Műfaj: dráma
Főbb szereplők: Madaras József
Megjelenés: 1978, Magyarország
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 6,9
Ajánlott írás: https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/a-menesgazda
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/a-menesgazda-a-menesgazda/movie-14842
Cselekmény: 1950. János (Madaras József) a párt embere, egy lótenyésztő farmra küldik rendet tenni és felvirágoztatni, noha az egyetlen kompetenciája, hogy elvégezte a pártiskolát, no meg bátyja elég magas pozícióban van. A farmon az előző rendszer tisztjei nevelik a lovakat, így kölcsönös a bizalmatlanság mindkét oldalon. Egy idő után János nem bírja a passzív ellenállást és megkéri feletteseit, hogy távolítsák el a vezérszemélyiség Bazsit. Eközben János bátyja besül Rákosi előtt és egy fekete autó kocsikázni viszi...
Téma: Az enyhüléssel járó, Rákosi-korszakot kritizáló filmek sorának egyike ez, de elsősorban általánosságban beszél a politikai hűség mindenekfelettiségének káros mivoltáról. A Horthy-rendszer tisztjei ugyanis ugyanannyira akadályai János jóindulatú terveinek, mint a párt, ami elsősorban rendet vár el.
Tartalom: Őszintén szólva nem volt könnyű megértenem az alaphelyzetet, mert a történet különböző pontjain, félmondatokban vázolták fel, úgyhogy ezzel kezdem: szakértelmük miatt a rendszer megtűri az egykori tiszteket a ménesben, de gyanakodva figyeli őket, főleg amikor kiderül, hogy az előző telepvezető benne volt egy felkelés megszervezésében. Ekkor érkezik meg kapcsolatai révén a kezdő, dilettáns, de párthű János, aki nem tud mit kezdeni a passzívan ellenálló tisztekkel, hiába jóindulatú. Segítséget kér, a párt pedig túlgondolja a dolgot és azonnal gyilkosokat küldenek, amiből János nem kérne, de nincs választása, őt is azonnal megfenyegetik, ekkor kezdi érezni a rendszer szorítását és hogy nekik fontosabb a rend, mint a jó munka. Rövid, de izgalmas párhuzam János történetével bátyjáé, aki nagyban csinálja ugyanazt: egy nagybirtok dilettáns vezetője, kénytelen Rákosi előtt beismerni egy hibát, aki erre fekete autót küld érte és a recski munkatáborba viszik - de nem rabosítani, hanem az előző rendszer egy szakértőjét kivinni onnan, aki segíthet neki. A segítség azonban felér egy fenyegetéssel, hogy így is járhat, hiába bizalmi ember magas körökben. Egy másik párhuzam a lovak élete, amely nagyjából rímel az eseményekre.
Forma: Ez a fő látványelem is, az állandó ködbe vesző ménes, ami egy feszült, zárt, különálló tér, érzékeltetvén a diktatúra nyomását. A lovak jelenítenek meg egyfajta párbeszéd nélküli párhuzamot, ezért hosszasan mutatják őket, különösen amikor két ló összeverekszik. Nem tudom, ez volt-e az első film, de mindenképpen ritka dolog, hogy megjelnik benne személyesen Rákosi és Recsk is. Személy szerint mást nem vettem észre, nincs szemem a finomabb dolgokhoz, de pl. a fent belinkelt írás egy jelenetet sokkal értelmesebben kiveséz :D
Élmény: A fő erejét feszültségének, fojtogató légkörének tulajdonítják, ami nekem sajnos annyira erősen nem jött át. Ahhoz sokkal csendesebbnek, eseménytelebbnek, vésztjóslóbbnak kellett volna lennie.
Érdekességek:
- Korábban láttuk:
- Madaras József (Szegénylegények, Csillagosok katonák, Fényes szelek, Csend és kiáltás, Még kér a nép)
- Horváth Sándor (Szindbád, Az ötödik pecsét)
- Ambrus András (Bakaruhában, Szerelem, Még kér a nép)
- Moór Marianna (Az ötödik pecsét)
- Petur Ilka (Szerelem)
- Pásztor Erzsi (Tűzoltó utca 25.)
- Fábián Ferenc (Mátyás) egy évvel később, 45 évesen hunyt el; Bács Ferenc (Bazsi) tavaly hunyt el 82 évesen; Ferenczy Csongor (Kisbáró) szintén tavaly hunyt el 79 évesen.