Előzmények: A francia Georges Melies (1861-1938) már nem feltalálóként vagy annak környezetéből került a filmvilágba, hanem egy bűvészszínház igazgatójaként. Amikor 1895-ben látta a Lumiere-testvérek egyik bemutatóját, azonnal beszerzett ő is egy kamerát és forgatni kezdett kezdetben életképeket, de hamarosan stúdiót épített és egyre inkább a szórakoztatás felé mozdult el.

A film: Őszintén szólva feliratok híján sz*rt se értettem a sztoriból. A cím alapján feltételezhetnénk, hogy egy ismert ezeregyéjszaka meséjét látjuk, de nem, az csupán ihletés. Elvileg arról szól, hogy egy keleti uralkodó elutasítja lánya kérőjét, de szerencsére megjelenik a kérőnek egy szellem, aki veszélyeken átvezetve őt gazdaggá teszi, és így már oké a frigy. A hangsúly természetesen a látványon van, és arra nem lehet panaszunk, komoly mozgó díszleteket húztak fel, jók a kellékek, jelmezek, a melies-i trükköket már ismerjük, a színek szép élénkek. Egyedül a vadállatnak beöltözött emberek voltak bénák. Összességében látványos, de a sztorija nehezen érthető, és ezért gyengébb más Melies-filmeknél, ahol a képekből is megérthetjük, mi történik. (Igen, van egy katalógus, ahol előre elmondják a tartalmat, de ha más filmjei működtek anélkül, akkor itt is sikerülhetett volna.)