Tartalom

Egy felsőosztálybeli társaság vacsorázni érkezik, de rossz időpontban érkeznek. Étterembe mennének, de az üzletvezető épp akkor halt meg. Másnap újra próbálkoznának, de elkerülik egymást a házigazdával. Amikor végre egy asztalhoz ülnek, a hadsereg szállja meg a házat...

Nézzétek el, de nem igazán tudom elmesélni a film tartalmát. Több szálon fut a cselekmény, ráadásul ezek a szálak rövidek vagy zsákutcába vezetnek, miután kiderül, hogy nem a valóságban estek meg. Sajnos a leírások sem könnyítik meg a dolgom, egyik sem magyarázza el igazán, mi folyik itt.

Az nyilvánvaló, hogy egyfajta társadalomkritika szerepel benne az uralkodó osztályokról (papság, katonaság, "nemesség"), nagyon sok apró, karikírozott mozzanat árulkodik képmutatásukról. Van azonban mélyebben benne érzésem szerint egy egzisztencialista vonulat is, de ezt a részét még nem bírtam megfejteni pontosan. (Úton haladó társaság, szellemek, anyák, halál, gyilkosságok... stb.)

Megvalósítás

Technikailag számomra nem túl érdekes a film. A szerkezete tér el valamelyest az átlagostól azzal, hogy nincs fő cselekmény. Az összekötő kapocs a társaság törekvése a vacsorára, de ezt rendre megszakítja valami. Emellett több epizodikus jelenet szerepel valamilyen álommal vagy visszaemlékezéssel. Kicsit A játékszabályra emlékeztet, ahol szintén nem volt jelen erős központi cselekmény, inkább az elit bemutatása volt a középpontban.

Élmény

A film sok tekintetben abszurd, akár lehetett volna a Monty Python-sorozat része is, ha szatírikus helyett inkább vicces lett volna. ugyanakkor túlságosan széttagolt, hiányzik a katartikus élmény.

Érdekességek

- A társaság központi figurája a kábítószercsempész nagykövet, akit a Francia kapcsolatból is ismert Fernando Rey alakít.

Tartalom

Los Angeles maffiavezérét adócsalásért elítélik 1951-ben. Helyéért harc indul, de a rendőrség mindent elkövet, hogy a városban ne legyen szervezett bűnözés. Ettől függetlenül persze továbbra is vannak drogok, prostitúció és leszámolások. Három eltérű személyiségű és munkasítlusú nyomozó (Russel Crowe, Guy Pearce, Kevin Spacey) három különböző bűncselekmény felgöngyölítése során végül keresztezi egymás és egy prostituált (Kim Basinger), valamint egy szenzációhajhász riporter (Danny DeVito) útját, hogy felderítsenek egy közös rejtélyt...

A Kínai negyed 1930-as évekbeli Los Angelese után most egy húsz évvel későbbi alvilági városképet kapunk. Vele ellentétben azonban egy reménykedő befejezést kapunk. Kicsit ha megerőltetjük magunkat, akkor beleláthatunk a filmbe némi szatírát, de inkább van szó egy izgalmas krimiről.

Megvalósítás

Profin kivitelezett film ez, mint a többi, de én nem találtam érdekesnek sem a képeket, sem a zenét. Amit viszont ritkán szoktam kiemelni, mert nem értek hozzá nem hagy általában nyomot bennem, az a színészi játék. Ezúttal viszont megtenném ezt a szívességet Kim Basingernek (g-nek ejtjük, nem dzs-nek, köszi Wikipédia). A kamera rá is közelített szépen az arcára, és megérte, hihetetlen mi mindent le lehet olvasni egy-egy apró arcrész rándulásából. Meg is kapta érte az Oscart.

Élmény

Izgalmas krimi, és bár tapasztalt nézőként nagyjából már látjuk, ki a rosszfiú, érdekes figyelni, hogyan fut össze a sok szál egybe a végén.

Érdekességek

- Danny DeVitóval már találkozhattunk kezdőként a Száll a kakukk fészkére c. filmben.
- Szeretem a frissebb filmeket, számos olyan színészt felfedezhetünk benne, aki ma ismertebb vagy legalábbis gyakrabban találkozhatunk velük. Ilyen volt ezúttal pl. a fiatal, kezdő Simon Baker (A mentalista) vagy Paul Guilfoyle, aki épp egy Los Angelesben játszódó sorozatban (CSI: A helyszínelők) lett rendőrként híres, míg itt maffiavezér volt.

Tartalom

Az 1930-as évek Los Angelesében a víz nagy kincs, a város harcban áll érte a környező farmerekkel. Gittes (Jack Nicholson) magánnyomozó, akit a vízművek főmérnökének felesége felkér, hogy kövesse nyomon férjét, mert szeretőt sejt. Gittes lencsevégre is kapja a párt, de váratlanul a képek megjelennek az újságban, ami nemcsak a férjnek, hanem a magánynomozó hírnevének is árt. Főleg miután megjelenik egy nő (Faye Dunaway) az irodájában, aki a mérnök valódi felesége. Gittes tisztázni akarja a helyzetet, de az ál-feleséget nem tudja hol keresse, a szerető nyomtalanul eltűnik, a férj pedig holtan kerül elő...

A történet fordulatos, a fenti cselekmény még csak bevezetés a rejtélyekhez. Spoilerezés nélkül nem írhatom le bővebben, de elvileg szimbolikusan is érthető az egyik szál, ami így rezonál a másikra. Őszintén szólva a filmet nem értettem meg. Elvileg értelmezhető a kor társadalmi hangulatának tükrében (Vietnám és a Watergate összetörte az önbecsülést, és Polanski a film noir műfajának keserűbbé tételével igyekezett ezt kimutatni), de még mindig nemigazán tudom, mi is a Kínai negyed jelentése a filmben.

Megvalósítás

Ha már film noir, a klasszikus elemek ki vannak forgatva - a film színes, a femme fatale a legpozitívabb szereplő, a magánnyomozó is egészen más a felszín alatt. Ez nekem nem tűnt volna fel.

Ahogy az sem, hogy előszeretettel alkalmaztak valamilyen közvetett akadályt, amelyeken keresztül a nyomozó nem láthatta tökéletesen az igazsságot: ablakok, kamerák, távcsövek fals képeiből kellett kihámoznia a valódi képet.

Élmény

Amitől jó film lett számomra a Kínai negyed, az a tragikus befejezése. Eredetileg happy ending lett volna, ehelyett Polanski hozta a formáját, és letaglózóan megsemmisítő véget kaptunk.

Érdekességek

- Az egyik legjobb karakter egyértelműen a feleség apja, akit John Huston alakít - az a Huston, aki rendezőként is elég sok jónak tartott filmet tett le az asztalra, de színészként is szerencsésen válogatta meg a szerepeit. Külön fricska, hogy népszerűek voltak film noirjai.
- Huston lánya nem más, mint Anjelica Huston, akivel akkoriban Jack Nicholson kavart. Így igazán pikáns, amikor a szerepe szerint is meg kell kérdeznie Hustonnak Nicholsontól, hogy lefeküdt-e a lányával.
- Kisebb szerepben feltűnik John Hillerman is, aki a többségnek valószínűleg a Magnum tévésorozat Higginseként emlékezetes.
- Láthatjuk még a filmben Rance Howardot (Mosoly és bilincs), illetve Burt Youngot (a Rocky-sorozat állandó szereplőjét), valamint rövid szerepben maga Polanski is megjelenik.
- A film igaz történeten alapul.

Tartalom

Celine és Jesse (Ethan Hawke) negyvenes pár, szabadságon vannak éppen. Látszólag jól megvannak, azonban amint sikerül megszabadulni a gyerekektől, kibukik sok elnyomott sérelem. Jesse fél, hogy nem tud elég időt tölteni előző házasságából született kamasz fiával, Celine pedig úgy érzi, a férfi nem áll teljesen mellette.

A film egy negyvenes kapcsolat realisztikus bemutatása kíván lenni, ha nem is az átlagét, de a már jól ismert Celine-Jesse pároséét. Ugyanis ez egy sorozat harmadik része (Mielőtt felkel a nap - 1995, Mielőtt lemegy a nap - 2004). Itt-ott néha probál elszakadni a konkrét pártól, és bemutatni esetleges múltat és jövőt, de többnyire maradunk Celine-nél és Jesse-nél.

Megvalósítás

Alapvetően párbeszédközpontú, története nem nagyon van. Ezek a párbeszédek viszont nem szellemesen szórakoztatóak, nem elvontak, csupán hétköznapiak. Hogy ez erény-e vagy hátrány, mindenki döntse el maga.

Nem nagyon fedeztem fel szép vagy kreatív képeket sem, kivéve talán a helyszíneket, ahol szemléltetésképpen a beszélgetések különböző szakaszaiban a szereplők más-más helyeken vagy éppen úton voltak. (A filmben talán nem véletlenül utaltak az Itáliai utazásra, ahol szintén fontos szerepet játszott a környezet.)

Élmény

Linklater a Sráckorhoz hasonlóan itt is egy nagy projektbe vágott bele, noha nem ilyennek indult. Mégis egy pár életének minden kilencedik évébe nyerhetünk betekintést immár a harmadik alkalommal. Valósznűleg érzelmileg erősebb hatást keltene a film, ha láttam volna a két előzményfilmet is, de nincs kétségem, hogy valósághű és hiteles kapcsolatot láthatunk mindhárom esetben.

Érdekes volt, hogy mennyit változhatott a világ; azon gondolkoztam, hogy hogyan reagált volna a közönség, ha egy szinte szex- és erőszakmentes, romantikus filmben ilyen természetességgel említik meg a szopást. Valószínűleg ez még az 1990-es években is kiverte volna a biztosítékot, nem is beszélve a korrábbi évtizedekről.

Tartalom

Doyle (Gene Hackman) és Russo (Roy Scheider) new yorki rendőrök, területük a kábítószer. Többnyire piti bűnözőkkel gyűlik meg a bajuk, amíg nem akadnak egy nagyobb tétel nyomára egy francia beszállítótól (Fernando Rey). Kitartó munkával, az erőszaktól sem visszariadva végül sikerül felgöngyölíteni az ügyet, de el is kapják a tetteseket?

Megvalósítás

A film afféle dramatizált dokumentumfilm akar lenni; újdonsága abban rejlett, hogy a rendőrök munkáját olyannak akarta megmutatni, amilyen: nincs benne finomkodás, a karakterek sem szentek egyáltalán, sőt...

Érdekesek voltak a színek, a rendező gyakran egészen átszínezte a filmet hangulata szerint a fényekkel néhol pirosra, néhol kékre, néha színesre, a hideg utcákat szürkére, a végén pedig szinte már fekete-fehér volt.

Élmény

Gyors tempójú, szinte megállás nélküli akciófilm. A rendőrségi munka ennyire realisztikus ábrázolása 40 évvel ezelőtt bizonyára újszerűnek hatott, és bár ma sem unatkozunk a film alatt, ezt a varázsát - legalábis a szememben - már elvesztette.

Érdekességek

- A történet valós, egy hatvanas évekbeli drogfogás alapján készült. Még főszereplőket ihlető detektívek, Eddie és Sonny is szerepet kaptak a filmben, és később ezen a pályán maradtak. Sonny Grosso még a Keresztapában is feltűnt.