Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Rami Doueiri, Mohammad Charas, Rola Al Amin, Carmen Loubbos, Joseph Bou Nassar, Liliane Nemry, Leila Karam, Mahmoud Mabsout, Hassan Farhat, Fadi Abou Khalil
Megjelenés: 1998, Libanon
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 7,7
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/west-beyrouth/movie-75554
Téma: Felnőttéválós film felnőttéválás nélkül, inkább a libanoni polgárháborúhoz próbál eligazítást, tartást adni a helyieknek.
Tartalom: Jelzésértékűen a film azzal indul, hogy a libanoni identitsáú Tarek lázadozik a franciás iskola ellen, majd azonnal meg is kapjuk a libanoni polgárháború egyik első konfliktusát. Tarekéknak azonban ekkor még fontosabb, hogy a helyzetnek köszönhetően bezár a suli és végre teljesen szabadok; csak a film vége felé kezdik felfogni, hogy a háború megbénította mindennapjaikat és akár családjuk is odaveszhet. Ehhez az kell, hogy kezdetben lássuk Tarekék mindennapjait, hogy minden reggel ordibáló szomszédra ébred, hogy lejár a pékhez... stb. A polgárháború azonban vallási törésvonal mentén Kelet- és Nyugat-Bejrútra osztja a várost, amit a normálisabbak nem értenek, hiszen ők bejrútiak és nem muszlimok vagy nyugat-bejrútiak. Ezt a vonalat elsősorban Tarek értelmiségi apja képviseli, aki több háborút megélt már és tudja hogy a nagy világon e kívűl nincsen számukra hely, illetve a bordélyház, amely épp az ütközőzónában van, de leszarják, hogy ki honan jön, a pénznek nincs szaga. Libanon mellett azért van egy személyes vonulata is a filmnek, hiszen a rendező kb. egyidős volt ekkor főhőseinkkel és feltűnik a kamera is.
Forma: Az 1970-es évek fílingje jól visszajön a ruhák és elsősorban a zene miatt és állítólag ez volt az első realistább libanoni film, ami az utca nyelvén mert kommunikálni a mesterkéltebb párbeszédek helyett. Időnként beesik egy dőlt szög, de nem érzem a kifejezőerejét, inkább mintha csak öncélúan lenne ott. Ami izgalmasabb volt, az a film zárójelenetének megvalósítása, ami A négyszáz csapást idézi (a francia hatás ugye), de sokatmondóan progresszívebb nála, mert teljes stop helyett képkockánként lépked lassan.
Élmény: Kamaszfilm, de Tarek nem nő fel benne; kezdetben hidegen hagyja a háború, így többnyire kamaszosan vicces, de aztán mégis eluralkodik a filmen a tragikusabb légkör. Jobban tetszett volna, ha markánsabban elkötelezi magát a vígjátéki vagy a politikaibb vonal mellett, de talán éppen ez az elegy adja a lelkét.
Érdekességek:
- Tareket a rendező öccse alakítja.
- A rendező Tarantino operatőrassziszetenseként is dolgozott.
- Törilecke: Az 1975-1990 között dúló libanoni polgárháború közvetlen kiváltó oka egy ismeretlenek által keresztények ellen elkövetett politikai gyilkosság volt, amire válaszként keresztény fegyveresek a filmben is látható módon kivégezték egy busz harminc muszlim utasát. Bár a törésvonal vallási, természetesen a konfliktus okai politikai jellegűek voltak a hatalmat gyakorló nyugatbarát keresztény kormány és a lakosság szovjetbarátabb muszlim többsége között. A térség helyzetéből adódóan több ország beavatkozott. A 15 év alatt mintegy 100 - 150 ezer halt meg és egymillióan voltak kénytelenek elköltözni otthonaikból.