Cselekmény: ...avagy kb. "a jótékony Szűz (Mária)". Feltételezhetően a 19. század végi, kubai függetlenségi háború után vagyunk tíz-húsz évvel, melynek során elhunyt főhősünk, Yeye apja is. Yeyének kis birtoka van és szerelemes egy tehetős földbirtokos lányába, Trinába, de az apa vonakodik hozzáadni a lányt. Eközben a Mária-ünnepre hazaérkezik a világlátott aranyifjú, Yeye birtokának egykori tulaja, Fernandez...

Téma: Ha valahova ki akar futni a történet, akkor az az, hogy van égi igazságszolgáltatás, csak hát akkor meg ordít, hogy az evilági társadalommal nagy baj van, de azzal meg nem foglalkozik a film.

Tartalom: A történet elég zavaros, újra bele kellett tekernem, hogy tisztázódjanak a dolgok. Adott tehát a tisztességes kisember Yeye személyében, aki szerelmes egy tehetős férfi lányába, de az valamiért vonakodik áldását adni a kapcsolatra, bár sosem mondja el, miért. Talán valami elit gőg, ami egy kubainak egyértelműbben lejön. Fernandez személyében érkezik a bonyodalom, de nem spolierezem el; a lényeg, hogy gyakorlatilag a semmiből jön a megoldás, azaz a történetben vázolt korrupción, a gonoszságon csak az isteni csoda segíthet... ? A történet szerkezetében fura mellékszálak voltak, amelyek sikeresen összezavartak: az elején pl. van egy hangsúlyosnak tűnő szerelmi szál, de az eltűnik; van egy visszapillantó, de egyáltalán nem egyértelmű, hogy az egy visszapillantó és mit látunk; a semmiből jönnek elő konfliktusok; sok a történet szempontjából lényegtelen életkép... stb. Karaktereink egysíkúak, legfeljebb Yeyében van némi vívódás, hogy visszafogja magát vagy agyonüsse Fernandezt.

Forma: Az összezavaró tényezőkhöz írhattam volna a kezdést is, ahol némileg szovjet stílusban mutatnak be egy nyomdát (ahol egy újságcikk köt át minket a történetbe) vagy azt, hogy a feliratok sokszor feleslegesek, máskor meg kevesek, így félreviszik az ember hangsúlyérzékét. A kamerakezelés pozitívuma még, hogy a járműveket megjelenítése (vonat, ló) dinamikusra sikerült, egyébként egyhangú. A színjáték már nem teátrális, de még túlzó

Élmény: A kisebbik baj, hogy bár megvillantja, de nem foglalkozik a társadalmi problémákkal, mint amilyen a szegények kiszolgáltatottsága. A nagyobbik baj a nehezen követhetőség mellett, hogy kb. a film közepén realizálódott bennem, hogy elavult 1930-hoz képest, és ez elsősorban a történetvezetés hibája, ilyen szintű filmet láttam már az 1910-es évekből is.

Érdekességek

• -