Tartalom:

Az SS Poseidon utasszállító hajó New Yorkból Athénba tart és viharba keveredik. Ez önmagában még nem lenne nagy baj, de a tulaj a spórolás miatt nem engedte, hogy Gibraltárnál felvegyenek egyensúlyt biztosító fenéksúlyt. A vihart megússzák, de egy későbbi szőkőárt a görög partoknál már nem: épp éjfélkor telibe kapja a hullám a hajót, amely felborul. Már az ettől való zuhanásban is sokan odavesznek, a túlélők egy része pedig egy okoskodó, forrófejű lelkész (Gene Hackman) vezetésével megpróbáln "felmászni" a hajó aljába, hogy kijussanak, míg egy másik részük inkább marad és várakozik. Aztán jön egy robbanás és...

Nem egyszerű katasztrófafilmről van szó, hanem egy keresztény allegóriáról, amelyben egy pap elvezeti az őt követő bárányait a megváltásba. Persze de, mégiscsak egy egyszerű katasztrófafilmről van szó, mert ezen olvasat eléggé el van nyomva a kaland javára.

Megvalósítás:

Először vegyük górcső alá röviden a cselekményt: azonnal egy vészhelyzettel nyitunk, előrevetítve a nagyobb katasztrófát, de itt még nem történik baj. Megnyugszunk, feloldódva ünnepeljük az újévet és leereszkedünk a mindennapos problémákba néhány kiválasztott karakterünk révén, majd beüt a katasztrófa kb. a film negyedénél, és innentől kezdve csak a küzdelmek maradnak. Az allegorikus részbe csak leírás szintjén szeretnék belemenni, mert el lehetne filozofálgatni rajta többezer karakteren keresztül. Szóval egy ilyen hajó ugyanúgy a társadalom leképezése, mint a börtönfilmeknél, van kurva, rendőr (Ernest Borgnine), nyugdíjas zsidó házaspár, munkájának élő kiskereskedő, életképtelen énekesnő, sérült személyzet (Roddy McDowall, a Hová lettél drága völgyünk  kisfiúja), progresszív pap, az érte rajongó kamaszlány és a hajózásból felkészült kisöccse. Az első erősen allegorikus jelenet az, leszámítva, hogy a hajó a feje tetejére áll, ahogy a túlélők kettéoszlanak: a pap teljes magabiztossággal állítja, hogy el kell kezdeniük felfelé haladni, különben mind elvesznek, pedig nyilvánvalóan fingja sincs az egészről, és ez a logikai ellentmondás engem végig nagyon zavart. Szóval az emberek nagyobb része értelmes és a személyzet utasításait követve marad helyén, míg a papban hívők csoportja felmászik egy karácsonyfán. Aztán jön egy robbanás, és a lent maradtak odavesznek, a pap már nem segíthet ezen eltévelyedett lelkeken. Tűzön és vizen, mintegy megtisztulva és megkeresztelkedve kell eljutniuk a legfelül található kapun, közben pedig mégegyszer összefutnak egy bolyongó tömeggel, akiket a hajóorvos (világi, tudományos ember) vezet rossz irányba. Megint csak az ő érvei tűnnek sokkal logikusabbnak, de a vonuló embertömeg már olyan, mint egy halálra vált, elkárhozott menet. Végül egy utolsó próbatétel vár még rájuk, ahol a vallási vezetőnek át kell adnia a szerepét a rendőrnek, hogy végül leszálljon értük egy helikopter-angyal.

A látványvilágért nem tettek túl sokat. Persze aprólékosan megcsinálták a díszletet egy konkrét hajó alapján, de a hajó méretét nem sikerült érzékeltetni, az események nagy része pedig egy szűkebb belső térben történik a gépházban, az meg nem túl szexi. A leglátványosabb rész a hajó felfordulása, ahogy a világ fejjel lefelé fordul,és amitől az emberek lepotyognak, a rögzített bútorok viszont a helyükön maradnak.

Élmény:

Ez olyan film, amiből sokkal többet ki lehetett volna hozni minden szempontból, de nem tipikusan olyan film, mert látszott, hogy igen messze voltak még tőle, ellentétben azokkal a filmekkel, ahol frusztrálóan közel álltak hozzá. Hogy nem sajnáltam, amiért nem emelkedett fel titanic-i magasságokba, arról elsősorban a kezdeti logikátlanság tehet, pedig eg kis forgatókönyvi betoldással meg lehetett volna csinálni értelmesre. De így csak annyit láttam, hogy egy hangoskodó megmondóember maga köré gyűjtött egy csoportot, és csak a vak szerencsén múlott, hogy igaza lett. (Érdekes, hogy épp két egymást követő filmen simán látni, hogy a Titanic felmenői.)

Érdekességek:

- Színészek, akiket láthattunk korábban: Gene Hackman (Bonnie és Clyde, A francia kapcsolat, Magánbeszélgetés, Ifjú Frankenstein, Superman, Nincs bocsánat, Tenenbaum a háziátok), Ernest Borgnine (Johnny Guitar, A vad banda), Roddy McDowall (Hová lettél drága völgyünk), Shelley Winters (Vörös folyó, A vadász éjszakája), Arthur O'Connell (Egy gyilkosság anatómiája), Leslie Nielsen (Tiltott bolygó, Airplane)
- Neame, a rendező 99 évesen hunyt el 2010-ben, de akkor is csak azért, mert elesett és a törött lába miatt komplikációk léptek fel.
- A filmből készült folytatás és remake is, legutóbb 2006-ban Petersen rendezésében.

Következik: A tűzhelyek órája