Artúr filmélményei

King Kong (1976)

2020. december 07. 21:50 - Liberális Artúr

Rendezte: John Guillermin
Műfaj: kaland, szörny
Főbb szereplők: Jeff Bridges, Charles Grodin
Megjelenés: 1976, Egyesült Államok
Hossz: kb. 2 óra
IMDB: 5,9
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/king-kong-king-kong/movie-40874

Cselekmény: Valahol Délkelet-Ázsiában Wilson (Charles Grodin) egy olajcég alkalmazottjaként attól várja az előrelépést és a vagyont, hogy egy addig ismeretlen szárazföldnél hatalmas olajtaratlékokat vél. Van azonban egy potyautasa Jack (Jeff Bridges), az antropológus személyében, aki történeti beszámolók alapján a szigeten addig ismeretlen állatfajokat sejt, többek közt egy hatalmas, humanoid szörnyet. Harmadik félként csatlakozik hozzájuk akaratán kívül a kívül-belül "szőke" hajótörött, Dwan (Jessica Lange). Így szállnak partra a szigeten, ami valóban ott van, ahol sejették, csak épp nem lakatlan: egy kőkori törzs épp valamiféle áldozati rítus közepén van, és amikor meglátják Dwant, elcserélnék ők hat helyi nőre, de persze nem kapják meg, ezért az éj leple alatt elrabolják és egy óriási fal mögé viszik...

Téma: ...ahol az óriásmajom, Kong várja feleségnek. Az eredeti ugye nyíltan kimondva A szépség és a szörnyeteg témájára játszik rá, hogy magamat idézzem: "a majom legyőzhetetlen szörny, míg nem kezd ragaszkodni a lányhoz, aki miatt végül vesztébe rohan." Ez itt is megtörténik, de sokkal inkább a lány van középpontban. A kritikusok egyszerű romantikus filmként emlegetik, szerintem viszont sokkal fontosabb ezúttal az, ahogy Dwant kezelik: itt a társadalom a szörnyeteg.

Tartalom: Ezt már részben bizonyítottnak látom az alapszitu kialakításában is, amit kicsit modernizáltak a cselekményben leírtak alapján. Dwan érkezése azonban már sokatmondó: mint kiderül, egy kezdő színésznő, akinek filmszerepet ígértek, ki tudja, milyet, mindenesetre úgy úszta meg a hajóbalesetet, hogy nem akarta megnézni a többiekkel a filmet, ami a hírhedt klasszikus, a Deepthroat... A továbbiakban a legénység tisztelettel kezeli a lányt, de mégiscsak tárgyként, amit ő látványosan élvez. Talán csak sokat akarok belelátni és túlgondolom és ez csak egy rosszul megírt, zs-kategóriás karakter, de sokat elmond a világról, hogy ártatlanul kelleti magát és ezt természetesnek veszi. Kb. a játékidő felére érkezik meg Kong és hosszan, kéjesen mutatják, ahogy "felfalja" Dwant, de nem erőszakkal, ezzel így már két karakter veszi őt emberszámba: Jack és Kong. Az utolsó harmad New Yorkban játszódik, gondolom nem spoiler ellőni a végét, Kongot könnyedén és kíméletlenül leterítik ezúttal is, és itt mutatkozik meg legszebben, hogy a riportereket alig érdekli az óriásmajom, inkább Dwant veszik körül. A karakterek elég egysíkúak, egyedül Dwan emelkedhetne ki, de a személyisége túl gyermeki ehhez.

Forma: Nem akarom folyton az elődjéhez hasonlítani és nem is tudnám nagyon, mert öt éve láttam és nyilván nem emlékszem a részleteire, de a benyomásom az maradt, hogy ennél sokkal monumentálisabb volt a korát is figyelembe véve. A kardinális pont természetsen a speciális effektek és a majom. Nem tduom, hogy már túl tapasztalt lett a szemem, de nagyon átlátszó volt, hogy szinte csak a kezét mutatták vagy az arcát közelről, egészalakos esetekben jelmezes embert láthattunk, és csupán egyszer-kétszer mozdult meg egy egészalakos bábu. A három láthatóan különböző volt, a legreálisabb értelemszerűe a kéz, a legrosszabb az alig mozgó egészalakos bábú, a jelmezes ember pedig működhetett volna talán a makettekkel, ha nem ordítanak a vetített hátterek. Az eredetihez képest még annyiban gyengébb is volt, hogy a sziget élővilágát szinte csak Kongra korlátozták, az őslények elmaradtak. A színészek a karaktereik miatt olyanok, amilyenek, bár vicces annak tudatában Dwant figyelni, hogy tudjuk, hogy Lange ekkor még csak model volt és csak ezután kezdett igazi színészlegendává válni. A zene fel sem tűnt, de a végén nagyon hatásosan oldottk meg Kong halálát, ahogy minden csendben maradt, kivéve a lassuló szívdobbanásait lehetett hallani.

Élmény: Lehet, hogy kettős mérce, de az 1933-as eredeti látható hibáival elnézőbb vagyok, mint ezzel, pedig ez is egy lassan ötven éves film; de ilyenkor meg mondjuk eszembe juthatna a 2001: Űrodüsszeia, amíg meg a mai napig lélegzetelállító, pedig majd' tíz évvel korábbi. Persze nem ez lenne a lényeg komolyabb tartalom esetén, de ha egyszer nem arra hajtottak... A korabeli nézők mindenesetre imádták és rekordokat döntögetett.

Érdekességek

  • Korábban láttuk:
    • Jeff Bridges (Az utolsó mozielőadás, A nagy Lebowski)
    • Jessica Lange (Mindhalálig zene, Aranyoskám)
    • Charles Grodin (Rosemary gyermeke)
    • John Randolph (Az elnök emberei)
    • Rene Auberjonois (MASH, McCabe & Mrs Miller)
    • Ed Lauter (Tiszta románc)
    • Jack O'Halloran (Superman)
    • Peter Cullen (Transformers, A kihalás kora)
  • Rene Auberjonois tavaly hunyt el 79 évesen
  • A Paramount és a Universal egyszerre keztdek bele egy King Kong-remake-be, amiből jó kis pereskedés lett; a Universal végül 2005-ben jött ki saját változatával Peter Jackson rendezésében Naomi Watts főszereplésével.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://arturfilm.blog.hu/api/trackback/id/tr9816311582

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.12.10. 22:18:55

Jessica Lange idővel nagyon jó színésznővé vált. Ahogy öregszik, úgy lesz egyre jobb. Itt még nagyon gáz volt véleményem szerint, mesterkélt szexi baba, a Postás mindig kétszer csengetben már színésznő volt, de még mindig túljátszottan használta a szaxualitását, de pl. a Feud c. sorozatban, ahol Joan Crawfordot alakította, ott már Oscar-díj színvonalú volt (vagy lett volna, ha nem sorozat lett volna). A film maga is elég ciki, olyan tipikus 70-es évekbeli módon szexista és nőgyűlölő, amiben tényleg nem más a nő, mint egy szexuális tárgy. Az 1933-as és 2005-ös King kong jóval jobb ennél.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2020.12.12. 09:19:52

@Time Goes By: Érdekes, én pont az ellenkezőjét láttam bele, főleg az említett utolsó jelenet miatt, ahol a fotósok hamar ráuntak Kongra és inkább Dwant vették körbe.

Túlgondolom megint? :D

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.12.12. 10:44:50

@Liberális Artúr: A 70-es évek filmjei, akár amerikai, akár európai, mind szörnyűek voltak a női szerep ábrázolásában. Egyszerűen ez volt a trend akkoriban. Azt mondják az okosak, hogy 77-ben az Annie Hall indította el azt a fajta női karaktert, ami nem csak egy abszolút túlszexualizált tárgyként kezelte a női karaktereket, hanem partnerként. Az európai filmek talán még rosszabbak voltak ebből a szempontból ebben az időszakban. (Talán ez volt az egyetlen közvetetten előnyös hatása az amerikai prüdériának.)
Ez a film pedig teljes egészében arról szól, hogy a nő a hatalmas majom (aminek nyilván mindene hatalmas) "zsákmánya" vagy tulajdona. Amikor Kong elrabolja a nőt és utána az ujjaival simogatja meg le akarja vetkőztetni, na hát, őszintén szólva gusztustalan. És hát ugye a Kong filmeknek nem kicsit van rasszista felhangja is (a hatalmas fekete majom meg a fehér szőke nő). Bár ez mondjuk kevésbé szokott zavarni, mint az, ha a nőket kezeli ennyire idiótán.

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.12.12. 10:52:58

@Liberális Artúr: Persze minden King Kong filmre igaz, hogy eleve az alapszituja miatt szexuális tárgyként kezeli a nőket és rasszista felhangokkal rendelkezik, de ez a 76-os film különösen felnagyítja ezt a két jellemzőjét, a többi Kong filmhez képest is.

Liberális Artúr · arturfilm.blog.hu 2020.12.13. 09:56:32

@Time Goes By: Ez kétségtelen, és itt még Dwant maga is rájátszik erre, nagyon kelleti magát. Pont ezért érzem túlzónak, és ezzel gondolom épp fel akarja hívni a problémára a figyelmet. Magyarul annyira szexualizálja a nőt, hogy az már ellentétes hatást vált ki.

Szóval az a kérdés, hogy míg szerintem ez szándékos, szerinted inkább a korszellem. Mondjuk nem ez lenne az első eset, hogy valamibe paródiát/túlzást látok, ahol nincs :D

Time Goes By · http://timegoesby.blog.hu/ 2020.12.13. 10:31:24

@Liberális Artúr: Korszellem. De pont ez a lényege a régi filmek nézésének.
Sztm te a mai, a 30-40-50 évvel ezelőttihez képest modernebb társadalmi gondolkodásmód alapján látsz bele szándékos paródiát a régi filmekbe. De ez általában nem így van. Régi filmek mindig egyfajta időutazást jelentenek, amikor el kell szakadni a mai társadalmi tudattól. De ez egyben azt is jelenti, hogy a legjobb társadalmi, történelmi források ezek a régi filmek, már olyan értelemben, hogy ezekből tökéletesen érzékelni lehet, hogy milyen a film elkészültekor a társadalmi közgondokodás akár a nemek szerepéről, akár bármi másról.
Amúgy azokat a filmeket, amelyek úgymond megelőzték társadalmi gondolkodásmód terén a saját korukat, nagyon nyilvántartják és általában magasan jegyzik, amely mindig előjön, amikor olvasod az ezen filmekről szóló elemzéseket. Sőt, erről ismertek leginkább ma már. Ez a film nem tartozik ezek közé. Persze nem azt mondom, hogy ne lehetne olyat belelátni, amit mondjuk 50 év alatt nem vett észre senki, de ezek inkább kevésbé fontos részletek lehetnek és nem a film fő témájához kapcsolódó elem, amelyek alapvetően változtatják meg annak "üzenetét".

Szóval ez a King Kong pontosan az aminek látszik, és az, hogy te ebben paródiát látsz, inkább azt jelenti, hogy 50 évvel ezelőtt olyan szinten nevetségesen gondolkodtak a nők szerepéről, hogy ezt te ma már paródiának érzékeled. Sajnos, nem az volt. Az viszont jó bizonyos szempontból, hogy te ezt ma már paródiának érzékeled.
süti beállítások módosítása