Artúr filmélményei

Reménytelen szerelem (1914)

2019. január 31. 17:26 - Liberális Artúr

Rendezte: Mack Sennett
Műfaj:
vígjáték
Főbb szereplők:
Marie Dressler

Megjelenés: 1914, Egyesült Államok
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB:
7,0

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/tillies-punctured-romance/movie-160152

Cselekmény: A vidéki Tillie kutyájával játszik nem túl kedves apja (Mack Swain) mellett, amikor sikerül véletlenül fejbedobnia az arra kószáló férfit (Charlie Chaplin). Behívja a házukba és valamiért megtetszenek egymásnak, de a férfi igazán csak akkor lobban lángra iránta, amikor meglátja, hogy apjának tekintélyesebb mennyiségű készpénze van otthon. Amint alkalma nyílik rá, meg is szökteti a szülői terrorból, persze a pénzzel együtt. A városba érve beülnek kocsmázni, ami Tillie-nek még új dolog, így hamar le is részegedik, a férfi pedig elmenekül a pénzzel és újra felbukkanó exével. Azonban rövidesen kiderül, hogy Tillie nem csak egyszeri készpénzt jelent: unokahúga egy milliomosnak (Charles Bennett)...

Téma: Hát az nincs. Szórakoztatónak szánt történet, mégcsak azt sem mondanám, hogy nagyon odafigyelnének a helyes erkölcsi végkimenetelre. Marie Dressler a Broadwayn volt sikeres komikus, 1909-ben hozta létre Tillie karakterét, ebből forgattak filmet (majd még párat).

Tartalom: Itt még vannak felvonások, gondolom ezek a filmtekercsek hosszainak megfeleltethetőek. Sok értelme ezúttal nincs belemenni abba, hogy a történet hogyan fejezi ki a témát, hiszen nincs neki témája. Még a humorforrásról sem igazán tudok írni, hiszen a poénok nagy része abból áll, hogy teljesen véletlenszerűen fenékbe rúgnak valakit. Hogy máris javítsam magam, van pár helyzetkomikumra épülő poén, és ezek jóval felette állnak a többinek. Ilyen például, amikor a férfi és exe beülnek a moziba, ahol gyakorlatilag saját csalásaikat látják viszont, majd fejvesztve menekülnek, amikor kiderül, hogy a melletük ülő néző egy rendőr. Hasonlóan jobban felépített poén, hogy mindig az inas kapja a pofont stresszlevezetésként. Ami Dresslernek Tillie, az Normandnak Mabel karaktere volt, de persze nem mehetünk el szó nélkül a férfi főszereplő, Chaplin karaktere mellett, ami néhány fontos vonásban ugyan különbözött a csavargótól, de azért eléggé egyezett is vele. (Ekkor már létezett, de még elég friss volt, hiszen Chaplin maga is 1914-ben kezdett filmezni.)

Forma: 1914-es filmként sem mutat semmi izgalmasat megvalósításában, bár azt meg kell jegyezni, hogy ez volt az első egészestés vígjáték. Nem lehetett kis költégvetésű sem, hiszen van motorcsónakos jelenet és vízbe zuhanó autó is. Ahogy említettem, a fő humorforrás a mai szemmel egyáltalán nem vicces csetlő-botló-fenékberúgásos gegek voltak, ennek megfelelően a színészek is erősen karikaturisztikus megjelenésűek és ehhez igazodik a játékuk is, ami főleg Tillie-re igaz.

Élmény:  Ennél sokkal szórakoztatóbb filmre számítottam, ez tényleg az a tipikus ősvígjáték, amiben az a poén, hogy valaki váratlanul elesik. Gondolom inkább történelmi jelentősége van Chaplin, a formátum és a három korabeli sztár együttszereplése miatt.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Charlie Chaplin (Kutyaélet, A kölyök, Az aranyláz, Nagyvárosi fények, Modern idők, A diktátor, Monsieur Verdoux), Mack Swain (Az aranyláz), Charles Bennett (Robin Hood kalandjai, Aranypolgár), Joe Bordeaux (A diktátor, Érik a gyümölcs), Glen Cavender (A generális), Chester Conklin (Gyilkos arany, Modern idők, A diktátor, Sullivan utazásai), Minta Durfee (Hová lettél drága völgyünk, 80 nap alatt a Föld körül, Bolond bolond világ), Hank Mann (Nagyvárosi fények, Modern idők, A diktátor, A máltai sólyom, Van aki forrón szereti)
- Marie Dressler karrierje egy ponton megbicsaklott, de aztán sikerült ünnepelt sztárként visszatérnie és megnyernie az egyik első Oscart alakításáért.
- Mabel Normand kora ünnepelt sztárja volt tele botrányokkal, több gyilkossági ügybe is belekeveredett, később azonban tuberkolózisos lett és 1930-ban, 37 évesen belehalt
- William Hueber (az egyik rendőr) szintén fiatalon, 38 évesen hunyt el repülőgépbalesetben 1929-ben.
- Fred Fishback (az egyik inas) 30 évesen, 1925-ben hunyt el rákban.
- A film annyira népszerű volt, hogy még a hangoskorszakban is játszották, hangsávval kibővítve a filmet.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr6814596524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása