Előzmények:

Ott tartunk tehát, hogy az európai híreket megirigyelve Edison kidolgoztatott Dicksonnal kamerát és vetítőt; 1893-ban sikeres nyilvános bemutatót tartottak és készen álltak arra, hogy a pénzbedobós filmvevítődobozokkal pénzt keressenek. A promócióhoz egy fotósorozatot jelentettek meg az újságban, és ez volt az első amerikai film, amit levédettek, vagyis nevezhetjük ezt a filmipar megteremtőjének. Vagy A patkolókovácsot. Vagy a...

A film:

Sok újdonságot nem lehet róla elmondani, egy ember tüsszent, nem különbözik semmiben a korábbi felvételektől. A szereplőnk Fred Ott, Edison egyik alkalmazottja, nagy mókamester hírében állt, és simán el tudom képzelni a munkahelyi szitut, amikor a csapat bohóca kitalálja, hogy poénból vegyék fel, ahogy tüsszent. :D

Érdekességek:

- Fred Ott (1860-1936) amerikai volt, több infót nem nagyon lehet találni róla.
- Amitől tüsszent, az tubák (a tobacco szóból) vagy burnót, porított dohánylevél, amit gyakran felturbóztak aromákkal. A 17-18. században volt igazán elterjedt, de állítólag ma is lehet kapni (erősítse vagy cáfolja egy dohányos olvasóm, ha kérhetem.)

Előzmények:

Az európai kísérletezők hatására az amerikai Edison is benyújtotta saját szabadálmait kameráról és vetítőgépről, amelyeket alkalmazottja, Dickson dolgozott ki. A prototípust 1891-ben mutatták be, az első nyilvános vetítésre pedig 1893-ban került sor ezzel a filmmel. A kinetoszkóp azonban nem egy vászonra vetítő gép volt, hanem egy dobozba kukucskálhatott a néző.

A filmmel kapcsolatban fontos elmondani, hogy Edison nem csupán sikeres feltaláló volt, de mint az kiderült az előző posztból is, felhúzott egy egész kísérleti telepet, ahol másokkal elvégeztethette ötleteinek kidolgozását. Hasonló gondolat vezette a kinetoszkóp feltalálásakor is: pénzt akart belőle csinálni, ezért már eleve pénzbedobó nyílással tervezték meg, mint egy játékautomatát. A filmek gyártásához pedig nem kevés pénzből felépítették 1893-ban a világ első filmstúdióját, a Black Mariát.

A film:

Az alig félperces felvételen három kovácsot láthatunk dolgozni, tehát látszólag nem több az eddigi kísérleti felvételeknél, aktualitásoknál. Van azonban pár momentum, ami lényegesen többé teszi elődeinél. Először is ahogy említettem, külön erre a célra felépített stúdióban forgatták. A felvétel megrendezett, tehát nem egy aktualitás vagy egyszerű kérés a szereplőtől, hogy produkálja magát. Végül nem utolsó szempont, hogy nem valódi kovácsok szerepelnek a filmben, hanem Edison alkalmazottjai játszák el, hogy ők kovácsok.

Érdekességek:

- Állítólag volt egy második része is, amelyben lovat patkoltak, de az elveszett.
- A kinetoszkópot 35 mm széles filmszalagra tervezték, így gyakorlatilag ennek és Edison szabadalom-mániájának köszönhetően a mai napig ez a szabvány.

Előzmények:

Európában szinte egyidőben többen is sikeres filmfelvételeket készítettek, aminek a híre eljutott az Egyesült Államokba is. Az addigra befutott feltalálónak, a több mint ezer szabadalmat jegyző Thomas Edisonnak ekkor már volt egy saját "innovációs központja", ami kifejezetten technológiai fejlesztésekhez épült. 1888-ban be is nyújtott egy újabb szabadalom-tervezetet a saját kamerájáról és vetítődobozáról, amelyeknek elektromechanikus elveit ő dolgozta ki, a munka nagy része azonban alkalmazottjára, William Kennedy Dicksonra hárult. Az első sikeres filmfelvétel 1889-1890 környékén, az első nyilvános vetítés 1891-ben esett meg.

A skót William Kennedy Dickson (1860-1935) 1879-ben költözött amerikai anyjával az Egyesült Államokba és Edison hivatalos fényképészeként dolgozott, amikor Edison benyújtotta szabadalom-tervezetét, így magától értendő volt, hogy Dicksonra bízza a kamera kidolgozását. 1897-ben kilépett Edisontól, hazaköltözött az Egyesült Királyságba és saját vettítőrendszert dolgozott ki.

A film:

Mivel ez is egy kezdeti kísérlet, nincs nagyon értelme beszélni róla: egy fiú buzogányokkal tornázik. Valósznűleg annak köszönheti listás helyezését, hogy nemrég nemzeti kincsnek nyilvánították, pedig ez csak az ötödik amerikai film, noha az elsők közt van.

Érdekességek:

- A filmben található buzogány indiai-perzsa eredetű gyakorlóeszköz, tulajdonképpen a kettlebell elődje.

Előzmények:

Már ecseteltem az előző posztban, csak röviden ismétlem magam: A mozgókép szinte egyidős az emberiséggel, és miután sikerült kifejleszteni a fényképet, pár évtized alatt sikerült mozgóképpé fűzni őket. Ez az egyik első fennmaradt, egylencsés kamerával készült filmfelvétel 1888-ból Louis Le Prince-től, alább látható a kamera maga. Le Prince felvételei sosem kerültek nagy nyilvánosság elé, így nem gyakoroltak jelentős hatást a filmművészetre.

A film:

A filmben látható hely a brit Leeds egyik hídja. Ez is aktualitás, azaz rövid életkép minden hátsó gondolat nélkül, bár van aki szerint a kamera elhelyezése és a helyszínválasztás már tudatosságot, azaz filmművészetet jelent. Sajnos ez is csak néhány másodperces, pedig érdekes lenne kukkolni a járókelőket. Azért így is látható, hogy közvilágtás van, autók még nincsenek.

Érdekességek:

- Rendes felvételt nem találtam, de íme egy amatőr felvétel, amely emléket állít a filmnek 2013-ban.
- Le Prince-nek még két felvétele maradt meg, az egyik 1887-es ugyan, de nem tekintik filmnek.

Előzmények:

A mozgó, vetített kép már az őskorban is létezett árnyjátékok révén, és ismerünk ebből a korszakból barlangrajzokat is, tehát megvolt a kép rögzítése is. A mozgókép rögzítésére se kellhetett sokat várni, Kínában már az első évezredben léteztek forgólámpák. A 18. században sikerülhetett először a fényt rögzíteni fényképen, az első fennmaradt fotó 1827-ből való. A mozgókép elve tehát már megvolt, a fénykép megvolt, már "csak" kombinálni kellett a kettőt, és itt kezdődik a problémánk, hogy mi is a film. Fotósorozatok már az 1840-es években is készültek, mint pl. egy obszervatóriumban. Az első (de csak másolatban) fennmaradt, egylencsés kamerával készült felvétel 1888-as, a poszt tárgya.

Louis Le Prince (1841-1890) francia feltaláló, gyerekkorában sok időt töltött apja barátjának, Daguerre-nek, a dagerrotípia feltalálójának stúdiójában, így vált végül fényképekkel foglalkozó szakemberré. Az 1880-as években kezdett hozzá kifejleszteni mozgóképet rögzíteni képes kamerát, ez 1888-ra sikerült. Mivel azonban filmjeit sose vetítette le nyilvánosan, nem tekinthető a filmművészetre jelentős hatást gyakorolt feltalálónak, inkább egyike volt a számos elsőnek.

A film:

Gondolom nem kell különösebben ecsetelnem a látottakat. A filmben látható park az angliai Leeds-ben van, Le Prince családja látható rajta, akik a rendező kérésére megpróbáltak viccesen viselkedni. Állítólag eredetileg 2-3 perces volt az anyag, ennyi maradt meg belőle. Le Prince fia sok információval segített, elmondása szerint 12 kocka/másodperc volt a sebessége, vagyis jóval lassabnak hathatott a nézőknek.

A film úgynevezett aktualitás. Mivel az első filmek feltalálók kísérletei voltak, ezek kimerülnek rövid utcaképekben, mindennapos dolgokban; nem megjátszottak, nincs történet, gondolat mögötte, így nem tekinthető dokumentumfilmnek sem. Ma már csak vágóképeknek használják őket, esetleg ide sorolhatóak a bénán sikerült családi felvételek.

Érdekességek:

- Le Prince halála nagyon rejtélyes volt: 1890-ben felszállt egy vonatra, majd sosem érkezett meg. Több vad összeesküvéselmélet is született, amelyek szerint anyagi vagy magánéleti okok miatt lelépett vagy öngyilkos lett, roszmájúbbak szerint nem önként, még a szabadalmi viták miatt Thomas Edison neve is felmerült (róla később). 2003-ban a rendőrségi archívumban találtak egy fényképet egy rá hasonlító víziholttestről, így valószínűbb, hogy öngyilkos lett.
- A filmen látható idős nő Le Prince anyósa, bő egy héttel a felvétel után elhunyt.