Artúr filmélményei

Út a boldogság felé (1920)

2020. március 09. 21:48 - Liberális Artúr


Rendezte: D. W. Griffith
Műfaj:
dráma, néma, romantikus
Főbb szereplők:
Lillian Gish, Richard Barthelmess, Lowell Sherman, Burr McIntosh, Kate Bruce, Emily Fitzroy, George Neville, Mary Hay, Porter Strong

Megjelenés: 1920, Egyesült Államok

Hossz: kb. 2,5 óra

IMDB:
7,4

Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/ut-a-boldogsag-fele-way-down-east/movie-42326

Cselekmény: A vidéki Anna (Lillian Gish) anyjával él kettesben és háztartásuk pénzszűkébe kerül, ezért mnden szégyenérzete ellenére végül rászánja magát, hogy elutazzon tehetősebb, nagyvárosi rokonához kölcsönért. A nagyvilági házban a csapodár Sanderson rögtön ráveti magát a lányra és könnyedén elcsábítja a tapasztalatlan Annát. Házasságot eljátszatva a barátival elhiteti vele, hogy ők már férj és feleség, de amikor Anna teherbe esik, borul a bili...

Téma: Griffith megint erkölcscsőszt játszva okoskodni próbál már a legelején, hogy a "mai" idők erkölcstelenségével szemben csakis a monogámia lehet üdvözítő. Ehhez képest mégsem erről szólt, hanem egy egészen feminista-színezetű történetben próbált együttérzést kelteni a kihasznált nők iránt.

Tartalom: A történet két (vagy három) része oszlik; először a moralista felütés után a naiv, vidéki Anna felutazik a városba és teherbe esik egy gaz csábítótól és számkivetett lesz. A második részben új életet kezd vidéken és új szerelemre lel, de múltja kísérti. Ez a vidék-város ellentét erkölcsi. E vidéki részbe érthetetlen módon blőd vígjátéki elemek kerülnek, illetve nem érthetetlen, nyilván egyrészt népszerű akart lenni, másrészt ellenpontozni a drámaiságot. Csakhogy mind a poénok, mind a poénos karakterek teljesen karikaturisztikusak voltak, ami bántóan elért a realisztikusabb drámától.

Forma: A képek, beállítások hagyományosan frontálisak többnyire, a végéig nem is lez érdekes, de akkor egy olyan akciójelenetet kapunk, amit egy mai film is megirigyelhetne. És ennek prózai oka van: a folyón úszó jégtáblákon ugrálás teljesen valódi, nem stúdiófelvétel. Pozitívum még, hogy a vidéki élettel gyakran párhuzamba állított természeti képeket. A színjátszás rendben van, különösen az átmenetet érzékeltető feladatoknál, mint amilyen a kamu házasság kiderülése - ilyenkor nagyon helyesen már közelieket alkalmaznak. A kelleténél viszont sokkal több a szöveg, egy csomó mindent elég lett volna a színészekre bízni.

Élmény: Azt hittem, több Griffith-filmmel már nem fogok találkozni, és az elején lévő erkölcscsőszködés nem hozta meg hozzá a kedvem, de végül veglepően modern szellemiségűnek bizonyul és az utolsó jelenet felejthetetlen.

Érdekességek:

  • Korábban láttuk: Lillian Gish (The Painted Lady, A Pig Alley testőrei, The mothering Heart, The Battle at Elderbusch Gulch, Egy nemzet születése, Türelmetlenség, Letört bimbók, Párbaj a napon, A vadász éjszakája), Richard Barthelmess (Letört bimbók, Csak az angyaloknak van szárnyuk), Kate Bruce (The Country Doctor, The Unchanging Sea, The Painted Lady, The mothering Heart, The Battle at Elderbusch Gulch, Türelmetlenség), Creighton Hale (A máltai sólyom, Casablanca, Alkony sugárút)
  • Hay (Kate) és Barthelmess (David) egy pár voltak.
  • Gish ötlete volt, hogy félig lógjon a jeges vízbe, maradandó sérüléseket is szerzett... De ő még szerencsés volt, ugyanis több stábtag később tüdőgyulladásban elhunyt.
  • A film egy része állítólag színesben forgott.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr9315504150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása