Műfaj: néma
Főbb szereplők: -
Megjelenés: 1927, Szovjetunió
Hossz: kb. 1,5 óra
IMDB: 7,5
Ajánlott írás: -
Mikor látható: https://port.hu/adatlap/film/tv/agy-es-divany-avagy-szerelem-harmasban--tretya-meshchanskaya/movie-168174
Cselekmény: Vologya nyomdász, Moszkvába utazik munkáért, szállást azonban nem kap. Szerencsére belebotlik egykori harcostársába, Koljába (Nyikolaj Batalov), aki elszállásolja a díványon magánál és feleségénél, Ljudmilánál. Ljudmila és Kolja viszonya nem teljesen felhőtlen a férfi nemtörődömsége miatt és az sem kedvez a helyzetnek, hogy kissé intim dolog hármasban élni. Így aztán, amikor Kolja üzleti útra megy, Vologyának egyre nehezebb ellenállni a szép asszonynak, és mivel sokkal jobban bánik Ljudmilával, az egyedüllét alatt összemelegednek...
Téma: Room, a rendező nem a divatos kommunista szellemiségben forgatta filmjét, hanem egyfajta realizmust akart megvalósítani, így nem feltétlenül vannak központi gondolatai a történetnek, hanem egy adott élethelyzetből adódó általános következtetéseket vonhatunk le belőle. Nincs tehát tanulság, de megfigyelhetjük Ljudmila semmibe vett karakterét, ami feltételezem, általános volt ebben az időben.
Tartalom: El kell spoilerezzem a cselekményt és egyben röviden összefoglalom újra: a gondtalan Kolja készpénznek veszi háziasszony feleségét, aki aztán el is csábul könnyedén, miután beköltözik hozzájuk a figyelmesebb barát, Vologya. Aztán Vologya is elkényelmesedik és fura hármasban élnek tovább, Ljudmila hol egyiküket, hol másikukat részesíti előnyben attól függően, hogy melyikük törődik épp vele. Persze teherbe esik, a pasik elvetetnék a gyereket, ezért Ljudmila inkább lelép. Ezt tekinthetjük egyrészt társadalmi képnek abból a szempontból, hogy hárman kénytelenek egy kis lakásban élni és a kommunista eszményképp ellenére Ljudmila továbbra is háziasszony szerepben van bezárva a lakásba szinte kiszolgáltatva bárkinek. Ezt erősíti a cím is, ami eredetiben "Kispolgári utca". Másfelől erősen szexuális természetű, amelyben Kolja és Vologya kapcsolata helyenként már homoerotikus, illetve a túlzottan szabados szexuális élet ellen próbált fellépni a film. (Kis történeti kitekintő: a szovjetek kezdetben fel akarták szabadítani a szexualitást is, szabaddá vált az abortusz és a homoszexualitás, kis híján eltörölték teljesen a házasságot, de pont ekkortájt derült ki, hogy ennek nagy népességcsökkenés lett az eredménye, ezért visszakoztak.) Összességében én inkább feministának érzem, mert a játékidő nagy részében látványosan a négy fal közé van szorulva Ljudmila, a pasik uralják a vásznat és többnyire figyelmen kívül hagyják a nőt, aki végül a maga kezébe veszi a sorsát.
Forma: Kezdetben szépe megfigyelhető rajta a szovjet montázstechnika, amikor modern, ipari képeket láthatunk, de ezek feleslegesek egy ilyen filmbe. Így aztán nem is ezek az uralkodó elemek, hanem újra szembemenve a trenddel, az egyének válnak azzá a tömeg helyett. Ljudmila mindig sarokban, a férfiak pedig aktuális helyzetüknek megfelelően ágyon vagy a díványon vannak. Ahogy drámaibbá válik a helyzet, szerencsére annál jobban kivész a teátralitás és kibontakozhatnak a színészi arcjátékok. Állítólag a szobában minden tárgynak külön jelentése van, de ezek nem voltak annyira hangsúlyosan lehelyezve, hogy szemet szúrjanak (kivéve talán a Sztálin-arcképes naptárat, de hát ugye 1927 van).
Élmény: Az első harmadot untam, aztán szerencsére pikáns lett a helyzet a kényszerű édeshármassal és ügyesen feminista irányba terelődött a helyzet, így akár ma is simán helytálló lehetne még mindig, ami jól mutatja, a szovjet képmutatást, hogy a nőkkel azért annyira nem akartak kezdeni semmit.
Érdekességek:
- Korábban láttuk: Nyikolaj Batalov (Az anya)
- Vlagyimir Fogel (Vologya) szélsőséges személyiség volt és mentális zavarokkal küzdött, ezért 1929-ben, 27 évesen öngyilkos lett.
- Az ihlető szinte nyíltan Majakovszkij volt, aki ebben az időben valóban együtt élt kiadójával és feleségével, aki közismerten múzsája volt.
- A film kegyelmi időszakban készült, mert bár a kritikusok kezdetben magasztalták a felvetett problémáit, a politika később vállalhatatlannak minősítette, de még Európában és Amerikában is betiltották az abortusz miatt, a vidéki parasztok pedig erkölcsi fertőnek hitték miatta a városi létet.
- A címbéli Mescsanszkaja utca 3 ma így néz ki.