Előzmények: Dánia eddig lemaradt a korai filmtérképről, pedig... Itt is egy Lumiere-kinematográffal indult a történet 1896-ban, majd a kis ország azzal tudott mégis naggyá nőni, hogy exportra gyártottak filmeket. 1910 környékén, tehát korán elkezdtek átállni az egészestés hosszúságú filmekre, a többit pedig már ismerjük Dreyer révén. Urban Gad (1879-1947) anyja író volt, nagybátyja Gauguin, de arról nem találtam infót, hogy ő hogyan került a filmezésbe.

A film: A történetben Magdának udvarolni kezd a jómódú és tisztes családból származó Knud. Egy nap cirkusz érkezik a környékre, ami nem számít ekkoriban túl erkölcsös szórakozásnak, de Magda kedvéért Knud beadja a derekát és elmennek. Nem kellett volna, ugyanis Magda elsőre belezúg és megszökik az egyik cirkuszi munkással... A cselekmény lényege, hogy Magda az "alantashoz" vonzódik, de a "magasabbrendűre" vágyik. Ezt fejezik ki a ruhái, szerelmei, környezetei. Kivitelezésében a legfőbb dolog, amit meg szoktak jegyezni, hogy a színészi játék már természetes a korszak teátralitásával szemben, és valóban sokkal jobb, ha még nem is teljesen természetes. A legemlékezetesebb rész mégis egy táncjelenet, ami mai szemmel nézve is kellően erotikus. Megint csak azt tudom írni, mint a többi mostani filmnél: a narratíva már elérte azt a szintet, amit a némafilmek nyújtanak.

Érdekességek:

- Korábban láttuk: Torben Meyer (Frankenstein menyasszonya, Lady Éva, Sullivan utazásai, Casablanca, Levél egy ismeretlen asszonytól)
- A Magdát alakító Asta Nielsen vált természetes alakításának köszönhetően a kor nagy és az első európai  filmsztárává, később hozzáment a rendezőhöz.