Artúr filmélményei

Az afrikai lány (1966)

2024. augusztus 20. 10:00 - Liberális Artúr

Rendezte: Ousmane Sembène
Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Mbissine Therese Diop, Anne-Marie Jelinek, Momar Nar Sene, Robert Fontaine
Megjelenés: 1966, Franciaország
Hossz: kb. 1 óra
IMDB: 7,4
Ajánlott írás: -
Mikor láthatóhttps://port.hu/adatlap/film/tv/la-noire-de/movie-55013

Cselekmény: A szenegáli Diouana a francia Riviérára érkezik munkaadó családjához. Elvileg gyereknevelésre, de a gyerekek sehol, ellenben a kis lakás "úrnője" cselédként kezeli. Pedig amíg Szenegálban voltak, nem kellett házimunkát végeznie, csak a gyerekekkel foglalkozott, és akkor még azt gondolta, hogy Franciaországban majd nagyvilági életet élhet...

Téma: A gyarmatosítás egyenlőtlen felállásának jelképes sztorija ez, ahol az erősebb kihasználva a gyengébb kiszolgáltatottságát kizsákmányolja, rasszista nézőpontjával dehumanizálja és rabszolgasorba kényszeríti, ám főhősünk végül aktív ellenálló lesz. Ez érthető a gyarmatosítás és az azt követő egyenlőtlen felállásra is.

Tartalom: A történet azonban banálisan egyszerű, tényleg csak annyit látunk szinte végig, hogy Diouana házimunkát végez. A fehérek szempontjából csak annyi látszódik, hogy a cselédjük egyre kevésbé hajlandó dolgozni, míg a fekete szempont az, hogy a munkaadó nemkívánt munkát végeztet egy lakásbörtönbe zárva. Az egyik fontos töréspont kettejük nézőpontjából az, amikor a madame mérgesen rászól Diouanára, hogy aki nem dolgozik, az ne egyék, ami Diouana szempontjából úgy hangzik, hogy ha nem ehet, akkor nem dolgozik. A sztori persze kissé (nem is kissé) öncélúan inkonzisztens, mert Diouana nincs bezárva  lakásba és némi kommunikációval elejét lehetne venni mindennek, de nyilván a jelképes történet megköveteli. Minden jelenetben megjelenik valamilyen formában a gyarmati vagy posztkoloniális helyzet valamely aspektusa, úgyhogy nem részletezem, de a kedvencem az volt, amikor egy joviális vendég megpuszilja Diouanát üdvözlésképp, és megjegyzi, hogy még nem csókolt fekete nőt, mert ebben benne van a rasszizmus, a férfiuralom, de a kulturális különbségek és a kíváncsiság is. Vagy hasonlóan sokrétű jelenet, amikor Diouana nevében ír levelet a főnöke, teljesen elvéve ezzel az ő személyét. A legfontosabb motívum az afrikai maszk, amely elsősorban Afrikát jelképezi, de minden helyzetben jelen van és minden helyzetben kicsit mást jelent.

Forma: Kevésbé izgalmas, persze a Jeanne Dielman (1975) óta tudjuk, hogy a látszólag unalmas sztori és kép alatt is felgyülemlhet feszültség, de ez nem volt annyira most érezhető. Egyedül akkor volt kicsit kreatívabb a kamerakezelés, amikor Diouanát alulnézetből ébresztette főnöke, illetve a beállítások a végén, amelyek kihangsúlyozták a maszkot. A zene nem emlékezetes afrikai dallamok voltak. A hanggal kapcsolatban érdekesség, hogy a Franciaországban végig szótlan Diouana  eredetileg a saját nyelvén narrált volna, de a befektetők miatt muszáj volt franciául. Ez magyarázza azt a részt, amikor megjegyzi a társaság, hogy Diouana nem tud franciául, de ösztönösen érti az utasításokat, mint az állatok. A színészi játék újhullámosan érdektelen.

Élmény: Az afrikai gyarmatosítás már olyan unalmas, mint a latin-amerikai imperializmus, de ennek a filmnek történelmi jelentősége van, mert bár hivatalosan francia, gyakorlatilag ez volt az első afrikai film, ettől lett többek között Sembene az afrikai film atyja, neki is ez az első egészestés filmje. Egyszerűen, de hatásosan érzékelteti ezt az alá-fölérendeltségi problémát, és bevallom, fehér férfi helyzetemből adódóan én is könnyedén beleesem ebbe a narratívába, és nem vagyok tudatában.

Érdekességek

  • Korábban láttuk: Mbissine Thérèse Diop és Robert Fontaine (Emitai)
  • Még életben vannak: Mbissine Thérèse Diop (75)

Országinfó

  • Földrajz: Franciaország Nyugat-Európában van, de világszerte vannak még területei Óceániától Amerikáig. Hétszer nagyobb Magyarországnál, éghajlata és földrajza változatos, a déli mediterrántól az északi hegyvidékiig terjed. Itt található Európa legmagasabb hegye.
  • Társadalom: Közel 70 millió lakosa van, túlnyomó többségük francia, kb. fele keresztény, bő harmada ateista, gazdasága az egyik legfejlettebb, alacsonyak a társadalmi különbségek és fejlett a demokráciájuk.
  • Történelem: Franciaországot már közel kétmillió éve lakják, de igazán csak kb. tízezer éve állandósult és gyarapodott népessége a jégkorszak végével. Az i. e. 5. század óta főleg a kelta gallok lakták, amíg Róma az i. e. 1. században el nem foglalta. Germán népek már a 3. századtól támadták a területet, míg végül az 5. századra összeroppant Róma és germán királyságok vették át a helyét, közülük is a frankok nőttek a legnagyobbra. A 8. században sikeresek ellenálltak az arab hódításnak, de a 9. század viking támadásainak már nem sikerült, így fordulhatott elő, hogy pl. az ország egy részének hercege az angol uralkodó lett, illetve hogy a királyság egy polgárháború után három részre oszlott, ennek nyugati harmada lett a mai Franciaország. A fentiekből adódóan tört ki Anglia és Franciaország között a százéves örökösödési háború a 14-15. századokban, ami a nagy pestisjárvánnyal megspékelve kiirtotta a lakosság felét. A 16. században vallási alapon tört ki polgárháború milliók halálát okozva, de közben megindult a gyarmatosítás, megkaparintották Észak-Amerika, Észak- és Nyugat-Afrika egy tekintélyes részét. A 17. században Richelieu bíboros ténykedésének köszönhetően az uralkodók lassan központosították hatalmukat és ez sikeres terjeszkedéshez vezetett, a világhatalmi játszma fenntartása azonban a 18. századra már meghaladta a királyság erőforrásait, ami a felvilágosodás népszerűvé válásával forradalmat hozott, meghirdetve az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát. A 19-20. századok során főleg a németekkel vívott háborúik voltak meghatározóak, a nagy veszteségek pedig arra ösztönözték a feleket, hogy ellenségeskedés helyett együttműködésben gondolkozzanak, így lett az ország vezető tagja az ENSZ-nek, NATO-nak, EU-nak.
  • Film: Az első ismert filmet a franci Le Prince jegyzi 1888-ból, hagyományosan a mozi kezdetét pedig a francia Lumiere-testvérek 1895-ös párizsi vetítéséhez kötjük. Nem kevésbé jelentős Melies, aki kimaxolta a korai filmes trükköket és talán a leginkább felelős a történetalapú film létrejöttéért. A francia filmipar volt az amerikai és az olasz mellett a legjelentősebb, míg az európai mozit el nem söpörte az első világháború, így a többiekhez hasonlóan a franciák is új utakat kerestek, az övéké a lírai realizmus lett. Bár addig is voltak egyedi rendezők, a nagy megújulást, az újhullámot A négyszáz csapáshoz (1959) kötik, amely a szokatlan témájú és képi világú, szerzői filmezést részesítette előnyben. A francia filmipar azóta is az egyik legjelentősebb, az egyik legfontosabb filmes fesztivál a cannes-i.
  • Fontosabb filmek a blogról:
    • Európa: Roundhayi kerti jelenet (1888), A munkaidő vége (1895), A vonat érkezése (1896), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Patyomkin páncélos (1925), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az ember a felvevőgéppel (1929), Az Atalante (1934), A játékszabály (1939), Biciklitolvajok (1948), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Nyolc és fél (1963), Persona (1966), 2001: Űrodüsszeia (1968), A tükör (1975), Fanny és Alexander (1982), Sátántangó (1994), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
      • Nyugat-Európa: A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), M (1931), Az Atalante (1934), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), A szerelmek városa (1945), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Megvetés (1963), Vétlen Baltazár (1966), Playtime (1967), Jeanne Dielman (1975), Soá (1985), Szép munka (1999), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
        • Franciaország: A munkaidő vége (1895), Utazás a Holdba (1902), A vámpírok (1916), Jeanne d'Arc szenvedései (1928), Az Atalante (1934), A nagy ábránd (1937), A játékszabály (1939), A szerelmek városa (1945), A négyszáz csapás (1959), Kifulladásig (1960), Megvetés (1963), Vétlen Baltazár (1966), Playtime (1967), A mama és a kurva (1973), Soá (1985), Szép munka (1999), Rejtély (2005), Holy Motors (2012)
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr7918467583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása