Téma: Cselekmény nincs, életképek vannak a falu életéből, ezek viszont rendezetten bemutatottak, a kiemelt karakterek életképei haladnak, ahogy a legtöbb karakter is mozgásban van, ami értelmezésem szerint oda akar kilyukadni, hogy a történelem nem állt meg, halad tovább..

Tartalom: Dramanével indulunk, aki egy francia hipermarketben van épp és elég egyértelműen a rendező megszemélyesítője, hiszen filmet forgatna szülőfalujáról. Az ezredfordulóra hazamegy, így éles a kontraszt a nyugati fogyasztói civilizáció csúcsa és az afrikai falu között, ami kis túlzással ugyanilyen lehetett száz éve is. Bár a heyiek tisztában vannak a külvilággal, az ő életüket ez nem befolyásolja - legalábbis ezt gondolják, de közben a helyi rádióadás rávilágít a gyarmatosításra, illetve egy helyi levele arra, hogy sokan a külföldön dolgozók hazautalt pénzeiből képesek csak fenntartani magukat (miközben a kormány nem segít eleget). A legtöbb játékidő talán a telefonálókra jut, akik a postáról, ahol az egyetlen telefon van, próbálnak telefonálni - sikertelenül, mintegy jelezve a hely függetlenségét a világtól. Az életképek hangulata vegyes, a leeresztett labdájú kisfiú pl. pesszimistának hat, de a pasijáért elbicikliző nőé reménykeltőnek. Az egészet összefogja egy esszészerű levél narrálása, amelyet Dramane írt apjának és ami oda fut ki az ezredforduló alkalmából, hogy történelmünknek még mindig csak az elején vagyunk.

Forma: Önmagában a formai elemek nem érdekesek, szokásos közvetlen afrikai képeket kapunk némi zenei aláfestéssel; cselekmény híján színészi játékról sem nagyon beszélhetünk. A jelenetek felépítése viszont érdemel egy kis szót, ugyanis az előadott életképek újra és újra megismétlődnek, de haladva egy irányba. Például látjuk többször az előbb említett kisfiút focizni egész nap, estére viszont leereszt a labda és szomorúan üldögél vele. Eközben majdnem mindenki folyaatosan halad kerékpááral vagy gyalog avgy egyéb járművel, a fent belinkelt írás tanulsága szerint viszont aki egyszer balra halad, az legközelebb jobbra fog és csak ritkán van kamera felé vagy tőle távolodó irány.

Élmény: Ez végre már egy kifejezetten intellektuális afrikai film volt, aminek a témái ugyan nagyjából hasonlóak a korábbiakéhoz, de a megszokottól eltérőn tálalta őket. Esszé-jellege miatt szinte olyan volt, mint A film története(i) Godard-tól vagy a Nap nélkül Markertől, miközben tartalmában leginkább a Szemet szemért ugrott be róla először.

Érdekességek:

- Sokolo egy 20-25 ezres bambara térség 17 faluval Közép-Maliban.
- A film egy európai projekt keretében valósult meg, amelyben több függetlenfilmest kértek fel világszerte Brazíliától Tajvanig, hogy készítsenek filmet az ezredfordulóról. Részünkről Enyedi Ildikó is lehetőséget kapott, ez lett a Tamás és Juli.