Cselekmény: ...avagy "az éj". Quneitra városának (Szíria) romjain Wissal és fia férje emlékét idézi meg, amihez 1936-ba ugrunk vissza. Az arab Abdallah lelkesen indul harcba a britek és zsidók ellen, de csalódva kell hazatérnie. A helyi boltos gazdagnak gondolja egy korábbi találkozásuk miatt, ezért azonnal felajánlja neki lánya, Wissal kezét, az esküvőt pedig még aznap nyélbe is ütik...

Téma: Abdallah történetszála teszi ki a történet nagy részét, ez egy viszonylag hagyományos narratívájú szál és nagyjából arról szól, hogy Abdallah csalódik az emberekben, amiért azok elveszítik és feladják a küzdelmet - általánosabban véve ez talán a pánarab mozgalomra vonatkozik, ami a kezdeti lendület után eddigre megtört. De mégsem ezen van a hangsúly, hanem az emlékezésen, az emlékekhez való viszonyon, az emlékek átélésén, ami erősen szubjektív és még csak nem is feltétlenül valós.

Tartalom: Ez utóbbival indul az első tíz perc, emiatt lehet és szokták a Tükörhöz hasonlítani, mert e félig önéletrajzi filmben a fiatal rendezőt jelképező karakter - Abdallah fia - próbál anyjával visszaemlékezni apjára, de mindezt költőien és elsőre kissé nehezen értelmezhetően teszik Quneitra romjain. A várost ugyanis lerombolták 1974-ben az izraeli-szír háború során és Szíria - mintegy emlékeztetőként - nem hajlandó újjáépíteni. Szóval elsőre nehezen érthető, ezért meg sem próbálom részletezni, de mindenképpen az emlékezés szubjektív mivoltát próbálja boncolgatni (és ebbe még belekavarnak az álmok is). Az anya pl. egyetlen pillanat emlékéhez viszonyít mindent. A fő történetszál Abdalláhra és rajta keresztül Szíria történelmére koncentrál, ami hol brit, hol francia, hol német hatás alatt áll, kegyelemdöfésként pedig Izrael győzelme és az 1954-es puccs jött, amikor már végképp odaveszett az összefogás reménye.

Forma: Biztos vagyok benne, hogy a kompozíciók többségét alaposabban megnézve tudatos rendezőelvet találnánk, de elsőre riöltájmban ez eléggé lehetetlen feladat. Ami gyakran visszatérő motívum volt, az az emlékek létrejötte, amikor a szereplők beálltak pózolni egy kép erejére és halljuk a kattanást, de sosem látjuk a fényképezőt. Szintén gyakori az üveg, amin keresztül látnak valamit, utalva a szubjektivitásra. Az üveg maga a a várossal és az emlékkel együtt egyre jobban megrongálódik, míg végül már csak tükörként használják.

Élmény: Elsőre kb. lehetetlen jobban felfogni az értelmét, mindenképpen szükség van hozzá egy újranézésre. Úgy érzem, túl nagy szerepet kapott Abdallah története, ez pedig elhomályosította a lényegét.

Érdekességek:

- A filmet természetesen beiltották, hiszen nem bánt kesztyűs kézzel az akkor uralkodó Asszaddal sem.
- Qunietra mindig is egy megálló volt Damaszkusz közelében, többször kiürült, többször volt nagy harc a közelében; a 19. században kezdett újjászületni kereskedővárosként és katonai posztként. Az izraeli-szír háborúk során többször gazdát cserélt, végül 1974-ben rombolták le
- Törilecke: Szíria a civilizációk bölcsőjének tekinthető termékeny félholdban van, így a kezdetektől éltek ott; elsőként az asszírok egyesítették az i. e. 10. században, majd különböző birodalmak osztoztak rajta, míg a 7. században az arabok, majd a 16. században a törökök foglalták el. Az első világháború után e területeket a britek és franciák osztották fel maguk között, a függetlenséget csak 1946-ban sikerült megszerezni. Több puccs követte egymást a marakodó hadsereg és a gazdagok vékony rétege között, az utolsó 1970-ben Asszad nevéhez fűzödik, akinek jelenleg a fia uralkodik.