Cselekmény: ...avagy "a délkeletre néző férfi". Az elmegyógyintézetben dolgozó Dr. Denis osztályán egy nap  új páciens tűnk elő a semmiből. Rantes-ként mutatkozik be és azt állítja, földönkívüli, aki képes tökéletes emberi alakot ölteni, de képtelen érezni. Denis magánélete egyébként romokban, de legalább Rantes esete feltüzeli szakmai téren, akin nem talál fogást. A doktor nem, de mi látjuk Rantes-t telekinetikus képességeket használni, amikor éjszakánként megszökik az elmegyógyintézetből, így kezdhetnénk valóban földönkívülinek gondolni, ám egy nap a doktor az ágya alatt régi fényképeket, újságkivágásokat talál...

Téma: Mint mindig, egy idegen elem középpontba állítása valójában reflektálás a mi világunkra. Rantes állítása szerint az emberi ostobaságot jött tanulmányozni, és többször rámutat ezekre. Nekünk már észrevehetetlen, de némileg áthallásos a két évvel korábban végetért katonai diktatúra embertelenségével is.

Tartalom: Kezdjük ez utóbbival, hiszen amivel először szembesülünk az az, hogy egy elmegyógyintézetben vagyunk, az efféle intézmények (ld. még börtön) pedig mindig a társadalom leképezései. Denis már ekkor tudja, hogy pácienseinek törődésre lenne szükségük és igen rossz hatékonysággal működnek jelenlegi módszereik, amik alapvetően az (gyógyszeres) elnyomásra alapulnak. Több hasonló utalás van (a csuklyás szerelemesek, eltűnedező Beatriz, a lázadás... stb.), de ezekbe most nem megyek bele, mert nem tartom hangsúlyosnak a fő cselekmény szempontjából. Rantes érkezése rázza fel a doktort az apátiájából, mert következetesen idegennek mondja magát és nem tall rajta fogást. Ahogy fentebb említette, az ilyen külső elem mindig arra szolgál, hogy reflektáljon a valóságunkra, és Rantes is ezt teszi, rendre szemére hányja az orvosnak, hogy őt őrültként kezelik, pedig nem csinál semmi rosszat, elletétben a társadalom normálisnak tartott tagjaival, akik meg álszent módon szemet hunynak a problémák felett ahelyett, hogy segítenének, odafigyelnének embertársaikra. Van egy nyíltan megjelenő harmadik fő téma is, a párhuzam a kereszténységgel: Rantes mint egy modern Jézus, úgy segít önzetenül bárkin, az orvos pedig tisztában van saját Pilátus szerepével, de a párhuzam ott megszakad, hogy nem sikerül megváltani senkit sem. E bukást előrevetíti az orvos karaktere, amit tipikusan noirosan tálalnak, szinte már parodisztikusan, ahogy otthon egyedül szaxofonozik alkoholizálva, válásától kiégve, gyerekeit elhanyagolva. És még nem beszéltem a film jelképeiről (a csuklyások, Örömóda, fénykép... stb.), de nem akarom a posztot a végtelenségig húzni. A cím arra utal, hogy Rantes délkelet felé nézve adja-veszi az idegenekkel az információt.

Forma: Nem volt túl nagy költségvetésű film, de egyébként i narratíva-központú, így kevésbé látványos. A doktor noiros karaktere képileg is megjelenik, árnyékos, félhomályos környezetben tűnik fel, narrál, szaxofonozik. Vannak jobb kompozíciók, mint pl. a koncert-jelenet, illetve a magritte Szerelmesek c. festménye ihlette képsor, de azért a korrekt megvalóítás mellett is látszik, hogy nem ez volt a fő szempont.

Élmény: Gondolatébresztőnek jó film kamaszoknak, de azért felnőttként az ember már átlát Rantes féloldalas kritikáin, hiába jogosak. megvalósításában korrekt, szóval összességében egy érdekes és izgalmas, jó film, ami azonban kicsit már megkorosodott, mivel elvesztette kortárs politikai kontextusát mára.

Érdekességek:

- Lorenzo Quinteros (az orvos) idén áprilisban hunyt el 73 évesen.
- Ha ismerős a sztori, nem véletlen: K-Pax néven lett sikeres amerikai remake-ként, de az író-rendező Subiela idővel elállt a pereskedéstől, mert nem bírta anyagilag.