Cselekmény: ...avagy kb. "denevér ember". (Csak vicceltem.) A bűnözéstől fertőzött városban a polgármester épp azzal kampányol, hogy sikerült egy nagy maffia fejest rács mögé juttatni, amikor a Rébusz (Paul Dano) az otthonában megöli és olyan információkat hoz nyilvánosságra, miszerint korántsem volt annyira maffia-ellenes. Rejtélyes üzenetet hagy a megszállott Batmannek (Robert Pattinson) is, aki a nyomok után kutatva egy olyan klubhoz jut, ahol sok fontos ember megfordul. Amikor a polgármesterrel egy fotón szereplő prostituált eltűnik, a lány szintén a klubban dolgozó lakótársával, Selinával (Zoe Kravitz) együttműködve megpróbálja feltérképezni az ügyfeleket, ám a Rébusz egy lépéssel előttük járva újabb korrupt fejessel végez, mielőtt Batman megtudhatta volna, ki az egykori maffiánál is nagyobb hal...

Téma: A vonatkozó Wiki-cikk szerint a fő téma a társadalmi egyenlőtlenségek, ami kétségtelenül jelen van és meghatározó, de nem hangsúlyos. A fő cselekményszál igazából arra fűz rá inkább, hogy az erőszak veszélyes és nem eshet(ne) egyedi elbírálás alá - csak itt a sztori inkonzisztens, Batmantől elfogadjuk, mástól nem.

Tartalom: Elöljáróban érdemes annyit tudni, hogy a DC megirigyelve a Marvel sikereit saját univerzumot kezdett építeni 2013-ban, ennek részeként gondolták újra a Nolan-utáni Batmant (2012) Ben Affleckkel, aki öt film után lassan kihátrált a projektből, az új rendező viszont kukázta az addigi terveket és a nulláról kezdte el. Mégsem egy eredettörténetet kapunk, a sztori feltételezi, hogy más ismerjük Batmant. Viszont még pályafutása elején járunk, az emberek még nem ismerik vagy inkább félik a bosszú megtestesítőjeként pózoló Batmant. Ez tehát az alaphelyzet, és innentől kezdve inkább a karakterekkel fogok foglalkozni, mert a cselekmény egy közepesen sem izgalmas feltárulkozása egy korrupciós ügynek. Először is itt van Batman, aki egy agresszív, emós hülyegyerek, és ez tök hihető még ebben a fiatal korszakában. Ennek legékesebb jele, hogy többször meggondolatlanul beszél és nem megfontoltan cselekszik, a történet legfontosabb motívuma pedig az, hogy többen az ő hatására felhatalmazva érzik magukat önbíráskodásra vélt vagy valós sérelmek után. Macskanő nekem kidolgozatlan és legfőképp az zavart benne, hogy érvelés nélkül elfogadja Batman erkölcsi utasításait. Elég annyit mondania, hogy "ne öld meg", és máris belátja, hogy ölni nem etikus. A Rébusz egy durva gyilkos, aki rámutat, hogy tulajdonképpen ugyanazt csinálja, mint Batman - az én ízlésemnek kicsit őrültebbre vették a figurát a kelleténél. Gordon felügyelőről nem tudunk meg semmit, Alfred pedig túl kevés játékidőt kap, mindenesetre ő itt már egy apa-mentorfigura, nem csak aggódó szolgáló. A két főgengszter közül Falcone megint csak kibontatlan marad, a Pingvin viszont kellően karakteres, pitiáner és nagyravágyó, nem véletlenül lett neki saját sorozata.

Forma: Szóval a sztori lapos, na de a megvalósítása nagyon jó lett. Annak idején dicsértük Nolant, hogy szakított az addigi karikaturisztikusan képregényes stílussal és sokkal realisztikusabb lett; ma erre tett Reeves rá még egy lapáttal és ez a Batman sokkal realisztikusabb lett annál is. Főhősünk nem karatézik le könnyen mindenkit, rengeteget kap ő is és esik összevissza, egyetlen "szuperereje" a páncélja, ami elég jól megvédi mindentől. Ezt leszámítva nincs semmi csúcsmodern kütyüje még. Animáció ha van is, nem túl szembetűnő, állítólag főleg a városképhez vették igénybe. A kamerát nem félnek használni, ha kell, elhomályosítják a képet, ha kell, megforgatják, és a legtöbb akciójelenetet sem cseszik el másodpercenkénti hatvan vágással. A világítás már-már noiros, annyi annyira sötét tud lenni, amire már csak azért is játszanak rá, hogy senki se tudja, honnan fog előlépni Batman. Ja és kb. velem együtt az összes leírásnak a színvilágról és úgy a hangulat egészéről a Hetedik (1995) jutott eszünkbe. Végre a zene is értelmezhető, mert van egy Nirvana-betétdal, ami véletlenül pont passzol a minimalista hangulatfokozó motívumhoz, illetve könnyen felismerhető, de sokszor torzított formában visszatérő motívum még az Ave Maria. A színjáték nem ragadott magával, jellemzően azért, mert a színészek nem kaptak elég lehetőséget a játékra. Ahogy fentebb írtam, a Rébusz nekem sok volt, a Pingvin viszont  tök élvezetes úgy, hogy Colin Farrelt teljesen felismerhetetlenre maszkolták.

Élmény: Összességében egy kellemes meglepetés volt, csak hát már herótom van a sok Batman-filmtől, csak a blogon ez már az ötödik. Egy ütősebb sztori jót tett volna neki, na meg a karaktereket se bontották ki annyira a 3 órás játékidő ellenére, hogy komolyabban vehessük őket. De a formai dolgok előtt le a kalappal, jó látni, hogy a képregényfilmes műfaj is halad előre.

Érdekességek

• Korábban láttuk:
  
  • Robert Pattinson (Harry Potter, Tenet)
  • Zoë Kravitz (A harag útja)
  • Paul Dano (Vérző olaj, 12 év rabszolgaság)
  • Jeffrey Wright (Casino Royale)
  • John Turturro (Dühöngő bika, Szemet szemért, A halál keresztútján, A nagy Lebowski, Transformers)
  • Andy Serkis (A gyűrűk ura, A tökéletes trükk, Bosszúállók, Csillagok háborúja)
  • Barry Keoghan (Dunkirk)
• A korona alaposan bekavart itt is a 2020-ban kezdődő forgatásba, egy évet csúszott miatta a bemutató.