Cselekmény: Harold, a pályakezdő, átlagos amerikai a nagyvárosba költözik, hogy egzisztenciát teremtsen magának és jövendőbelijének. Csakhogy ez akkor se ment könnyen, csupán eladói állást sikerült szereznie és lakótársával napi megélhetési gondjaik vannak. Hogy jegyese ne aggódjon, azt hazudja leveleiben, hogy üzletvezető, tehetős és hamarosan egybekelhetnek. Arra nem számít, hogy a menyasszonya meglátogatja váratlanul az üzletben...

Téma: Nincs tanulság, bár egyesek megpróbálnak beleerőltetni egy egzisztencialista vonalat a kegyetlen muka világáról, de szerintem ez meg csak szimplán egy szórakoztató film.

Tartalom: Téma nélkül nincs sok értelme a cselekményt boncolgatni, Harold a nagyvárosba megy szerencsét próbálni és füllentésével magát keveri bajba. A szemüveges férfi karaktere 1917 óta létezik, népszerűsége vetekedett Chaplinnel és Keatonnal, így nem kellett külön felépíteni a nézőknek: ő az átlagember átlagos problémákkal, átlagos élettel. Elsősorban ebben különbözik kortársaitól, hiszen neki nem szélsőséges helyzetekben kell helytállnia (na jó, kicsit igen), hanem a mindennapi életben, mint az albérletfizetés, hogy mire költse pénzét,hogy kibírja a munkahelyi nyomást, hogy szerelmének megfeleljen. Ebből következik az is, hogy karaktere nem egy bohócszerűen karikírozott figura, nem találékony, nem akcióhős, de nem is gyámoltalan vagy makulátlan. A humor is efféle helyzetekből adódik, ahogy próbál boldogulni tisztességesen és időnként kevésbé tisztességesen. De mégsem igazán vagy inkább kizárólag vígjáték, mert a tetőpont, a leghíresebb jelenet, az épületmászás egy akció-kalandfilmbe illik, az már csak simán izgalmas és nem vicces.

Forma: Mivel kevésbé "harsány" vígjátékról van szó, nem szórják a poénokat percenként, de vannak a helyzetkomikum mellett kreatív vizuális gegek is, bár ezek nem annyira viccesek, mint a kortásakéi; ahogy említettem a karakter visszafogotabb, így a poénok is, nem azok a fajták, amiken hangosan fel lehet nevetni. A legemlékezetsebb persze az épületmászós jelenet, ami hajmeresztőnek tűnik, hiszen folyamatosan mutatják a mutatvány közben a háttérben az utcát, hogy érzékeltessék a magasságot.

Élmény: Lloyd volt kora legsikeresebb komikusa Chaplin és Keaton mellett, de karaktere miatt nem volt az a hahotázós vígjáték, amit vártam, az ahhoz illő poénok pedig nem illettek e visszafogottabb karakterhez. Ezzel együtt ötletes és izgalmas volt, megmosolyogtató, jó szórakozás.

Érdekességek:

• Korábban láttuk: Mickey Daniels (Ez történt egy éjszaka)
  
• Harold Lloyd és Mildred Davis férj és feleség voltak a valóságban is.
• Earl Mohan (a részeg) 1928-ban, 38 évesen hunyt el.
• Anna Townsend (a nagyi) még a film megjelenésének évében elhunyt 78 évesen.
• Az épület egy tízemeletes los angeles-i bank volt, amit az 1950-es években végül leromboltak.