Jaime Fernandez (Péntek) sikeres színész volt, a rendező Fernandez öccse.
- Felipe de Alba (Oberzo kapitány) Gábor Zsazsa férje volt majdnem egy teljes napig, de amikor kiderült, hogy az asszony előző házassága még érvényben van, az övékét semmisnek nyilvánították és nem is folytatták a kapcsolatot...
- Robinson Crusoe alapja egy skót matróz volt, akit 1704-ben kiraktak egy chilei szigeten, miután sokat akadékoskodott. Lehet így járt jobban, mert a hajója legénységét később vagy megölték vagy bebörtönözték ellenséges spanyolok. A spanyolokkal később is meggyűlt a baja, akik véletlenül kikötöttek a szigeten, és amikor meglátták, ellenséges ország lakójaként üldözőbe vették, de sikerült elbújnia. Végül bő négy évvel később, 1709-ben találtak rá.
- A szigetet 1966-ban átnevezték Robinson Crusoe-szigetre, jelenleg kb. 1000-en élnek rajta.