Tartalom

A középkori, háborúk dúlta Japánban - ahonnan már a démonok is elmenekültek az emberek elől - egy idealista szerzetes, egy átlagos favágó és egy a háborúktól cinikusan gyakorlatiassá vált közember az eső elől egy romos városkapu alatt keres menedéket. A favágó négy szemtanú nézőpontjából számol be egy gyilkosságról, de ezek nem igazán vannak összhangban egymással.

Mára agyonismételt klisé lett egy történet más szemszögekből való leírása, ami arra utalna, hogy a valóságérzékelésünk meglehetősen szubjektív. Itt azonban egyáltalán nem erről volt szó: a szereplők azért mesélik máshogyan az eseményeket, hogy jobb színben tüntessék fel magukat önmaguk előtt, akár az életük árán is.

Az igazi lényeg azonban nem a gyilkosság története, hanem a kereté, a három összegyűlt ember beszélgetéséé: a favágó a kiégett közemberhez válik hasonlóvá vagy a jóban továbbra is hívő szerzeteshez? A civilizáció romjain megmaradhat emberségünk?

Megvalósítás

Csend és zene, átszűrődő napfény, eső és szép nap jellemzik a filmet. Különösen jó volt hangilag az a jelenet, amelyben a valódi harcot láthattuk: izzadtság, zihálás, feszültségkeltő némaság. A díszlet minimális, de nincs is többre szükség egy apokaliptikus világban.

Élmény

Bár a tapasztalataim ennek ellentmondanak, valahogy mindig úgy ülök neki egy ennyire régi filmnek, hogy bizonya kedves kis naiv történetet látok majd, pedig tisztában vagyok vele, hogy már a huszadik század elején nagyon modern volt valamennyi művészeti ág, beleértve a filmezést is. Sőt,  a korai filmek talán bátrabban kísérleteztek, lásd pl. a huszas évek német expresszionista filmjeit. Rendre pozitívan csalódok, és szerencsére most sem volt ez másképp.

A történet vége ugyan nekem túlságosan giccses lett, üdítő látni, hogy a szereplők esendő emberek, és nem egyértelműen jók vagy rosszak - a legtöbb filmben még az antihős is hős, és konzekvensen kitart ördögi célja mellett. Itt a rosszban időnként felülkerekedik a jó, a jóban pedig a rossz; a gyávában a bátor, a bátorban a gyáva, és így tovább.

Érdekességek

- Bár nem feltűnő, de ebben a filmben kétszer annyi vágás volt, mint egy átlagos film esetén. Ennek oka, hogy több kamerával rögzítettek egy jelenetet, és a rendező utólag ollózta össze őket.
- A befejezés állítólag némileg véletlenre sikerült: pesszimistább végszót kapott volna a film, de nem akart jönni egy esőfelhő sem, ami kétségessé tehette volna a favágó szándékait.
- Ez a film keltette fel Nyugaton az érdeklődést a japán filmek iránt.
- A filmből készült amerikai feldolgozás is többek között Paul Newman és William Shatner főszereplésével.
- A banditát alakító Mifune Tosiró nekünk magyaroknak Kuroszava filmjein kívül még a Sógun sorozatból lehet ismerős Toranagaként.