Cselekmény: Kirgizisztánban járunk vidéken, ki tudja, mikor. Beskempir éli a hozzá hasonló kamaszok életét, rosszalkodik, lop, érdeklődik a lányok és a mozi iránt...

Téma: Beskempir felnőtté válásának megindulása. Ha van benne több, bocs, átsiklottam felette véletlenül. Beskempir valóban egy örökbefogadott fiú, ami a történet végéig nem derül ki számára. Talán van valamilyen allegorikus politikai jelentősége ennek a kirgiz identitás szempontjából, nem tudom. Kirgizek, nem olvassátok a blogomat véletlenül? :)

Tartalom: Sok minden nem történik, inkább életképeket láthatunk a falu életéből, és mivel ezek egy jelentős része szexuális töltetű, nyilván kamaszodik Beskempirünk. A fő konfliktus (bocsi a spoilerért, de úgysem történik semmi) az, ahogy Beskempir és egy barátja összevesznek egy lányon, mire hozzávágják a fejéhez, hogy őt csak örökbefogadták. Nem tudom, ez mekkora szégyen lehet arrafelé, de a mostohaanya is megkapja a magáét, hogy a férje képtelen volt gyermeket nemzeni, amire az eléggé megsértődik. A feloldozást egy haláleset hozza el, amely miatt a falusiak félreteszik apró ellentéteiket. Leírhatnám az összes jelenetet, de nem  tudom őket felfűzni egy gondolatmenetre vagy jelképrendszerre, nem látom át a jelentőségüket, pedig bizonyára nem csak véletlenszerű eseményekről van szó. Örök kérdés: ez a film hibája vagy a nézőé?

Forma: Csendes, lassú folyású a film, bizonyára nyugodt egyszerűséget akart átadni, ez valamennyire sikerült, de messze nem olyan hatásosan, mint szerették volna (vagy csak én nem voltam hozzá hangulatban). Zene talán nincs is. A szereplők gondolom amatőrök, a gyerekek legalábbis biztos nem profik és hát ők vannak túlynomórészt a kamera előtt. A fő védjegye a színes és fekete-fehér képek váltogatása, pontosabban majdnem végig fekete-fehérben vagyunk, csak egy-egy jelentőségteljesebb pillanatban válik a film színessé a szép emlékeket jelezvén.

Élmény: Vagy nem voltam jó hangulatban vagy hiányzik a kontextus vagy egyszerűen csak tényleg nem annyira erős a film. Ha csak annyi van benne, amennyit felfogtam belőle, akkor még bővel lehetett volna erősíteni rajta pl. az elhunyt személy kiemelésével,hiszen egy-két alkalommal láttuk csak rövid időre, semmi jelentősége nem volt, így a halála sem okozott semmilyen katarzist. Egynek jó, de nem lesz túl emlékezetes filmélmény.