Előzmények:

Noha láttuk hogy vannak előzmények bőven, a mozi születését hagyományosan mégis a francia Lumiere-testvérekhez kötjük. Családi fényképüzemben sajátították el a szakmai alapokat, majd megvásárolták a kinematográf szabadalmát, ebből fejlesztették tovább saját változatukat, miután Párizsban látták Edison kinetoszkópját. Az eszköz felvevő- és egyben vetítőgép is volt, szebb képekkel és jóval könnyebb kamerával, aminek köszönhetően könnyebb volt felvételeket készíteni. Szűk két hónappal a Skladanowsky-testvérek berlini bemutatója után, 1895 végén mutattak be tíz filmet fizető közönség előtt Párizsban, hagyományosan innen számítjuk a mozi és a film kezdetét.

A film:

Magáról a filmről nem lehet sokat mondani, ez volt az első a tíz bemutatott filmből. A filmben a Lumiere-gyár alkalmazottjai indulnak haza. Állítólag megrendezett, azaz az alkalmazottak a filmeseink kedvéért özönlöttek ki a kapukon, nem azért, mert lejárt a munkaidő. Három változat is elérhető egyébként, de nincs köztük lényeges különbség.

Érdekességek:

- A Lumiere-testvéreket egyébként nem érdekelte annyira a filmezés, 1905-ig forgattak kisfilmeket, utána visszatértek a fényképezés fejlesztéséhez.
- Az egykori kávézó most szálloda, az étterem neve természetesen Cafe Lumiere.

Előzmények:

Ugorjunk vissza térben és időben Európába. Le Prince előtt, közben és után is sokan próbálkoztak a filmmel, hiszen ahogy említettem korábban, a technológia adott volt, így törvényszerű volt, hogy egyidőben többen is előállnak valami hasonlóval. Ilyenek voltak a német Skladanowsky-testvérek is a bioszkópjukkal. A Skladanowsky-testvérek diavetítőkkel járták a világot, míg ki nem fejlesztették masinájukat. Túl sokáig nem élvezhették a sikert a következő posztban szó eső találmány elsöprő skere miatt.

A film:

1895-ben berlini Wintergarten koncertterem (innen a cím) igazgatója látta a bioszkópot és meghívta a testvéreket, hogy az egyik előadás záróprodukciói legyenek ők. A film a helyszínen felvett előadásokból álló jelenetsor a kor szokásainak megfelelően különféle mutatványokkal. Ami számunkra érdekes, az a szerpentintánc, illetve újra feltűnik Sandow, ezúttal birkózóként. A bokszoló kenguru a mai értékrend szerint már inkább állatkínzás kategória, végülpedig láthatjuk magukat a Skladanowsky-testvéreket.

Érdekességek:

- A Wintergarten épülete lett az első állandó németországi mozi, sajnos 1944-ben lebombázták.
- A Skladanowsky-testvérek életéről 1995-ben, a 100. évforduló alkalmából Wenders forgatott filmet.

Előzmények:

Utolsó fontos 19. századi amerikai filmünkhöz érkeztünk. Az európai fejlemények hatására Edison kidolgoztatta alkalmazottjaival, köztük Dicksonnal, Heisével és White-tal a saját kameráját, vetítődobozát, majd vetítőtégépét. Saját stúdiót és filmgyártó céget alapított, több száz életképet forgattak le az évek során, ami az első évben nagy siker volt, de később kiszorították a piacról az olcsóbb versenytársak.

A kor egyik népszerű tánca volt a szerpentin ánc, amit a kor népszerű táncosával, Annabelle Moore-ral többször felvettek 1894-1897 között, mert a szalagok könnyen tönkrementek, így több változat is fennmaradt belőlük. A tánc lényege az, hogy a bő ruhát fénnyel világítják meg, így annak mozgása, lebegése látványos hatást kelt. Ezt filmen úgy próbálták visszaadni, hogy a filmet magát kézzel kiszínezték, így máris megvannak az első színes filmjeink.

A film:

Apró probléma, hogy nem találtam meg önmagában a filmet, és az alábbi válogatásból nem tudom pontosan megmondani, melyik a listámon szereplő 1897-es változat,de állítólag mindegyik változat elég hasonló. Mindenesetre ugyanazt tudom elmondani, mint az Annabelle Butterfly Dance esetében: maga a tánc nem tűnik kifinomultnak,de meg kell hagyni, hogy a színes ruhák lebegtetése valóban elég jól néz ki.

Érdekességek:

- James H. White (1872-1944) Kanadában született, kezdetben Edison termékeivel utazókereskedett, majd 1896-ban ténylegesen beállt Edisonhoz, A csókot már ő vette fel.

Előzmények:

Utolsó előtti önismétlés: Az európai fejlemények hatására az amerikai Edison kidolgoztatta alkalmazottjaival, köztük Dicksonnal és Heisével a saját kameráját és vetítőgépét, ami egy egyszemélyes kukucskálós doboz volt. 1894-ben álltak kereskedelmi forgalomba busás haszon mellett, de 1895-re le is áldozott, mert a sokkal költséghatékonyabb vászonra vetítő gépek is megjelentek addigra. Edisonék is nekiláttak kifejleszteni egy saját vetítőt, de eddigre Dickson már kilépett a cégtől.

A film:

E filmről megint nem találtam sok infót. Négy kislány egy este váratlanul játékból püfölni kezdi egymást, a párnák kiszakadnak és a fehér tollak kontrasztosan lebegnek a Black Maria stúdió fekete háttere előtt, mintegy előidézve a Magatartásból elégtelen híres jelenetét. Ez népszerű téma volt a maga korában, több hasonló film és több hasonló című film is van. Hogy miért pont ez emelkedett ki, nem tudom. Állítólag van egy olyan vetülete is a dolognak, hogy a lányok magánéletébe bepillantani egész kiváltságos dolog lehetett, és hát valljuk be, ma is számos pornófilm indít ezzel a kedvelt témával.

Érdekességek:

- A párnacsatázás kezdeteiről nem találtam infót, de volt egy hír a közelmúltban, amelyben e hagyomány csúnyán eldurvult: https://index.hu/kulfold/2015/09/05/parnacsata_lvl_vegtelen/

Előzmények:

Az európai fejlemények hatására Edison megbízta alkalmazottját, Dicksont, hogy dolgozzon ki kamerát és vetítőgépet. Ez 1893-ra sikerült, 1894-re azonban Dickson egy másik együttműködés keretében kifejlesztette a mutoszkópot is, a kinetoszkóp egyszerűbb és olcsóbb változatát. 1895-ben otthagyta Edisont és saját céget alapított erre alapozva. Hamar túlnőtték, ezek a gépek még az 1970-es években is üzemeltek.

1895-re, azaz egy év alatt durván esett a kinetoszkópok profitja a mutoszkóp és a vászonra vetítő gépek megjelenésével. Edison üzletember volt, úgy gondolta hogy célszerűbb egyszemélyes kukucskálós vetítődobozokat kifejleszteni, hiszen akkor sokkal több kinetoszkópra van szükség. Ez logikusan hangzik, az ekkoriban kifejlesztett vetítők azonban mégis nagyobb profitot hoztak, hiszen sokkal kisebb befektetés mellett (csak egy gép kellett) egyszerre sokkal több embertől lehetett pénzt kérni. Dickson is kifejlesztette a maga vetítőjét, Edison pedig megvásárolta a vitaszkópot, mielőtt kifejlesztette volna saját vetítőjét. (Emiatt szüneteltette a hangosfilm további fejlesztését is.)

A film:

A vitaszkóp 1896-ban debütált, az első filmek között található A csók, ami egy korabeli musical részlete az abban játszó színészekkel. Állítólag nagy botrány volt, hiszen ebben a korban nyilvánosan nagyon nem illett csókolózni; egy másik írás szerint azonban tudatos lépés volt és ez volt a férfiszínész turnéjának első lépése, hogy a továbbiakban a csók szakértőjeként vonza be nézőit előadásaira. Ezt a filmet Dickson hiányában már az addigi operatőr, Heise rendezte. A jelenetben (és a színdarabban) egy özvegyasszonyt csábítanak épp el.

Érdekességek:

- A csók, mint szerelmi megnyilvánulás korántsem magától értetődő dolog; a világ egy jelentős részén ma sem szokás, és a mi nyugati kultúránkban is csak jóval a középkor után kezdett elterjedni ebben a formájában.
- A nyilvános csók továbbra is több országban tiltott.