Előzmények: Ugorjunk vissza az Egyesült Államokba, ahol Edison és műhelye fejlesztette ki a mozgóképet és ők gyártották le e korszak filmjeinek egy jelentős részét. George S. Fleming 1901 és 1903 között dolgozott a cégnél, róla kevés infót találtam. Porterrel (1870-1941) már találkoztunk korábban, kalandos életet élt, mire 1896-ban el tudott helyezkedni egy filmes ügynökségnél. 1899-ben csatlakozott Edisonhoz, legismertebb filmje az 1903-as A nagy vonatrablás.

A film: A félig megrendezett aktualitásszerű felvételben egy utcaképet láthatunk, amelyben idővel feltűnik egy nő, akinek a szoknyáját meglebegteti egy szellőző mindenki mulatságára. Ebben még nem jelenik meg Porter újító szellemisége, statikus képet láthatunk, ráadásul amatőr módon az utcai emberek nem statiszták, hanem valódi járőkelők, akik belebámulnak a kamerába; az egyik alak konkrétan végig azt nézi. A film érdekessége, hogy az "áldozat" csak kb. a felénél jelenik meg, addig, azaz jó hosszú ideig csak utcát látjuk. Egyes írások ezt tudatos narratív eszköznek állítják be, ami lehet hogy igaz, de még biztos nem azzal a tudattal tette, amit később a hatás fokozására használtak fel. Viccnek ez ma már kevés, az utcakép érdekes, mint mindig.

Érdekességek:

- A Park Gate Iron and Steel Company az 1820-as években alakult, fémeket munkáltak meg benne. A változó piaci igények miatt az 1970-es években hanyatlani kezdett, 1985-ben zárt be.