Tartalom

A Frankenstein története véget ér; Mary (Elsa Lanchester), a szerző azonban megnyugtatja Byront (Gavin Gordon) és Shelleyt, hogy még van mit mesélnie: a falu abban a hitben van, hogy Frankenstein (Colin Clive) szörnye (Boris Karloff) elpusztult; Frankenstein életben maradt és minden visszatér a régi kerékvágásba. Csakhogy a szörny nem pusztult el. Menekülés közben mindenkiben csak félelmet kelt, kivéve egy vak remetét, akivel barátok lesznek - de az emberek itt is rátalálnak, és elüldözik. Eközben Frankensteint felkeresi egykori tanára, dr. Pretorious, aki hasonló kísérleteket folytat, egyelőre eredménytelenül. Új fajt akar teremteni, ezért női szörnyet hozna létre, hogy szaporodjanak és sokasodjanak Frankenstein szörnyével. Frankenstein már nem akar a természettel játszani, ezért Pretorious elraboltatja menyasszonyát, hogy kényszerítse. Létrehozzák a női szörnyet (újra Elsa Lanchester), és bemutatják a társaságra vágyó férfi szörnynek. Csakhogy Frankenstein első teremtménye még a nőben is félelmet kelt...

Ha nem vesszük figyelembe az első filmet, egy meg nem értett lény vesszőfutását láthatjuk, aki akár rosszat, akár jót tesz, mindig üdözött lesz. Tragédiája, hogy még saját fajtájának sem kell: az emberek társaságára vágynak, de ők szörnyek. Két dolog teszi szimbolikusabbá a történetet: egyrészt ugyanaz a színésznő alakítja a történet szerzőjét és az új szörnyet is, utalva ezzel az emberi természet sötét oldalára. A másik dolog a kereszténység fel-feltűnő szimbólumai: kenyér és bor, feszületek, feltámadás és teremtés. Emiatt sokan Frankenstein szörnyét egyfajta fordított Krisztus-figurának látják.

Megvalósítás

1930-as évekbeli horrorfilmként magán hordozza az expresszionizmus jegyeit (sokkal inkább mint az első film), különösen az új szörny megteremtése látványos ebből a szembontból dőlt szögekkel, torzított arányokkal, gyors vágásokkal, erős árnyék-fény kontrasztokkal. A zene jól illeszkedik a hangulathoz, a megfelelő pillanatokban hozza ránk a frászt. Technikailag bravúros megoldás a mini-emberek szerepeltetése, sokkal élethűbb mint mondjuk a kicsivel korábbi King Kong. A színészekkel ritkán foglalkozok, mert ritkán tesznek rám jó vagy rossz benyomást, de itt most borzalom volt nézni őket, nagyon teátrálisan játszottak, pedig a némafilmes korszaknak eddigre már lassan tíz éve vége volt. A legjélvezhetőbb alakítást egyértelműen az ekkor még csak 17 éves Valerie Hobson (Frankenstein valódi menyasszonya) mellei nyújtották.

Az előző filmhez képest feltétlenül jobb lett képileg és hangilag is, de a színészeket és a szöveg vászonra ültetését gyengébbnek érzem. Mai értelmben véve ijesztőbb lett a megfelelő feszültségkeltéssel, vágással, de nem olyan nyomasztó.

Élmény

A Frankenstein menyasszonyát jobb filmnek tartják elődjénél. Képileg csak egy rövid rész volt igazán ütős, tartalmilag inkább bájos volt, ahogy a szörny szocializálódni próbál, a színjátszás miatt pedig inkább irritálónak éreztem a filmet. A szörny itt már nem rém, hanem szeretetre vágyó gyerek, és ebben a műfajban ez nem biztos hogy jó.

Érdekességek

- A Byront alakító Gavin Gordon épp 82. születésnapján halt meg.
- Elsa Lanchester férje az a Charles Laughton, aki A vadász éjszakáját rendezte
- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Elsa Lanchester (Mary Poppins), Gavin Gordon (Tízparancsolat), Una O'Connor (Robin Hood kalandjai), Reginald Barlow (King Kong), és persze számos színész az előző Frankenstein filmből: Boris Karloff, Colin Clive, Dwight Frye
- Két színész is feltámadt hamvaiból a második filmre, más karakterként: Dwight Frye az első filmben Frankenstein gnóm asszisztense volt, itt dr. Pretorious-é. Marilyn Harris az első filmben az ikonikus vízbefúlt kislány ezúttal újabb parasztlányt alakított.