Cselekmény: A kis csavargó (Charlie Chaplin) ezúttal egy templom mellett ébred, így be is megy a misére, ami miatt - pontosabban a csinos orgonistalány (Edna Purviance) miatt - elhatározza, hogy tisztes útra tér. Beáll rendőrnek, körzetnek azonban épp azt az utcát kapja, ahová a rendőrök se mernek bemenni, elsősorban a nagydarab huligán miatt....

Téma: Chaplintől kissé fura módon az erőből kordában tartott, rend alapú társadalom igénye mutatkozk meg a filmben, amire építkezve ki lehet építeni egy tisztes közösséget. Persze már itt is az az alap, hogy a nincsteleneken kell valahogy segíteni, szóval ebben következetes önmagához

Tartalom: A chaplini alapelemek megvannak, ekkor már a maga ura volt, de azért kivitelezésben még nem az igazi. A csavargó valahol felébred, ami ezúttal egy gyülekezet épülete, beleszeret egy lányba, ettől jó útra próál térni, beáll rendőrnek és szerencsésen sikerül megreguláznia a legveszélyesebb utcát, így az ott élők is jó útra térnek. A történet nagyobb részét természetesen ezek az utcai zűrök adják, ahogy az utcát uraló, nagydarab vezéralakkal kergetőzik. A karakterek közül egyedül a csavargó árnyaltabb, de őt már nem kell bemutatni, ő az esendő, gyenge alak, aki szívesen benne van kisebb bűnökben, de küzd a lelkiismeretével is, fél, de erőt vesz magán, nem okos, de azért fel tudja magát találni. A humor forrása az ezekre a tulajdonságaira alapozott helyzetkomikumok...

Forma: ...és persze börleszkként az ügyetlenkedések, csetlések-botlások. A díszletet már kifejezetten ehhez építették meg, láthatóan nagy munkát fektettek a koreográfiába (Chaplin kezdetben havi egy rövidfilmet készített, ez legalább két hónapig tartott), ami különösen akkor látványos, amikor a tömeg egyben mozog megijedve hol a nagydaratól, hol a rendőrtől. Noha szépen felhasználják az utcaelemeket (ablakok, csatorna, lámpa... stb.), még hiányzik az igazi kreativitás, inkáb csak akrobatamutatványokat látunk.

Élmény: Ez már igazi Chaplin-film, megvan benne minden későbbi eleme, de még nem kiiforrott, művészi darab. A poénok egy része még működik mai szemmel nézve is, időnként teljesen Mr. Bean-utánérzésem volt (ld. templomi éneklős jelenet)

Érdekességek:

• Korábban láttuk Chaplin-filmeken kívül: Leo White (Casablanca)
  
• Chaplin és Purviance egy idően kapcsolatban éltek.
• Eric Campbell (a nagydarab) még a film megjelenésének évében, 1917-ben, 37 évesen hunyt el autóbalesetben.
• A filmben megjelenő keresztény gyülekezet a mai baptisták elődje, 1824-ben alapult, hogy a terjeszkedő telepesek se maradjanak az ige nélkül.