Előzmények:

Önismétlés (nyugi, már nem sokáig): Az európai fejlemények hatására Edison kidolgoztatott egy saját kamerát és vetítőt alkalmazottjával, Dicksonnal. Ez egy picit félrevezető, ugyanis nem csak Dickson dolgozott a filmeken, hanem a már említett Fred Ott is például. Az összes eddigi filmjénél a kamera mögött kollégája, William Heise állt, ezúttal neve már a rendezők között szerepel.

A film:

A film továbbra is az életképek kategória, ezúttal eg tűzoltó mentőakcióját láthatjuk. Egy írás szerin ekkoriban a mainál méginkább hősies embereknek számítottak, ezért lehetett érdekes a témaválasztás a korabeli közönségnek. A forgatás stúdión belüli, ehhez és az eddigi filmekhez képest egész komoly dolog, hogy nagy füstöt is csináltak hozzá. Nem tuom, hogy a hozzátartozó zene eredeti-e és a kintefonokban ezzel játszották, mindenesetre a zeneszerő némafilmekhez komponált, szóval nem kizárt.

Érdekességek:

- William Heiséről (1847-1910) sajnos nem találtam semmi infót a születési adatain kívül.

Előzmények:

Önismétlés: Az európai fejlemények hatására Edison megbízta alkalmazottját, Dicksont, hogy fejlessze ki a saját kameráját és vetítőgépét. 1893-ban mutatták be először nyilvánosan a készülékeket A patkolókovács című filmmel, valószínűleg ennek a remake-jét láthatjuk most, immár kereskedelmi céllal leforgatva.

A film:

Sajnos semmi infót nem találtam a filmről, azonban laikusan is észrevehető pár dolog: egyrészt a kovácsok mintha már nem csak megjátszanák, hogy dolgoznak, másrészt nagyon nem úgy tűnik, mintha stúdióban vették volna fel.

Előzmények:

Edison a hírnevét 1877-ben szerezte a fonográf feltalálásával, ami egyszerre képes volt hangot rögzíteni és visszajátszani is. Adta magát, hogy miután alkalmazottjának, Dicksonnak sikerült kifejlesztenie kamerát, ötvözzék a kettőt. Ebből született meg a kinetofon és az első hangosfilm...szerűség. Egyrészt ugyanis a hang nem volt szinkronban a képpel, másrészt a lejátszást sem a filmszalagról oldották meg, hanem volt a kinetoszkóp, ahogy eddig is, amibe beépítettek még egy cserélhető viaszhengert, amin a hang volt (és még hozzáadtak egy fülhallgatót). Így kb. mindegy volt, milyen zene ment a felvétel alatt és többféle választék volt. Állítólag a kinetofonhoz készült filmek többsége sima némafilm volt, amikhez külön játszottak zenéket. 1895-től lehetett filmeket nézni ebben a formában.

A film:

Posztunk tárgya az egyik első ilyen felvétel lehetett, de itt még egyszerre próbálták felvenni a hangot és a képet. A filmen jól látható a bazinagy hangfelvevő. A hegedűs maga Dickson, a korában népszerű vígoperából játszik egy részletet. Több nincs a filmben, még azon is látszódik a kísérleti jellege, hogy a végén bemászik a képbe egy férfi. Egy nagyon erőltetett írás szerint ez az első meleg film, tekintettel arra, hogy két férfi táncol benne, de azért ez egyáltalán nem volt ritka dolog (sőt, diszkóban ma sem az).

Érdekességek:

- Mivel a képet és a hangot külön múzeumokban őrizték, csak az 1960-as években kezdték gyanítani, hogy összetartoznak, pénz híján pedig egészen a 21. századig kellett várni, hogy összeszinkronizálják a kettőt. (Ehhez kellett többek közt George Lucas pénze és szakértelme is.)

Előzmények:

Röviden az előző posztok összefoglalója: Az európai eredmények hatására Edison is belevágott a filmezésbe, aminek kidolgozását egyik alkalmazottjára, Dicksonra bízta. 1894-re készültek el, sikeres vetítőgéptermeket nyitottak, sok néhánymásodperces kisfilmet készítettek.

A film:

Sajnos sok információt nem találtam a filmről. Annabelle ekkor 15-16 éves volt és népszerű táncos, adta magát, hogy róla is készítsenek egy felvételt. Ehhez hosszú ruhákat kapott, ami jobban kihangsúlyozta a mozgást. Elvileg egy pillangót hivatott ábrázolni az öltözék és a mozgás, de személy szerint a tánc nekem nem tűnik többnek pár levegőbe rúgásnál, szóval nem nevezném kiemelkedő művészi teljesítmények, és a bő ruha lebegtetése sem emlékeztet a pillangókra. Valószínűleg erre a filmre inkább úgy kellene néznünk, mint egy erotikus filmre, Annabelle ugyanis kora nőideáljának számított.

Érdekességek:

- Annabelle Moore (1878-1961) tehát ekkoriban kezdett befutni, élete legnagyobb botránya az volt, amikor egy zártkörű rendezvény szervezője azt kérte tőle állítólag, hogy meztelenül lépjen fel. Természetesen visszutasítota, de innentől kezdve a kép megfertőzte az emberek fantáziáját és kész szexszimbólum lett. Hiába a nagy népszerűség, házassága után visszavonult, férje halála után pedig teljesen elszegényedett sajnos.

Előzmények:

Edison ötlete alapján Dickson kifejlesztette a kinetográfot, ami egy felvevő, valamint a kinetoszkópot, ami egy vetítőgép. Ezek a vetítőgépek üzleti céllal készültek, így pénzbedobós dobozokként állították ki őket, tehát egyszerre csak egy ember nézhetett filmet. Az első nyilvános vetítés 1893-ban esett meg, az első kinetoszkóp-termet New Yorkban nyitották 1894-ben tíz géppel. Az ár korántsem számított olcsónak, mai árfolyamon kb. 3 500 ft-ért lehetett végignézni a tíz filmet, ami ugyan nem vészesen drágább egy mai mozijegynél, viszont vegyétek figyelembe, hogy a tíz film összhossza kb. 5 perc. Így is óriási siker volt és busásan megtérült a befektetés. Az egyik elsőként kiállított film ez volt.

Ejtsünk még szót egy fontos dologról az amerikai filmek kapcsán: a vaudeville-ről. Ez eredetileg egy francia utcai dal volt, ami színpadi előadássá nőtte ki magát idővel. Amerikában az 1880-as évektől kezdve vált jelentőssé utazó előadók formájában: komikusok, táncosok, bűvészek... stb. nyújtottak változatos szórakozási lehetőséget az embereknek a cirkusznál "erkölcsösebb" formában. Rengeteg előadó itt tanult meg előadni és ezt átmentették később filmre is. Többek közt ilyen előadók voltak kezdetben pl. James Cagney, Charlie Chaplin, Burt Lancester, Cary Grant is. Filmvetítésekkel is turnéztak, a film pedig jóval költséghatékonyabb volt, végül a gazdasági világválság tett be nekik végleg.

A film:

Ilyen előadó volt a címszereplő Eugen Sandow is (1867-1925). A német Sandow cirkuszban kezdett, erőművészként folytatta, majd Amerikában jöttek rá, hogy mutatványok helyett sokkal lenyűgözőbb, ha jól kidolgozott izmait mutogatja. Ugyanezt a célt szolgálta az alábbi film is, amely valójában három külön felvétel. És valóban, az eddigi felvételekhez képest a szereplőnek köszönhetően ez már egészen esztétikusnak mondható. (Amúgy nem tudom ki hogy van vele, de Fred Ott az előző posztban még csak 32 éves volt, Sandow itt 27. Nem tűnnek a régi korok emberei kissé koravénnek?)

Érdekességek:

- Sandow az 1890-es évek végén létrehozta saját edzőtermét, ahol célzott gyakorlatokkal, diétával, kifejlesztett eszközökkel gyakorlatilag megalapította a modern testépítést. A szót magát is ő találta ki. Magazint és könyveket adott ki, ő rendezte az első tesépítő versenyt és katonákat készített fel az első világháborúra. A legenda szerint azután halt meg agyvérzésben, hogy puszta kézzel húzott ki egy autót az árokból, de ez nem bizonyult igaznak.