Tartalom

A második világháborúban egy burmai japán hadifogolytáborba új brit katonák érkeznek Nichols (Alec Guiness) vezetésével. Bár a régóta ott lévő, nagy túlélőnek számító Shears (William Holden) figyelmezteti, hogy a táborparancsnok Szaitóval nem szabad kekeckedni, Nichols tökéletesen karótnyelt, vaskalapos angol katona, aki csak a szabályoknak hajlandó engedelmeskedni még akkor is, amikor kivégzéssel fenyegetik vagy megkínozzák. Szaito táborparancsnoknak az a feladata, hogy záros határidőn belül megépítsen egy vasúti hidat a Kwai folyón. Ehhez szüksége lenne a brit tisztek fizikai munkájára is, amit azonban a genfi egyezmény tilt. Ezen vesznek össze Nichols-szal. A brit sereg eközben szándékosan rosszul dolgozik, és még Szaito emberei is inkompetensek. Végül a japán beadja a derekát és enged Nichols-nak, aki viszont ettől kezdve jó fogoly módjára teljes erőbedobással azon dolgozik, hogy a híd elkészüljön időre. Eközben Shears a csodával határos módon megszökik. A britek azonban helyismerete miatt igényt tartanak szolgálataira leszerelés helyett: kommandós akciót kell segítenie, amelynek feladata a híd felrobbantása...

A film egyfelől Szaito és Nichols párbajáról szól, amely korántsem annyira egyértelmű, mint amilyennek elsőre tűnik. Nichols szabályokhoz ragaszkodó nyakassága ugyan meghozza a kívánt eredményt (sőt, gyakorlatilag átveszi a tábor irányítását), de közben szem elől veszti a lényeget, és Szaito az, aki képes elengedni egyéni büszkeségét a cél érdekében. Másfelől a film a híd révén rávilágít a háború értelmetlenségére, hiszen ugyanazok képesek életüket adni felépítéséért, majd romba döntéséért is.

Megvalósítás

A két ellenpólus tehát Szaito és Nichols: Nichols szinte sosincs otthon, egész életében háborúzott, a katonai szabályok és egyezmények alapján éli életét, és él benne egy erős brit felsőbbrendűségi érzés. Vele szemben áll a sokkal inkább civil Szaito, aki csak névleg úr és talán "angolabb" mint Nichols. A normalitást képviseli Shears, aki csak élni akar, illetve az orvos, aki végig azzal nyaggatja Nichols-t, hogy nagyobb rendszerben kéne gondolkozni és nem segíteni a japánokat.

Leantől már megszokhattuk monumentális tájképet, és most sincs ez másképp, az emberek apró pontként vesznek el a dombok közt. Háborús film létére nincs benne sok lövöldözés, de azért vannak robbanások, izgalmas harcok, a híd és a vonat pusztulása pedig sok pénzbe kerülhetett. A film zenéje mindenki számára ismert, de egészen más lehetett hallani a film megjelenésének évében, ugyanis az alapmű még az első világháború alatt készült, később a katonák pedig költöttek hozzá egy nagyon közismert, Hitlert gúnyoló szöveget. Így az ezt fütyülő katonák bevonulása a táborba egész más jelentést hordozhatott a nézőknek alig bő tíz évvel a második világháború után.

Élmény

A legutóbbi pár film után örültem, hogy végre többről szól magánál a cselekménynél, kaptunk szép tájképeket is, emlékezetes zenét, izgalmakat, de őszinén szólva ezzekkel együtt sem érintett meg igazán. Mélyebb történeteket akarok, még látványosabban.

Érdekességek

- Színészek, akiket láthattunk korábban: William Holden (Alkony sugárút, Vad banda), Alec Guiness (Arábiai Lawrence, Doktor Zsivágó, Csillagok háborúja), Jack Hawkins (Ben-Hur, Arábiai Lawrence), James Donald (A nagy szökés), Andre Morell (Ben-Hur, Barry Lyndon), John Boxer (Blimp ezredes élete és halála)
- Még életben vannak: Geoffrey Horne (82)
- A Szaitót játszó Hayakawa élete fordulatos volt: Az 1880-as években született Japánban. Apja a haditengerészetbe szánta, de egy balesetben erősen károsdott a hallása, ezért nem vették fel. Apja szégyenét átérezve harakirit próbált elkövetni, sikertelenül. Ezután utazott Amerikába tanulni, ahol véletlenül kipróbálta a színházasdit. Ahogy a mesékben lenni szokott, egy filmes pont meglátta és azonnal leszerződtette. A mára elfeledett Hayakawa a legnagyobb némafilmes sztárok közé tartozott, híres volt extravagáns partijairól, a hangosfilmek megjelenésével és a növekvő japánellenességgel azonban hanyatlani kezdett karrierje, ezért Európában próbált szerencsét. A második világháború Franciaországban érte, itt volt kénytelen kivárni a végét. A háborús évek alatt a francia ellenállás tagja volt. Az 1960-as években visszavonult és zen mesterré vált.
- Nem tartozik a filmhez, de nem bírom megállni: Hayakawa kapcsán olvastam, hogy egyes államokban az 1960-as évekig tilos volt a különböző rasszok közti házasság (és szex).
- A történet alapja valós, csak nem ott, nem akkor és nem úgy történt :) A délkelet-ázsiai vasútépítések során több mint tízezer fogoly és közel százezer rabszolgaként tartott ázsiai civil halt meg, ami az összes munkás harmada. A híd ugyan nem pontosan ott, de elkészült 1943-ban a Nichols alapját képező Toosey vezetésével, aki valóban jó munkát végzett mindig, ugyanakkor filmbéli párjával ellentétben szabotálta is alkotásait. Szaito valójában korrekten bánt a foglyokkal és Toosey-val életreszóló barátságot kötöttek.