Cselekmény: 1916, Egyiptom. Az egyesült német-török csapatok német századosa elfog és felakaszt egy helyi franciát, aki a briteknek kémkedett. Lánya, Juliet szemtanúja ennek, de barátai megmentik azzal, hogy arab fiúnak öltöztetik. Eközben a fronton a britek segítségére siet az ausztrál lovas sereg, köztük Red és barátai, és bár a németek kezdetben lesajnálják őket, kemény ellenfélnek bizonyulnak...

Téma: Kicsi spoiler: Juliet és Red cselekményszála rövidesen összeér és persze egymásba szeretnek. Különösebb mondanivalója nincs a történetnek, nyilvánvalóan a második világháborúra rímelve megpróbálja a németeket ellenszenvesnek, az ausztrálokat pedig hősies győzteseknek beállítani.

Tartalom: Bevallom, kicsit akadályozta a megértést, hogy Juliet kamufranciáját borzasztó nehezen értettem, a hadmozdulatok pedig kaotikusnak tűntek. Az első cselekményszál tehát Julieté, akinek szeme láttára végzik ki apját és aki ezért bosszút esküdve próbál a továbbiakban is kémkedni a németek ellen. A másik szál az ausztrál (és új-zélandi) seregé, akik többször megütköznek a német (és török) csapatokkal. Az egyik ütközet során Juliet rátalál a sebesült Redre, megmenti, egymásba szeretnek a semmiből, ennyi. Red hősiesen harcol, fogságba esik, titkos infókhoz jut, egymaga eldönti az utolsó csatát. Ennél lényegesebb, hogy az ausztrálok természetesen a jófej, hősies, helyenként vicces figurák, míg a németek (akik jelenléte a valóságban nem volt túl jelentős) erőszakosak, gerinctelenek. Ez nyilván a második világháborús németeknek szól, az ausztrálok még el is méláznak, hogy itt az igazságért harcolnak, mintha nem az első világháborúban lennénk.

Forma: A nagyja érdektelen, Juliet játéka és külseje túl művi volt, amolyan 1940-es szint. Amik minket érdekelnek, azok a csatajelenetek, és azok nem vallanak szégyent. kellően monumentálisnak tűnik a sok lovassal (kibérelték az ausztrál hadsereg egy részét a célra), vannak bőven robbanások (bár több a zaj, mint a robbanás, de ez is hatásos). A kézitusák és a halálok eljátszása teátrális persze, nincs meg az a naturalista összkép, mint mondjuk a pre-code Nyugaton a helyzet változatlanban (1930), viszont ezeket ellensúlyozza a dinamikus, gyors vágás, illetve kedvelt eszköz volt az elrobogó, ugrató lovasokat alulról venni vagy épp sebesen száguldani mellettük. Volt néhány korrekt kaszkadőrjelent is, szóval ezen a téren kitettek magukért.

Élmény: Ez az ausztrálok egyik első nagy sikerfilmje, ami mai napig alap, és jogosan, hiszen minden megvan benne, ami kell egy akár mai sikerfilmhez is: kaland, romantika, humor, akció. Az első kettőben inkább gyenge, de a harcjelenetek kárpótolnak érte, és amúgy is ritka, ezért jó látni az európaitól távoli frontokat, hiszen az eurocentrikus világképen nevelkedő ember azt hihetné, a világháború csak a francia-német határon folyt.

Érdekességek

• Korábban láttuk: Chips Rafferty (Kalandos vakáció)
• A filmet a rendező nagybátyja, Harry Chauvel (1865-1945) ihlette, aki az egyik lovascsapat vezére volt.
• A filmben három csata szerepel, a brit győzelemmel záró romani, a török győzelmet hozó gázai és az újra brit győzelmet hozó bersebai. Ezek részei voltak a sínai-palesztinai hadjáratoknak, amikben ugye részt vett Arábiai Lawrence (1962) is.