Cselekmény: 1819, Egyesült Államok. A friss diplomás lelkész Abner (Max von Sydow) hivatástudatból Hawaiira menne téríteni, ennek azonban gyakorlatias feltétele van: fiatalon csak nős férfiak mehetnek, hogy ellen tudjanak állni a félmeztelen, egzotikus nők kísértéseinek. A jelölt Jerusha (Julie Andrews) egy hajóskaptiányba (Richard Harris) szerelmes ugyan, de már évek óta nem hallott felőle, ezért miután Abner náluk tölt pár hetet udvarlás céljából, lassan megkedveli a karótnyelt, esetlen férfit és hozzámegy. Abner kizárólag vallásán keresztül képes értelmezni a világot, ami a hajóúton részben ellenszenv, részben mulatság tárgya, Hawaiira érkezve azonban megváltozik a helyzet: a helyiek szokásai és törvényei szembenállnak a keresztény tanításokkal és nem tolerálják Abner merev türelmetlenségét. A megértőbb Jerushának köszönhetően azonban hajlandóak meghallgatni Abner tanításait...

Téma: Csalóka a plakát, hiszen a három főszereplőből Andrews van az első helyen, de szinte kizárólag von Sydow dominál, Harris pedig épp csak fel-fel tűnik, vagyis elsősorban Abner élettörténetét követhetjük nyomon enyhe jellemfejlődéssel, amely során a merev vallásosságtól eljut a valamivel kevésbé merevig. Ennél azonban talán még hangsúlyosabb az, ahogy a hawaii civilizáció átalakulását vagy bukását mutatják be.

Tartalom: Az alapregény felölei Hawaii egész történelmét, míg a film csak az egyik fejezetét dolgozta fel; ezt azért említem meg, mert az első pár percben elmesélik Hawaii mitologikus eredetét, illetve a későbbiekben is visszautalnak korábbi eseményekre, hogy hogyan fosztják ki a gyarmatosítók a szigeteket. A történetünk tehát Abnerre koncentrál, aki hivatástudatból ideutazna téríteni, és bár a kezdetektől mélyen vallásos ember benyomását kelti, az csak fokozatosan derül ki, amit nyíltan is kimondanak, hogy ő a keresztény istenben a hatalmat látja, a büntetéseket, az embereknek pedig nem az élete vagy halála érdekli, hanem a lelkük túlvilági sorsa. Az ő ellenpontja szelídebb felesége, aki a vallásban az evilági boldogulást tartja fontosnak (ahogy a misszionáriusok egy része is). Bár nem ad neki feltétlenül igazat Abner, de megrengeti többször hitében, legérdekesebben talán akkor megigyelve érzelmeit rájön, hogy feleségét jobban szereti Istennél. Kicsi spoiler: a harmadik főszereplőnek kikiáltott hajóskapitány bejön ugyan a képbe, de teljesen feleslegesen, nem lesz ebből szerencsére szerelmi háromszög és nincs érdemi hatása a történtekre. Ahogy említettem, a központi téma a szigetvilág kultúrájának hanyatlása, amit elsősorban úgy ismerünk meg, hogy Abner rendre kiakad rajtuk, és a helyiek valamiért hagyják, hogy ezeken változtassanak ahelyett, hogy meglincselnék főhősünket. A folyamatot nem látjuk, epizódok vannak, rövid időbeli ugrások, így vehetjük észre, hogy egyre nyugatiasabban néz ki a sziget és hogy az ültetvényesek (beleértve az egyházat) egyre több földet sajátítanak ki. Műfajilag jó monumentális filmként vegyes, többnyire dráma, de van benne némi romantika és humor is, valamint több akciójelenet.

Forma: Amilyen izgalmasan indul, annyira egyhangú lesz a nagy része. Talán az újhullámok hatása már, hogy pl. tök kreatívan pletykáló kislányok szemszögéből láthatjuk a Jerushához megérkező Abnert, aztán az efféle megoldásoknak sajnos nyoma vész. Kárpótolhatnak ezért a hawaii tájképek (amit persze csak részben vettek fel ott) és van pár költségesebbnek tűnő felvétel is pl. korabeli hajókkal. Na de rosszmájúan gyanítom, hogy a népszerűségét nem ezeknek köszönhette, hanem annak, hogy tele van félmeztelen hawaii lányokkal. Ekkor már ugye erősen omladozott Hollywood önszabályozó rendszere, de így is meglepő ennyi mell, ami egyértelműen szexuális céllal volt benne.

Élmény: Talán csak bebeszélem magamnak, de már érezni vélem rajta az új szeleket, hiszen volt benne egy-két kreatívabb megoldás, a témája pedig már egyértelműen az 1960-as évek ellenkultúráját hordozta magában azzal, hogy az őslakosok oldalára állt és inkább rossznak a túl merev vallásosságot (ugyanakkor nem fekete-fehéren). Összességében kellemesen csalódtam, méltatlanul van elfeledve, de azért nem egy kiemelkedő film.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • Julie Andrews (Mary Poppins, A muzsika hangja, Shrek 2)
  • Max von Sydow (A hetedik pecsét, A nap vége, A farkasok órája, Az ördögűző, Szkafander és pillangó, Csillagok háborúja)
  • Gene Hackman (Bonnie és Clyde, A francia kapcsolat, A Poseidon-katasztrófa, A magánbeszélgetés, Ifjú Frankenstein, Superman, Nincs bocsánat, Tenenbaum a háziátok)
  • Richard Harris (Vörös sivatag, Nincs bocsánat, Gladiátor, Harry Potter)
  • Carroll O'Connor (Kleopátra)
  • Lou Antonio (Bilincs és mosoly)
  • Torin Thatcher (A palást, A vád tanúja)
  • Michael Constantine (A svindler)
  • Malcolm Atterbury (Rio Bravo, Észak-északnyugat, A pokoli torony)
• Még életben van: Michael Constantine (93), John Collum (90), Gene Hackman (90), Lou Antonio (86), Julie Andrews (85), Bette Midler (74)
• Max von Sydow idén hunyt el 90 évesen; George Rose-t 1988-ban, 68 évesen agyonverték rokonai (nem írja a wiki, de gondolom az örökség reményében)
• 1970-ben Hawaiians címmel folytatás is érkezett a regény egy másik fejezetéből.
• Bár a film fiktív, alapjai valósak; az első misszió 1820-ban érkezett meg, rajta az Abner alapját jelentő Hiram Binghammel (1789-1869) és feleségével, Sybil Moseleyjel (1792-1848). Segített írottá tenni a hawaii nyelvet és részben lefordította a Bibliát; a katolikusokat üldözte, temploma az egyik legrégebbi. A filmmel ellentétben még feleségével hazautazott 1840-ben. Fiuk visszatért téríteni.
• Malama alapja Kaahumanu (1768-1832), aki 1825-ben tért meg.
• Hawaii történelme röviden: A 10-12. században érkeztek először polinéz telepesek, majd a 18. században a britek (Cook) fedezték fel, de a különféle bevándorlók betegségei rövid idő alatt elvitték a népesség nagy részét. 1795-re egyesültek a szigetek egy király alatt. 1820-ban érkeztek meg az amerikai misszionárusok, akik olyan sikeresek voltak, hogy az ország java keresztény lett. 1893-ban az Egyesült Államok gyakorlatilag megszállta az országot, de csak 1959-ben váltak az 50. államá.
• Jelenleg olyan 150 ezer őslakos él már csak a 1,5 milliós lakosságból és már csak kétezren beszélik a hawaii nyelvet. Bingham elérte, hogy a hawaii vallás szinte eltűnjön, jelenleg 63%-uk keresztény.