Tartalom

A 20. század elején Daniel Plainview önmagát sem kímélve magányos aranybányászból egyre gazdagabb olajtermelővé növi ki magát. Egy balesetben elhunyt munkása újszülöttjét, H. W.-t magához veszi, fiaként neveli. Egy napon felkeresi őt egy Paul Sunday nevű férfi, aki olajlelőhelyről kínál információt Plainview-nak. A hely valóban gazdagnak tűnik, a Sunday-család birtokában van. Planview olcsón megvenné a birtokot a családfőtől, de a fia, Eli Sunday, aki Paul ikertestvérének tűnik, átlát a szitán és mint a heyi vallásos közösség vezetője, magas támogatást kér egyházának a birtokért cserébe. Eli személyében a sikert mindennél többre tartó Plainview emberére akad és hatalmi harcba kezdenek a környék telepesei felett...

A film alapjául szolgáló Upton Sinclair Petróleum c. regény Edward Doheny (a filmben Plainview) életéből merített, aki a huszadik század eleji kaliforniai olajkitermelésének egyik legfontosabb alakja volt. A legtöbb kritika Plainview kapzsiágából eredezteti személyiségét (vagy annak fejlődését), de ez a kapzsiság nem annyira a vagyonnak szól, hanem a sikernek, amivel felsőbbrendűségét bizonyítja a többiek felett. Embergyűlöletének okát csak sejthetjük, de valószínűleg apja, majd felesége miatt vált ilyenné. Irracionálisan aggresszív minden vetélytársával szemben. A többség úgy látta, hogy fia az utolsó kapocs az emberséghez, mielőtt végleg felemészti "kapzsisága", de szerintem épp akkor a legbüszképp rá, amikor vetélytársat farag belőle (hiszen a verseny számára a legfontosabb). Végső győzelmének a hamis pap/vallás felett aratott diadalát tartja, és ezen el lehetne morfondírozni még sokat, de úgy gondolom, hogyha a film nem adott elég támpontot az egésze során, akkor felesleges a végét illetően feltételezésekbe bocsátkozni.

Megvalósítás

Mert ha a film a lelki és a világi dolgok ütközéséről szólt volna, akkor nagyobb szerepet kap Eli, a lelkész, Plainview fő ellenfele, aki ennek ellenére nem szerepelt annyit, amennyi elvárható lett volna. Őszintén szólva nem éreztema  filmen azt sem, hogy Plainview-on elhatalmasodott volna mániája, ő már a film elején is ilyen volt, tehát igazi jellemfejlődésről sem beszélhetünk (bevallottan a film egyik forrása a Sierra Madre kincse, és ezt magamtól is észrevettem, pl. a sírásós résznél, ahol a tűz lobogása utal vissza a régi klasszikusra - Plainview karaktere pedig nagyon emlékeztetett a vérgeci rovatvezetőre A siker édes illatából). Sokmindent igazából elhallgattak és a képzeletünkre bíztak; a film elején szöveg semmi nem volt vagy 10-15 percig és később is előfordult olyan párbeszéd, amit láttunk, de nem hallottunk; Eli és Paul egy ember vagy ikrek? De elsősorban mindez Plainview múltjára vonatkozik.

Az első pozitív élmény a filmmel kapcsolatban a horrorisztikus zenéje, ami megadja a sötét, vészjósló alaphangulatot. A film elején van pár brutális baleset, mind nagyon realisztikusan bemutatva, ezek a zenéhez hasonlóan a könyörtelen környezet megalapozásának célját szolgálhatták. A továbbiakban viszont néhány szimbolikus képet, vágást és megvilágítást leszámítva nem tapasztaltam túl sok érdekességet.

Élmény

A film vége annyira groteszk, hogy megkérdőjelezi az egész addigi nyers realisztikusságot, Plainview könyörtelenségét. Vagy talán épp ezekből adódik. Miért egy bowling-pályán? Miért kell fizikailag is megsemmisíteni az ellenfelet? Sokan utálják ezt a jelenetet, és szerintem is ez volt a leggyengébb, mégha indokolt volt is. Összességében a film elsőre kíértetiesen emlékeztetett a már említett A siker édes illata nyomasztó, könyörtelen hangulatára, de a történet nekem kissé szélsőséges volt. Megvalósításában volt ami tetszett, de összeségében nem éreztem kiemelkedőnek.

Érdekességek

- Színészek, akiket már láthattunk korábban: Barry Del Sherman (Amerikai szépség)
- Planview villájának jeleneteit Donehy villájában vették fel.