Artúr filmélményei

Kenyér és virág (1996)

2019. szeptember 14. 22:41 - Liberális Artúr

Rendezte: Mohszen Makhmalbaf
Műfaj:
-
Főbb szereplők:
Mirhadi Tayebi, Ali Bakhsi, Ammar Tafti Dehghan, Maryam Mohamadamini

Megjelenés: 1996, Irán
Hossz: kb. 1 óra
IMDB:
7,9

Ajánlott írás: https://www.boloji.com/articles/14419/a-moment-of-innocence-1996
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/kenyer-es-virag--nun-va-goldoon/movie-63715?section=tv&title=kenyer-es-virag-nun-va-goldoon&id=movie-63715

Cselekmény: Egy volt rendőr felkeresi Makhmalbafot, hogy adjon neki szerepet. Azért őt keresi meg, mert a rendező húsz éve részt vett a sah elleni forradalomban és leszúrt egy rendőrt, hogy elvegye fegyverét. Főhősünk volt ez a rendőr.  Makhmalbaf nekiáll leforgatni ezt a jelenetet, amihez először hasonló fiatalokat kell keresni. Az ex-rendőrt megbízza, hogy készítse fel a fiatalkori énjét alakító srácot a szerepre, ezért elmeséli, hogy akkoriban hogyan élt, hogyan várta nap mint nap azt a lányt, aki valami ürüggyel mindig odament hozzá megkérdezni valamit, így lassan beleszeretett. Elhatározta, hogy vesz virágot és megkéri a kezét, de épp ekor esett meg, hogy a rendező leszúrta...

Téma: Nem igazán lehet röviden átadni a film lényegét, mert ugyanolyan végtelen gondolatmenet-spirálba taszít minket a meta-jellegével, mint az Ének az esőben vagy a Közelkép, hiszen összemosódnak idősíkok, identitások, a fikció és a valóság. Az mindenesetre egy fontos megállapítása, hogy ellenségeskedés helyett jobb a jóindulat.

Tartalom: Egy jelenet köré csoportosul a történet, mégpedig hogy húsz éve egy rendőr beleszeretett egy lányba, aki gyakran elhaladt előtte, és egyszer, amikor virágot akart neki adni, figyelmetlenségét kihasználva az akkor még fiatal forradalmár rendező megszúrta, hogy elvegye fegyverét. Az első hosszabb részben az ex-rendőr szereplőválogatáson van és az a feladata, hogy betanítsa önmagát az alakítójának (az is megérne egy hosszabb posztot, hogy a válogatáson mik történnek), de sokkal inkább azt akarja, hogy a filmben ügyesebb legyen a valóságnál. Kb. a felétől a rendező szála jön, ő azt akarja megmutatni, mi történt valójában, azonban a fiúk egyikük történetét sem akarják követni. Elnézést, hogy nem vagyok konkrétabb, de a lényeg azon van, hogy a fent vázolt jelenetet mgpróbálják felépíteni, de mindegyik karakter máshogy képzeli.

Forma: És eközben a rendező folyamatosan rendez, instruálja a járókelőket is, így nem tudjuk, hogy megjátszott vagy spontán, valós jeleneteket látunk, annál is inkább, mert a valóságot forgatják újra. Ennek megfelelően félig dokumentarista jellegű a kamerakezelés és a színjáték is, de emiatt hiányoznak az érdekes képi megoldások is, hacsak nem a filmvégi kimerevítést vesszük, ami nem érdekes, de legalább sokatmondó.

Élmény: A Közelkép méltó párja, nyilván részben Kiarosztami hatása. Ugyanannyira sokrétű, de talán egy fokkal kevésbé lélekmelengető.  Remek film, csak a Közelkép megelőzte hat évvel, ezért kevésbé hatásos. Ettől függetlenül erősen ajánlott kategória.

Érdekességek:

- A sokrétűséget bizonyítandó, a történet alapja valós; a rendező valóban egy forradalmi tüntetésen leszúrta a filmben szereplő rendőrt, aki jelentkezett egy korábbi filmhez statisztának. Ekkor derült ki, hogy milyen viszonyban vannak és ez ihlette a filmet.
- Persze a valóság nem ilyen kedves, a rendezőt csak azért nem végezték ki, mert még nem volt 18, de így is életfogytiglant kapott. Szerencséjére jött az 1979-es forradalom és kiszabadult öt év után.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr8415071360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása