Cselekmény: Első világháború, Osztrák-Magyar Monarchia. Schneider (Klaus Maria Brandauer) sebesüléséből lábadozik a hipnózissal foglalkozó Bettelheim professzor (Erland Josephson) alatt. A professzor meglepetésére Schneider rendkívüli tehetségnek bizonyul, így fordul a kocka és asszisztensként dolgozna vele a háború után. A kórházban felfigyel rá egyik felettese is, Nowotny (Eperjes Károly), aki jártas a varieték világában. Kitalálják számára a Schneidernél jobban hangzó Hanussen nevet és már az első előadáson sikerül a botrány: Hanussen megjósolja egy nézőnek szülei hajóbalesetét, amit másnap reggel meg is írnak az újságok...

Téma: Az értelmezéshez annyit még el kell spoilereznem, hogy a tetőpontot a náci uralom kiépülése jelenti. Szabó "német" trilógiájának harmadik darabja már kevésbé egyénközpontú, hiába van a középpontban Hanussen; itt már sokkal inkább a viharos történelmi időkről szól a film, amelynek sötét ürességében elvesznek az emberek.

Tartalom: Három-négy részre osztható a történet, az első részekben Hanussen az első világháború során magára talál orvosának és katonatársának köszönhetően, a kezdeti sikerek után pedig Németországba utazik. Valóban médium? Biztosan nem tudhatjuk, ő maga is azt vallja, hogy közép-európaiként tökéletesen átérzi és látja a korszellemet, ezért sikeresek a jóslatai és gondolatolvasásai. Németországban mindenesetre hírnévre tesz szert, és bár igyekszik magát távol tartani a politikától, egy provokálás hatására kimondja, hogy Hitler lesz a kancellár a rendpártisága miatt, innentől pedig végképp felkelti a nácik figyelmét. A történet amúgy is erős párhuzamot von közte és Hitlert között, mintha azt hangsúlyozná, hogy Hitler korának terméke volt, nem egyedi eset. Természetesen az egész hipnózisos szál is egy elég nyilvánvaló párhuzama a totalitárius diktatúrák propagandáinak. Kis megjegyzés: Lehet, hogy máskor is jellemző volt, de most tele volt rakva kikacsintásokkal kezdve az illuzionisták neveitől (Wajda, Menzel, Jancsó) a lakcímen át (Tűzoltó utca 25) Riefenstahlig.

Forma: Nem sokban különbözik a trilógia többi részétől, ez is kifakított, a fényekkel észrevétlenül játszó film, ami nem teljesen igaz, mert talán a német expresszionizmusra való tekintettel néha volt markánsabb megvilágítás is. Zene nem rémlik, gyakoriak voltak az arcközeliek, azaz újra a színészeken múlt a kivitelezés, akik hozták az elvárhatót. Többet nem igazán tudok róla mondani, nekem ekkora mértékű finomság már túl jellegtelen.

Élmény: Bár Szabó elmondása szerint ezt a filmjét kissé elrontotta, mert a kelleténél gyengébb lett a karakter drámája ("Ez volt az a film, amellyel mindent elmondhattam volna, de a lehetőséget elszalasztottam. Egyszerűen mellébeszéltem."), nekem talán épp ezért jobban tetszett az elődeinél, amelyek dilemmái nem igazán hatottak rám újszerűen. Itt viszont Hanussen is csak sodródott az árral és lényegtelen volt, hogy erkölcsileg hová helyezkedik. Ezzel együtt továbbra is a korai Szabót szeretem és az ő fényében nem tudok lelkesedni a későbbi filmjeiért.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  • Klaus Maria Brandauer  (Mephisto, Redl ezredes)
  • Erland Josephson (Farkasok órája, Suttogások és sikolyok, Jelenetek egy házasságból, Fanny és Alexander, Áldozathozatal, Odüsszeusz tekintete)
  • Bánsági Ildikó (Szindbád, Bizalom, Mephisto, Napló gyermekeimnek, Egymásra nézve, Napló apámnak anyámnak, Édes Emma drága Böbe, Roncsfilm)
  • Eperjes Károly (Redl ezredes)
  • Grazyna Szapolowska (Egymásra nézve)
  • Adrianna Biedrzynska és Ewa Blaszczyk (Tízparancsolat)
  • Cserhalmi György (Még kér a nép, Szerelmem Elektra, Az ötödik pecsét, Mephisto, Fehérlófia, Kontroll)
  • Rátonyi Róbert (A tanú, Redl ezredes)
  • Kalina Jędrusik (Veronika kettős élete)
  • Andorai Péter (Bizalom, Mephisto, Egymásra nézve, Redl ezredes, Az én XX. századom, Édes Emma drága Böbe, Roncsfilm)
  • Eszenyi Enikő (Kontroll)
  • Kerekes Éva (Édes Emma drága Böbe)
  • Sáfár Anikó (Apa, Redl ezredes)
  • Fodor Tamás (Martinovics)
  • Mácsai Pál (Testről és lélekről)
  • Müller Péter (Tűzoltó utca 25)
  • Xantus János (Mephisto)
• Színészdinasztiák: Bánsági Ildikó férje Gáspár Sándor;
• Andorai Péter tavaly hunyt el 71 évesen
• Erik Jan Hanussen (1889-1933) létező személy és állítólag nem kevéssé járult hozzá Hitler karizmájának létrehozásához, de természetesen alapvetően itt is csak ihlető kiindulópont volt a valóság. Cseh zsidó volt, aki a maga korában sztárnak számított és magas körökben mozgott, illetve filmbéli alakjával ellentétben igenis támogatta a nácikat. Állítólag Hitler rendszeresen leckéket vett tőle, hogy minél hatásosabb legyen szónokként. Valószínűleg közeli kapcsolatainak köszönhetően tudott előre a Reichstag felgyújtásáról, így ennek "megjóslása" verhette ki a biztosítékot náci riválisainál annyira, hogy meggyilkolják. Fia Hanussen II néven szintén médium volt a második világháború után, elvileg még életben van, 99 éves.