Cselekmény, téma, tartalom: A történetben egy őszi légy beszabadul egy előkelőbb házba, ahol agyoncsapják. Bocsi a spoilerért. Szeretik azt mondani, hogy ez a szovjet elnyomás jelképe, pedig erre igazából semmi sem utal azon kívül, hogy a szerző magyar. Ami konkrétum van benne, az az úrias ház, az meg épp az előző rendszer elnyomását jelentené. Relevánsabbnak érzek egy egzisztencialista megközelítést, ami adódik az évszakból, az állandó, kétségbeesett halál előli menekülésből és a kihangsúlyozott óraketyegésből.

Forma: A rajzfilm különlegessége, hogy a bevett gyakorlattal ellentétben nem egy állandó háttér előtt mozgatott egyes elemeket, hanem maga a háttér változott folyamatosan (hiszen szereplőinket nem is látjuk). A barnás színvilág az őszt jelzi, a nézőpont a légyé, ami jól átadja kétségbeesését, bár nem biztos, hoy a legéletszerűbb. Nem biológiai sznobizmusbó írom ezt, csak a valóságérzékelés miatt lenne izgalmasabb légytudattal nézni az eseményeket.

Élmény: Az ötlet annyira nem nagy szám, de a megvalósítás jól visszaadta a létezés szorongását. Ez így három percebne pont elég, hosszabban már kevés lett volna.

Érdekességek:

• Eredetileg a légy belerepült volna üldözője szemébe, leterítve ezzel.
• A rajzfilm első magyar alkotásként elnyerte az Oscart. A dolog pikantériája, hogy Rofuszt nem engedték el a díjátadóra. A stúdióigazgató átvette volna helyette, de az amerikaiak meg ezt nem engedték. A díjátadón mégis felállt, és mivel azt hitték, hogy ő az, elvihette a szobrot. Amikor az amerikaiak megtudták, hogy nem Rofusz volt a színpadon, ráküldték a rendőrséget, hogy visszavegyék a díjat. Az átadó itt látható.
  
• Legutóbbi rajzfilmje a Hoppi mesék.