Tartalom

A taxisofőr (Robert De Niro) egy tipikus suttyó, aki ma terroristának állna a Közel-Keleten. Teljesen alkalmatlan emberi kapcsolatok kialakítására, mindig egyedül van. Éjszaka dolgozik, rossz környéken, amikor az alvilág előbújik (stricik, kurvák, drogosok és persze politikusok). Egy nap elege lesz a mocsokból, és a maga módján próbál megoldani egy problémát.

Afféle egzisztencialista drámának tartják a filmet, ahol a főhősünk nem tud mit kezdeni a benne felgyülemlő feszültséggel, és látszólag valóban nincs is megoldás. A film befejezése nem egyértelmű, hogy valós-e vagy képzelt, de mindkét lehetőség ugyanazt az üzenetet hordozza: "Days go on and on. They don't end."

Képi világ

Állítólag a történetvezetés több ponton is újító volt, de 40 év távlatából talán elnézhető nekem, hogy ez nem tűnt fel. A világ egyik legtöbbet elemzett filmje, ezért rengeteg olyan utalásról lehet olvasni, ami nincs igazán kiemelve a filmben.

A leginkább feltűnő eszköz a vörös fény használata, illetve maga a szín is teljes mértékben uralkodik a filmen. Mindez megszűnik, miután a taxisofőr kiengedte a szellemét, és visszatér a napi rutinjához. A különböző helyszneknek különböző funkciói vannak, elsősorban a taxi belsejét érdemes figyelni. Na és persze a ruhák is beszédesek voltak...

Élmény

Nem gyakorolt rám nagyobb hatást a film, pedig témáját tekintve imádnom kellett volna. Kissé egykedvűen néztem, nem volt sem szórakoztató, sem izgalmas, nem lehetett igazán szorítani senkinek. Ettől függetlenül unatkozni nem unatkoztam alatta.

Érdekességek

- A főbb szereplők mai szemmel is ismerősek: Robert De Niro, Cybill Shepherd, Harvey Keitel, Peter Boyle és Jodi Foster.
- De Niro és Keitel is kipróbálta pár hétre a szerepe szerinti munkáját.
- Foster ekkor még valóban csak 12-13 éves volt.
- Maga a rendező is feltűnik egy mellékszerepben (ő a feleségét megölni készülő utas), illetve több ismerőse is vállalt egy-egy kisebb szerepet.

- Igaz történet ihlette a filmet, és később a film is igaz történetet ihletett.