Tartalom

1980-ban egy kölcsönös megállapodás során mintegy 125 000 kubai menekült érkezik Miamiba, Castro azonban hogy megszabaduljon tőlük, számos rabot és mentális betegséggel küszködőt is a menekültek közé csempészett. Köztük van Tony (Al Pacino) is, aki magát következetesen politikai menekültnek mondja, de valószínűleg ennél sötétebb múltja van. Legjobb barátjával, Mannyvel egy politikai gyilkosságért cserébe sikerül kikerülniük a menekülttáborból, majd egy ügyesen megoldott kábítószerügylet után az egyik helyi nagyfőnök, Frank jobbkeze lesz. Tony nagyszájú, agresszív, kötöttségeket nem tűrő ösztönlény, szemet vet azonnal Frank nőjére, nem viseli el Frank alacsonyabb igényeit és az egész világot magának akarja. Frank háta mögött maga szervez meg egy üzletet, ami milliókat hoz neki, ráadásul a nőjére is egyre nyíltabban nyomul. Gátlástalanságában egyedül családja képez kivételt, betegesen óvja húgát, de az anyja nem hajlandó bűnöző fiával szóba állni. Frank és Tony végül szakítanak. Tony ellen merényletet követnek el, de megússza és bosszúból végez Frankkel. Egy darabig jól megy az üzlet, de az adóhatóság elől egyre nehezebb kitérni, főleg mert Tony még inkább szabadjára engedi belső énjét, eltaszítva magától barátait, üzlettársait és családját.

Az alapszituácó, azaz a feltörekvő, majd sikerében magányban élő és végül elbukó hős borzalmasan sablonos, ami még nem lenne feltétlenül baj, ha valami plusz lenne benne vagy mélysége lenne, esetleg érdekesen, más szemszögből közelítették volna meg, de ebből a filmből számomra ez mind hiányzott. Legkézenfekvőbb előd A keresztapa, de eleve egy 1932-es film remake-jéről van szó.

Megvalósítás

Őszintén szólva olyannyira sablonosnak tűnt, hogy már-már paródiára gyanakodtam többek között azért is, mert a karakterek is nagyon egyszerűek vagy szélsőségesek, mindezt ráadásul szerintem rosszul eljátszva. Egyes leírások szernt azonban csak azért tűnik annak, meg a maga nemében alapmű és rengetegen használták fel különböző elemeit, mint pl. a kokainhegyeket vagy a latinó  bűnszövetkezeteket, ami 1983-ban még egyáltalán nem volt magától értetődő a filmekben. A fő szerep Tonyé, a többieknek alig jut játékidő; Tony viszont egy Brando-szerű véglény, akinek megvan a magához való esze, de végletekig frusztrált valószínűleg az apja miatt és képtelen önkontrollra. Ösztönlény, aki azonnal üvölt, felkapja a vizet, lő, elvesz, de nem tud igazán mit kezdeni a megszerzett javakkal, csak habzsolja őket. Valamilyen szinten azonban mégis egy kedvelhető karakter, mert bár velejéig romlott és alig lehet emberinek nevezni, legalábban őszintén romlott és ezt vállalja (és ki is mondja).

A sablonosság-érzésének másik fő oka az, hogy az 1980-as években készült az 1980-as évekről, és ez megjelenik sokmindenben: a zene a legborzalmasabb szintipop, a bár egy diszkó, az akciójelenetek szélsőségesek és még megjelenik benne egy Terminátorszerű halálosztó is. Pedig hitelesnek hiteles, még a láncfűrészes jelenet is megtörtént, a forgatókönyvíró, Oliver Stone pedig jól ismerte a kokain világát. Az ő neve természetesen garancia a véres erőszakra és társadalomkritikára is, bár ez utóbbi nagyon minimális volt - de előrevetíthette a későbbi filmjeit. Képileg semmitmondó volt számomra (de belelátható, hogy egyszerűen csak kőegyszerűen akarták megcsinálni, mint amilyen Tony is), egyedül Tony pazar villájának arany-fekete-vörös színei voltak élvezetesek (és akkor megint visszajutottunk A keresztapa színvilágára).

Élmény

Sablonos téma sablonos történettel pörgős stílusban. Mindennek az alfája és omegája Tony, csakhogy ő nem egy érdekes figura. Társadalomkritikának vagy akciófilmnek kevés, de elfogadom a hozzáértők megjegyzését, miszerint a maga nemében nagy újító és hatású volt. Tonynak és a filmnek is buknia kellett. (A legnagyobb élmény számomra az volt benne, hogy meg nem ismertem volna a fiatal Michelle Pfeiffert.)

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Al Pacino (A keresztapa 1-2), F. Murray Abraham (Amadeus), Mark Margolis (Rekviem egy álomért, A pankrátor), Geno Silva (A sötétség útja)
- A film először a legmagasabb besorolású karikát kapta, ezért kénytelenek voltak megvágni, hogy egy kategóriával lejjebb kerüljön. Mivel azonban csak néhány nagyon kis részletről volt szó, a rendező De Palma a forgalamzás előtt egyszerűen visszaillesztette a jeleneteket, hoyg úgysem fog feltűnni a cenzoroknak. Igaza lett.
- A film ötlete eredetileg Pacinoé volt, a jelenbe helyezés Lumeté, de ő politikaibb színezetűvé tette volna, ezért kiszállt belőle.